Május 12.

„Hát van szerencsém, kedves Lear!”
Ön, azt mondják, furcsa madár,
és afféle izéket ír,
de van, kinek kell, ugyebár.”

(Edward Lear: Bevezetőféle a képtelen dalokhoz)

Az angol irodalmi nonszensz klasszikus költője, a limerick vers mestere. Szövegeihez rajzokat és dallamokat is készített. Utazásait festményeiben örökítette meg. Ő volt az első jelentős művész, aki a madarakat természetes közegükben rajzolta le. Róla nevezték el a kis jácintara papagájt (Lear-ara). Kedvenc költője Tennyson volt, a verseihez illusztrációkat készített és dallamot komponált. Hat éves korától sokféle betegséggel küzdött, látása gyorsan romlott, ezért a precíz rajzolást abba kellet hagynia.

Első nonszensz kötetét 1846-ban publikálta. Költészete sok más művészt inspirált a XX. században is. Magyarul a Boldog bolondságok című gyerekvers kötete jelent meg Hajnal Anna fordításában.

Első művei Schöpflin Aladár támogatásával jelentek meg 1935-ben. Mária utcai lakásán könyvszalont nyitott és könyvkereskedéssel is foglalkozott. 1961-től az Akadémiai Kiadó szerkesztője volt. Frances Hodgson Burnett és Betty Cavanna műveit fordította magyarra.

Gyermekkönyvei:

Csili és Csali : képes mese

Egy ​láda gyerekkor : gyerekregény

Három ​fiú meg egy lány : gyerekregény

Mézesmázos ​haramiák : kertészkedés az erkélyen : ismeretterjesztő mesekönyv (Mit mesél a természet)

Rigó ​a fán : gyerekregény (Már tudok olvasni!)

Szakértője és fordítója a finn irodalomnak. A ​legjobb haverom címmel finn gyermekvers kötetet állított össze. Hangyaháború címmel jelent meg ifjúsági regénye, mely a 2. világháború utáni években játszódik.

Ismeretterjesztő gyerekkönyvei Finnországról:

Az ​éjféli nap birodalmában : Lappföldről

A ​rénszarvasverseny : Finn útikalandok

A belga gyermekirodalom klasszikusa. Franciául írt, sok versét megzenésítették. Az 1928-as olimpiai játékokon még irodalmi verseny is folyt, melyen ő is indult. Költészetének fontos része a gyermeklírája. 

Magyar nyelvű gyermekkönyvei:

Miről ​beszélgetnek vajon? : papírszínház : Maurice Carême verse három nyelven

Az ​üveggolyó : modern tündérmese

„Egy gyerek mindig többet tud mindenről, mint a felnőttek gondolják.”

(Horváth Gita: Azértse)

Első mesekönyvét, a Pulimesét maga rajzolta. 1970-ben jelent meg második meseregénye a Pöpöpapa ​és a kutyákok. Azértse című könyvét a hivatalos kritika lehúzta a csípős hangja miatt, ezért 40 évig nem jelenhetett meg könyve. Az 1976-os BM-pályázatot megnyerte ugyan a Pityke őrmester című rajzfilmsorozat ötletével, de nem engedték bemutatni, csak ha kihagyják Horváth Gitát a stábból. Piszke és Ribizke című hangjátékát az Országjáró Színtársulat vitt színre.

Harmadik férje Kertész Ákos író volt.

1939-ben jelent meg első regénye. 1958-tól a Hódmezővásárhelyen, a Csongrád Megyei Könyvtár munkatársaként dolgozott. Árva madár című ifjúsági regényét 1972-ben adta ki a Móra Kiadó.

Az egyik legismertebb norvég gyermekirodalmi szerző. Munkásságáért Andersen-díjat kapott 1990-ben. Szövegei a norvég népmesékre, mítoszokra épülnek, valamint a nemzetközi gyermekirodalmi hagyományokból vesznek át elemeket. Visszatérő témája a magányos gyermek, akinek érzéseit, kívánságait a felnőttvilág figyelmen kívül hagyja.

Könyveit 24 nyelvre fordították le. Magyarul a Zeppelin című ifjúsági regénye jelent meg.

Műveiben Észak-Kanada tájait, élővilágát mutatja be. Az 1930-as évektől publikált, első gyerekregénye 1956-ban jelent meg Lost in Barrans címmel. Művei közül több önéletrajzi ihletésű. 52 nyelvre fordították le könyveit.

Magyar nyelvű ifjúsági művei:

Baglyok ​a családban

Ilyen ​kutya nincs is!

Ne ​féljünk a farkastól!

A ​sarkvidék Robinsonjai (Delfin könyvek)

Víziszonyos ​vitorlás

A bolgár irodalom klasszikusa. Gyerekek számára verseket és meséket írt.

Magyarul a Mesék ​a híres vándorcirkuszról című meseregénye jelent meg.

„… a legelső követelmény egy kórház iránt az, hogy ne ártson a betegnek.”

(Florence Nightingale)

A modern nővérképzés és betegellátás úttörője. Családja ellenére döntött úgy, hogy életét az ápolónői pályának szenteli. Számos irodalmi művet ihletett. Kertész Erzsébet: A ​lámpás hölgy című regényben örökítette meg alakját. Életrajza megjelent a Kicsikből nagyok sorozatban is.