Május 7.

„A költőnek, ti többi emberek,
Emelni szobrot ne siessetek.
Mert úgy lehet, még áll a büszke emlék,
Midőn dalát már régen elfeledték.

Halhatlanok bírája az idő.
Csak akkor tudjátok meg, hogy mi ő,
Ha elmerültek hosszú századok,

S hozzá hasonlót még nem láttatok…” 

(Vajda János: Tünemények)

A magyar költészet klasszikusa, a szimbolizmus előfutárának tekintik. A Pilvax Kávéház törzsvendégeként a márciusi ifjak egyike volt 1848-ban. Útkereső verseinek hangvétele eltért korának uralkodó ízlésvilágától. Ady Montblanc-embernek nevezte a Húsz év múlva című versében szereplő költői képre utalva.

Gyerekeknek a Csörg a patak, szól a kakukk című képes verseskönyv jelent meg Kass János rajzaival.

„Kis húga pedig nem takarékoskodott sem a dorombolással, sem a kérleléssel, sem a cirógatással, sem a magyarázkodással, sem a szem sarkában megcsillanó könnycseppekkel. Mindezekkel az ősi, hogy ne mondjuk, hagyományos nő fegyverekkel megadásra késztette a nagybácsiját…”

(Hárs László: Biri ​és Bori)

*

Felesége Sziráky Judith író volt. 1929-től publikált, első ifjúsági regénye 1938-ban jelent meg Mienk az Erzsébet-tér címmel. Elsősorban groteszk humorú meséi váltak népszerűvé. Válogatásában jelent meg az 1970-es évek szerzőinek antológia sorozata: Csupa ​mese (1974), Csupa ​új mese (1976), Csupa újdonatúj mese (1978).

Gyerekkönyvei:

10X10=100 ​mese

Biri ​és Bori : ifjúsági regény

Buci királyfi összes meséje

Hol ​voltam, hol nem voltam : Buci királyfi meséje

Nem ​leszek az unokád! : Buci királyfi meséje

Csacsikönyv : mese

Csupa ​elalvás előtti mese : képeskönyv

Az ​égből pottyant nagyapa : meseregény

Az ​egyetlen tündér : mesék

Ezek ​a pesti gyerekek : ifjúsági regény

Fordított ​esztendő : gyerekregény

Győztes ​kerestetik : gyerekregény

Híresincsi ​szélmalom : mesék 

A ​hótündér : hó-mesék

Igazán gyerekjáték : ifjúsági regény

Jutka ​és a cseretündér : meseregény

Levél az erdőből : leporello

Majd a gyerekek : gyermekregény

Mi ​is voltunk gyerekek : ifjúsági regény

Miénk az Erzsébet-tér : ifjúsági regény

Tététété : ifjúsági regény

Az újsütetű cipó : mesék 

Pipapó, gyere velem metrózni : ismeretterjesztő gyerekkönyv

„Ha egy városban egyszer csak felszaltóztak a fákra a mesék, és juszt sem akartak lejönni, vagy valahol a világ legfinomabb palacsintájának megsértődött és világgá ment az íze, akkor a gyerekek mindig őt hívták, hogy segítsen.”

(Harcos Bálint: A ​halandzsarablók)

1997 óta publikál, verset, verses mesét, prózai műveket is ír. Első gyerekkönyvei 2015-ben jelentek meg.

„…az igazán jó mese világa ellenállhatatlanul beszippantja a gyerekeket, mint a forgószél. Az ilyen mesének saját törvényei vannak, amelyek között a gyerekek biztonságban érzik magukat, és amelyeket az író nem szeghet meg. … a jó mese fittyet hány, felforgat, elragad, megbabonáz. A mesék világából pedig nem kinövünk, hanem inkább kitörpülünk belőlük: ahogy felnövünk, úgy zsugorodunk, zsugorodunk egyre, aztán egyszer csak a legkisebb résen kihullunk a meséből. Persze nem feltétlenül. A szerencsések maradhatnak óriások!” – írja a meséről a szerző.

Mondókáival jelent meg Kőszeghy Csilla: Bumburi ​és a tanya állatai című kötete.

Gyerekkönyvei:

A boszorkánycica : verses mese

A csupaszín oroszlán : verses lapozó

Dorka és az elgurult gomb : mesék az elalvásról

Felhőcukrászda : verses mese

A halandzsarablók : tizenkét rövid mese

A medve, aki karácsonyfában lakott : mese

Petya és Tulipán : meseregény

Szinbád : verses mese

Szofi-sorozat. Szofi ​nagy képeskönyve : mesék

A Tigris és a Mótyó : verses mese

„Azok a legfantasztikusabb szülők, akik gyermekeikkel olvasnak és könyvekkel töltik meg az otthonukat.”

(Michael Rosen)

Az angol gyermekköltészet egyik legjelentősebb művésze. Vonzódását az irodalomhoz gyermekkorában így jellemzi: „Tizenkét és tizenhárom éves korom körül már szerettem írni, kipróbáltam többféle műfajt. Szatirikus verseket költöttem az ismerőseimről.” Pályafutását a BBC-nél kezdte. Első kötete gyerekeknek 1974-ben jelent meg. Verseiben az ifjúság által használt hétköznapi nyelven szólal meg. Több olvasásnépszerűsítő műsort készített, s az iskolákban tartott előadásait a költészetéről lelkesen hallgatják (és vesznek részt benne) a gyerekek. Az élet legsúlyosabb dolgairól ír humorral és a remény szellemében. Versei mellett történeteket és ismeretterjesztő könyveket, tanulmányokat is publikál.

Magyar nyelven A ​banánfüles fiú című verseskötete jelent meg Szabó T. Anna fordításában. Versei szerepelnek a Tavirózsa kisasszony című antológiában, melyeket Tótfalusi István fordította le.

1969-től publikál. Színházi karrierje a Bartók Gyermekszínházban indult, később több színháznál dolgozott dramaturgként és rendezőként. Szerelem ​első vérig című regényéből nagysikerű film készült. A Daráló című rádióműsor és regény egyik szerzője.

Gyermek- és ifjúsági művei:

A ​fekete kéz visszavág : ifjúsági regény

Kamarambó, ​a Senki Fia : : meseregény

Kedves ​Isten : ifjúsági regény

A ​sárga táltos : meseregény

Szerelem ​első vérig : ifjúsági regény

„Jer: nézd a Balatont, mikor a nap reggeli lángja
Tükrözetén reszket, s mikor a hold fénye alatt ég!
Nézd a kék hegyeket, mint állnak sorba körülte,
Melyeken a nektár csorog és az öröm dala harsog.”

(Berzsenyi Dániel: A Balaton)

A magyar költészet klasszikusa. Tizenkét évesen íratták be a Soproni Líceumba. Itt alapítótagja volt a nemes Magyar Társaságnak, az első magyar nyelvű diák önképzőkörnek. Az iskola rendjéhez azonban nehezen tudott alkalmazkodni, 1793-ban megszökött. Verseit sokáig rejtegette, keresztapja küldte el Kazinczynak, akitől biztatást kapott. Több mint harminc évig élt a Somogy megyei Niklán, ahol földbirtokosként gazdálkodott. Tudományos kérdésekkel is foglalkozott, 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia őt választotta első vidéki rendes tagjává.

Versei megjelentek a Matúra klasszikusok és az Európa diákkönyvtár sorozatokban. Alakja szerepel a 25 szelfi a felvilágosodás korából című humoros ismeretterjesztő műben.

1967 és 1990 között az Írószövetség gyermek- és ifjúsági szakosztályának titkára volt. Gyerekeknek írt történelmi regényeket és ismeretterjesztő műveket. Kedvelt témái: a magyar őstörténet, a XX. század magyar és szovjet eseményei. Ifjúsági regénye Mókuli, fantasztikus regénye Az ​ibolyaszínű fény címmel jelent meg. 

Történelmi regényei gyerekeknek:

Árpád után : Zolta korának regénye

A delfin lovasa

A karvalyos zászló

A ​Margaréta-ügy

Az ​ősidők regénye 

Ismeretterjesztő művei:

Ha ​az ősi krónikák igazat mondanak

Így élt Stromfeld Aurél
A ​Nagy Október (Képes történelem)

Szót kérnek az ősidők tanúi

Vallanak ​az ősi krónikák

Geológusként az olajlelőhelyeket kutatta Dél-Amerikában. Az indián kultúra szeretete inspirálta gyermek- és ifjúsági könyveinek megírására. Magyarul a Hogyan ​lett király a kondorkeselyű című mesegyűjteménye jelent meg.

„Az Április Elsejét Előkészítő öttagú bizottság a vécében gyűlt össze.”

(Rifat Ilgaz: Kopasz ​Mahmut diákjai)

A XX. századi török irodalom meghatározó alakja és gyermekirodalmi klasszikusa. Általános iskolás évei alatt kezdett a költészettel foglalkozni. Sokféle műfajban alkotott, humora hamar népszerűvé tette. Diákregényei világszerte sikert arattak. 

Magyarul megjelent könyvei:

Árva ​pipi

Kopasz ​Mahmut diákjai

„Szeretnék egy zugot gyermekem szívének tündérvilágában. Tudom, hogy a csillagokkal beszélget, és az ég lehajol hozzá, hogy megsimogassa: szelíd felhők és szivárványok szórakoztatják.”

(Tagore: A gyermek világa)

India klasszikus művésze. Prózájában és verseiben elfordult a merev formáktól, a köznapi nyelv használatát vezette be a bengáli irodalomban. 1913-ban munkásságáért Nobel-díjat kapott. Magyarországon is járt, Balatonfüreden szívpanaszait kezelték. Versei gyerekantológiákban is megjelentek.

A zenetörténet kiemelkedő művésze, az orosz romantika alkotója. Munkásságáról több mesekönyv jelent meg gyerekek számára.

Balettművei alapján született gyerekkönyvek magyarul:

Acsai Roland: Csipkerózsika : zenei részletekkel

Buda Ferenc: Diótörő

Flint, Katy: A diótörő (Klasszikus zenemesék)

Fontey, Margot: A hattyúk tava

A hattyúk tava : a New York City Ballet előadása nyomán

Hattyúk tava : Szigfrid herceg és a hattyúkirálynő története

Tarbay Ede: A hattyúk tava : zenei részletekkel

A bécsi klasszikus zene híve volt, dallamvilága alapvetően a német népművészetre támaszkodott. Közeli kapcsolatok fűzték a magyar zenei élethez. Gyűjtötte a magyaros dallamokat, melyeket Magyar táncain kívül más műveiben is feldolgozott. Portréját Steven Isserlis rajzolja meg Miért csapott Beethoven a lecsóba? : történetek híres zeneszerzőkről című gyerekkönyvében.