Május 23.

„Nagymama szerint még mindig jobb, ha valaki költő, mint ha iszik.”

(Palotai Boris: Ki ​ismer engem?)

1926-ban adták ki első verseskötetét. 1932-től Kassán az Én Lapom című ifjúsági folyóirat szerkesztője volt. Könnyed íráskészségű elbeszélő és ifjúsági regényíró, legjobb írásaiban hitelesen mutatja be korát. Bacsó Péter filmrendező édesanyja.

Ifjúsági regényei, novellái

Julika. Julika és az ötödik osztály. Julika tizenhat éves

Kassai diákok

A Mókus-uccai titok

Örök ​harag : gyerektörténetek

Péter, egy szegény kisdiák regénye

Viharos mennyország

Mielőtt főállású író lett volna, operatőrként és könyvismertető szerkesztőként dolgozott. 1934-től publikált, gyermekírói tevékenységéért 1972-ben megkapta a nemzetközi Andersen-díjat.

Legismertebb, magyarul is olvasható műve a Kék ​delfinek szigete. A robinzonád regényből több filmadaptáció is készült a műből.

Sci-fi és fantasy regényeket, képeskönyveket is írt. 1963-tól az Egyesült Államokban él. 2006-tól a National Children’s Book and Literacy Alliance igazgatótanácsának tagja volt. 1964-ben adták ki első regényét. Magyarul az Ébredő ​sötétség című műve jelent meg.

„Légy jó könyv!”

(Sundin: A ​könyv, amelyik nem akarta, hogy elolvassák)

Ajánlója szerint szokatlanul eleven, megátalkodott és teljességgel varázslatos képeskönyve – A könyv, amelyet nem akart elolvasni – bestseller lett Svédországban, és több mint 25 nyelvre fordították le.

„A Fiastyúk álmában
a mindenség árkában
csillag morzsát szedeget,
fény-fűszálat csipeget.”

(Iluh István: Csiga)

1957-től publikált. Gyermekverseit a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár adta ki 1980-ban Szélsárkány címmel.

„Itt kuporgok a kis széken,

egy mesének elejében

és a rege aranyszálát

gombolítom, pörgetem.” 

(Vihar Béla: A Kék Tündér hídja)

A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó költő, első kötete 1933-ban jelent meg. A kék tündér hídja című mesejátékát 1975-ben sugározták először. Gyerekversei antológiákban jelentek meg.

Komlós Aladárral írt zsidó népmese feldolgozásai:

Mese Élijáhuról

A kincsőrző fa

„Ahhoz, hogy boldogok lehessünk, azt kell éreznünk, hogy a helyünkön vagyunk.”

(Valentin Tublin: Bizonyítékok)

Gyermekkora óta sportolt, 1964óta edzője a sportíjászatnak. 1991-től Izraelben él.

1963-tól jelennek meg művei. Magyarul megjelent gyermekregénye a Héraklész ​utolsó hőstette, mely nem az ókorba repít, hanem egy leningrádi kamaszfiú maláriás lázálmaiba.

1964-től a Pannonia Filmstúdiónál volt rajzoló, majd mozdulattervező és rendező. Első rajzfilmje a Dióbél királyfi. A Pumukli kalandjai sorozat elkészítése után 1995 és 2005 között a Stúdió II. egyik tulajdonosa és rendezője lett. 2003-ban vonult nyugalomba. Nemzetközi hírnevet a Macskafogó című rajzfilm rendezésével szerzett.

„Rippli több mint szakember, több mint nagy festő, … szívem mélyén állandóan érzem, hogy költő, varázsos, szeszélyes, boszorkányos, olyan, amilyen kevés él ma a föld hátán.”

(Kosztolányi Dezső)

A magyar posztimpresszionista festészet kiemelkedő képviselője. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének. Mesterének Munkácsy Mihályt tekintette. Részt vett a Nyugat folyóirat mozgalmában. A Nyugat és a magyar képzőművészet történetének izgalmas eredménye az az íróportré-sorozat, melyet Rippl-Rónai József rajzolt az 1920-as évek elején. Kialakított egy sajátos stílust, amit „kukoricásnak” nevezett, az olajfestéket vattaszerűen, foltonként hordta fel kartonpapírra. Életrajzát Szabadi Judit írta, az Így élt sorozatban jelent meg.