Fehér Klára (Budapest, 1919. május 21-1996) író
„Nemcsak a te anyukád szemében van varázslat. Minden gyerek anyukájának a szemében ott a varázslat.”
(Fehér Klára: Mi, szemüvegesek)
1949-től jelentek meg első könyvei, főként propaganda irodalom. 1956-tól egészen más szellemben írt, együttérzéssel ábrázolta az emberi sorsokat. Humora és mély emberismerete tették népszerűvé. A Fele királyságom és a Mi szemüvegesek című regényeiből film is készült.
Gyerekkönyvei:
Bezzeg az én időmben : ifjúsági regény
De igazán tud repülni a karosszék! : gyerekregény
Én sose kapok levelet : gyerekregény
Fele királyságom : meseregény
A földrengések szigete : fantasztikus regény
Gilly, a halacska : gyerekregény
Hetedhét tengeren : gyerekregény
Az indián kertje : gyerekregény
Lesz nekem egy szigetem : gyerekregény
Mi, szemüvegesek : gyerekregény
Négyen meg a béka : gyerekregény
Oxygénia : fantasztikus regény
Tevekönyv : mese (Liliputi könyvtár)
Arghezi, Tudor (Bukarest, 1880. május 21-1967) román költő
„Építs, Uram, néki kunyhót
egy eldugott, napos helyre,
gyönge virágszáron nyugvót,
kicsit, mint a virág kelyhe.
Csöppnyi tavon, ereszében,
gyufatutaj töltse kedvét,
és megférjen benne szépen
eged és a végtelenség.”
(Arghezi: Altatódal Micurának)
A román költészet klasszikusa. 1896-tól publikált, verseket és prózai műveket is írt. Gyerekeknek szóló verseit Kányádi Sándor és Majtényi Erik fordította magyarra.
Magyar nyelvű gyerekkönyvei:
Egy mozdony és egy állomás
Az első csalódás : mese
A kócparipa
A méhesben
A nyúl és a ponty
A világ szája
Herke Rózsa (Óbesenyő, 1914. május 21-?) író, költő
„Mi van veletek, hogy ilyen jók vagytok?”
(Herke Rózsa: Ördög)
Az 1970-es évektől publikált, verseket, meséket írt a legkisebbeknek.
Gyerekkönyvei:
Boriska és az apró tündérek : verses mese és kifestő
A gólyacsalád : képeskönyv
Hápi és Hepp, a két kamasz kacsa : mese és kifestő
A kisautó : pop up képeskönyv
Napsugarak : verses mese, kifestő
Ördög : egy pulikutya önéletrajza
Ördög nagykutya lett : állatregény
A sündisznócskák viharos éjszakája : verses mese
Lászlóffy Csaba (Torda, 1939. május 21-2015) erdélyi költő
Lászlóffy Aladár költő öccse. 1957-től publikált, gyermekversei antológiákban jelentek meg.
Réber László (Budapest, 1920. május 21-2001) grafikus, illusztrátor
A magyar gyermekirodalom klasszikusa. Gerelyhajító sportolóként indult a karrierje. Az orosz hadifogságban kezdett rajzolni. 1953-tól a Ludas Matyi munkatársa lett és könyveket illusztrált. Autonóm grafikai alkotásokat is készített.
Grafikái a gyermekek világlátását követi. Pár vonallal képes elmesélni a történeteket, humorral jellemezni a szereplőket, helyzeteket. Janikovszky Évával önálló képeskönyv típust alkottak. Munkásságáról lánya, Widengard Krisztina írt könyvet Réber antológia címmel. Állandó kiállítása, gyűjteménye a székesfehérvári Hetedhét Játékmúzeumban található.
Önálló képkönyvei:
Hideg? Meleg?
Jobb? Bal?
Kicsi? Nagy?
Karátson Gábor (Budapest, 1935. május 21-2015) festő, költő, író, műfordító, művészetpedagógus, szerkesztő
1974-től a Corvina kiadó szerkesztőjeként dolgozott. Az írás és festés mellett több művet – köztük gyerekkönyvet – illusztrált.
Gyerekeknek (is) szóló ismeretterjesztő művei:
Így élt Leonardo da Vinci
A festés mestersége (Műhelytitkok)
Miért fest az ember (Műhelytitkok
Rousseau, Henri (Laval, 1844. május 21-1910) francia festő
Az egyik legismertebb naiv festő, technikai tudását, a színek meglepő kezelését már saját korában is sokan elismerték. 1891-ben mutatta be első dzsungelképét, Surpris! (Meglepő!) címen, amely egy tigrist ábrázolt. A téma haláláig foglalkoztatta. Életét, munkásságát több gyerekkönyv bemutatja. Magyarul Zsivajgó pálmafán : Henri Rousseau képeskönyve címmel jelent meg gyerekeknek Tótfalusi István válogatása a képeihez illő versekkel, Cifka Péter elemzéseivel.
Dürer, Albrecht (Nürnberg, 1471. május 21-1528) magyar szárm. német festő
A német reneszánsz kiemelkedő művésze. Már gyermekkori portréi páratlan rajztehetségről árulkodnak. Kilencéves korában alkotott tanulmányai elvesztek, de 13 éves önarcképe ma is látható. 1510-ben festette meg Zsigmond király portréját. 1515-ben részt vett az első tudományos csillagtérkép elkészítésében. 1509-ben vásárolt háza, egyben műhelye, ma múzeumként látogatható Nürnbergben. A város jelképe Dürer nyúl tanulmánya, melyet szoborként is felállítottak.
Birgit Osten írt mesekönyvet Dürerről.




















