Május 9.

„Dödöm. Dömdödöm.”

(Ottlik Géza: Iskola ​a határon)

A magyar irodalom klasszikusa. Katonai reáliskolákba íratták be, iskolai élményeiről az Iskola ​a határon című regényében ír. Alkotói módszeréhez tartozott, hogy műveit évtizedeken át csiszolgatta. Fordítói tevékenysége jelentős, többek között Hemingway: Az ​öreg halász és a tenger, Dickens: Copperfield ​Dávid című műveit, Bernard Shaw színműveit ültette át magyar nyelvre.

Osztrák, német, svéd, lapp, spanyol, portugál meséket dolgozott át feleségével, Debreczeni Gyöngyivel; a kötet Garabó ​Gereben címmel jelent meg.

A brit irodalom klasszikusa. Nagy hatással volt rá, hogy kisgyermek korában történetekkel szórakoztatták egymást édesanyjával. Középiskolába a Dumfries Akadémiára járt, itt barátaival drámaklubot alapítottak. Első sikereit is a színműveivel aratta. Londonban ismerkedett meg a Llewelyn Davies gyerekekkel, akik több művében is szerepelnek, s szüleik halála után nem hivatalos gyámjuk lett. Ők inspirálták leghíresebb, a Pán Péter vagy a fiú, aki nem nőtt fel című alkotását, melyet 1904-ben színműként mutattak be, 1911-ben pedig regény formájában is megjelent, és világszerte elismerték értékeit. Magyarra Szilágyi Domokos fordította 1976-ban, Magyarországon Tótfalusi István fordításában adták ki 1983-ban. Több filmet is forgattak a műből.

„Az állatok […] nem használják az eszüket arra, hogy kimódolják, miként lehet megzavarni más lények életét, és hogyan lehet ártalmukra lenni. Méltóságuk van és becsületes állati természetük.”

(Adams: Gesztenye, ​a honalapító)

Minisztériumi hivatalnokként dolgozott, szabadidejében kezdett írni. Először gyermekeinek és unokáinak olvasta fel műveit.

1972-ben adták ki hazájában a Gesztenye, ​a honalapító című, nyulak társadalmáról szóló állatregényét nagy sikerrel. Külön „lapine nyelvet” alkotott a nyulak számára. Magyarul megjelent még a Gazdátlanok című műve. Adams tevékenyen küzdött az állatok jólétéért.

1978-ban jelent meg első könyve a Móra Kiadónál. Több műfajban is alkotott: a regényektől és az ismeretterjesztő meséktől a tanulmányokig. 

Ifjúsági regényei:

Kondor-Akácos : ifjúsági regény Hideg Jóska betyárról

Pogánykő : történelmi regény a pákozdi csatáról

Ragyogó ​malom : regény

Szélfúvó ​Garabonc : ifjúsági regény 

Ismeretterjesztő művek:

Esztendő, ​te vígságszerző! : ünnepek, szokások

Nagy ​ezüst országút : a Dunáról (Ezerszínű Magyarország)

Mézesváros : a méhek élete (Mit mesél a természet)

Répa, ​retek, mogyoró : elbeszélés a növények hasznosságáról (Mit mesél a természet)

Veres ​mezőben zöld oroszlán : az Árpád-ház 400 éve

Félhold ​és kétfejű sas : a magyarság története 1526-tól 1790-ig

„A csodáról nem lehet előre tudni, hogy csoda, csak megtörténik az emberrel, és minden megszépül.”

(Bertha Bulcsu: A kenguru)

A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Legismertebb regénye, A kenguru az 1970-es évek tinédzsereinek „road storyja”.  A művéből készült film kultuszfilmmé vált.

Az első magyar irodalmi társaság, a Kassai Magyar Társaság egyik alapítója, a Magyar Museum című irodalmi folyóirat szerkesztője volt. A Martinovics-mozgalom és Napóleon bukása után már nem kapcsolódhatott be a magyar kulturális életbe. Könyvtárát a Nemzeti Múzeumra hagyta.

Versei gyerekantológiákban és szöveggyűjteményekben jelentek meg iskolások számára.

„Én csak azt akartam; hogy játssz velem,

A napok ragyogjanak fényesen,

Mint millió üveggolyó… ez lett volna jó.”

(Geszti Péter: Nemecsek dala, Nagy Könyv – Pál utcai fiúk versenyfilm)

Pályafutását gyermekszínészként kezdte. Több zenekarnak írt dalszövegeket, zenei és műsorvezetői karrierje mellett A dzsungel könyve és A Pál utcai fiúk, Ezeregy Éjszaka című musical-ek egyik alkotója. A Nagy Könyv olvasásnépszerűsítő műsorsorozat A Pál utcai fiúk című versenyfilmjének szerzője és narrátora volt 2005-ben.

A Népművelési Intézet művészeti főelőadója volt az 1970-es években, ekkor szervezték meg – Bak Imre festőművésszel – az országos kisgaléria-hálózatot.

Gyerekversei a Zöld ​levelecske című antológiában jelentek meg.

Első könyvét Ogopogo címmel adták ki. Más szerzők műveit is illusztrálta, készített számítógépes játékokat és karikatúrákat.

Képeskönyv sorozatai közül a Kisnyuszi könyvek jelentek meg magyarul.

Az 1920-as és 1930-as években a leningrádi bábszínház tervezője volt. 1945-től illusztrál gyerekkönyveket. Magyarországon A fehér szarvas című lett mesegyűjtemény jelent meg a rajzaival.

A cseh grafika első hölgyének nevezték. Prágai művészcsaládban született, már kisgyermekkorában rajzolt. Első „igazi” modellje türelmes nagymamája volt. Tanulmányainak köszönhetően olyan ritkábban elterjedt technikákat is elsajátított, mint a mezzotinto vagy a szitanyomás. Műtermét 1939-ben nyitotta meg. Gyakran illusztrált romantikus, lírai és zenés műveket. Hazánkban a Hattyúk ​tava meséje jelent meg a rajzaival.