Május 26.

Édesapja Tóth Árpád költő, férje Hollós Korvin Lajos. Édesapjáról Apu címmel jelentette meg visszaemlékezéseit. Gyerekeknek verseket és meséket írt, a Bábszínház számos bábjátékát sikerrel tartotta műsoron. Részt vett Török Sándor irodalmi forgatókönyveinek megírásában. 20 éven volt a Zsebtévé című műsor szerzője a Magyar Televízióban. Több klasszikus gyermekirodalmi mű fordítója.

Gyerekkönyvei:

Tóth Eszter: A csodálatos skatulya : barkácskönyv

Tóth Eszter:  Jimbi, ​Jumbó a két kis elefánt : leporello

Tóth Eszter:  A mi utcánk : mese Budapestről

Tóth Eszter:  Mit ​hoz édesanya? : leporello

Tóth Eszter:  Tapsi ​ajándéka : képeskönyv

Első írásai a Nyugatban jelentek meg. Népszerű romantikus és ifjúsági regényeket írt 1945-ig. 1937-ben megjelentette a Jancsi és Juliska című Grimm-mese átdolgozását. Az 1950-es évek végétől a Pest megyei Tanács orvosi szakkönyvtárát vezette.

Ifjúsági regényei:

A csodálatos örökség

Mackó és társai

A lapp nyelvet és népet kutató tudós – Móka bácsiként meséket írt. A gyerekirodalom 19. századi történetének kiemelkedő alakja. Szülőföldjének folklórját és népnyelvi jellegzetességeit, a bakonyi meséket az 1870-es években kezdte gyűjteni, melyek a Magyar Nyelvőr hasábjain jelentek meg. A lappok között is folytatott nyelvészeti és néprajzi gyűjtéseket. Lefordította és átdolgozta Andersen és a Grimm testvérek meséit.

Mesekönyvei:

Babszem Jankó : mesék. ill. Feszt László

A ​három bokréta : Móka bácsi legszebb meséi. ill. Surány Erzsébet

Kása Peti és más mesék

Legszebb ​magyar mesék 1-4. : az ifjúságnak és a népnek meséli Móka Bácsi

Ludas Matyi : elmeséli Móka bácsi (Mesetarisznya)

Móka bácsi mesés könyve

A magyar nevelésügy és kisdedóvó-képzés egyik úttörője. 1833-tól előkelő családoknál volt nevelő, később a pesti egyetemen felsőbb neveléstanból tett vizsgát. 1857-től a Belvárosi Főreáliskola igazgatója lett. Pedagógiai munkássága mellett verseket, színdarabokat, elbeszéléseket írt. 1836-ban jelent meg az Utazás a Holdba : agyrém című regénye, az első magyar sci-fik egyike.

Gyerekeknek szánt művei:

Egy nevelő-intézet : ifjúsági dráma 3 szakaszban

Gyermekek könyve : képeskönyv

A gyermeki kegyelet tolmácsa : alkalmi üdvözletek, köszöntések, párbeszédek és jelenetek mindenféle családi ünnepélyekre

Három kis mese intésül kisebb gyermekek számára

Ibolyák : beszélyfüzér 8-12 éves gyermekek számára

Négy ifjúsági színmű versekben

„… Ha az mondják, KULCS, rögtön a kapukulcsot látom. … Ha megfordítjuk a zárban, megcsikordul, és elröpülnek a verebek. Járok az udvaron, viszem a kulcsot. Jó volna megnyitni a falat és bemászni. Most pedig megfordítom és belefújok. Zúg és fütyül. Milyen hatalmas kulcs! Nem is fér a zsebembe. Így járkálok én, és mindent kinyitok.”

(Vítezslav Nezval: Kulcs)

.

A cseh irodalom klasszikusa, hatással volt korának teljes szellemi életére. Az 1920-as években bekapcsolódott az irodalmi avantgárd mozgalomba, s a cseh szürrealisták egyik vezérévé vált. Irodalmi művei mellett írt zenét, forgatókönyvet, dalokat, kipróbálta a festést. Gyerekeknek a Tárgyak, virágok, állatok, emberek – gyerekszemmel című műve jelent meg.

1975-től 10 évig az Arany János Színház dramaturgja volt. A színház a 6–14 éves korosztály számára tartott előadásokat. Műsorukban a kisebbeknek szóló mesejátékokon kívül a világirodalom klasszikusainak adaptációi, ifjúsági darabok is szerepeltek. 

Csanády János gyerekekhez szóló versei antológiákban jelentek meg.

„[…] 
Jaj, miránk törpe nem jutott!
egy fia sincs, mind elfutott,
mi bezzeg nem pihenhetünk,
mindent magunk kell megtegyünk,
   ő, te meg én,
   mindenki serény!
   mi főzünk és sütünk,
   forralunk és hűtünk,
   jaj, lótunk és futunk,
   kaparunk, keverünk,
   darálunk, reszelünk,
   kefélünk, vasalunk –
   nem törpék: mi magunk!

Bár úgy volna, mint régesrég,
mikor még voltak törpikék!”

(August Kopisch: A törpék)

Tehetséges festőkét indult, de korcsolyázás közben eltörte a kezét, így sérülése miatt az irodalomnak szentelte életét. Legendákat, humoros verseket írt. A törpék című verse a német gyermekirodalom klasszikusává vált, sok képeskönyvet készítettek a műből. Magyarra Hajnal Anna fordította le, és több antológiában is megjelent. Jugoszláviában Lusták népe és a törpék címmel adták ki mesekönyvét Deák Ferenc fordításában.

Tudományos munkái mellett antológiákat állított össze. Műfordítói tevékenysége jelentős, több balti, lengyel és más közép-európai gyermekirodalmi művet ültetett át magyarra.

Gondozásában jelentek meg többek között Az aranycipellő : ukrán népmesék, A ​csodamalom : balti népmesék és a Lengyel ​költők antológiája A világirodalom gyöngyszemei sorozatban.

1977-ben adták ki E.T.A. Hoffmann: Különös gyermek című meséjét a rajzaival, azóta a mesék specialistájának tartják. A gyermekirodalom klasszikusa, a legértékesebb műveket illusztrálta, melyek világszerte megjelentek. Munkásságáért Andersen-díjat kapott.

A bécsi szecesszió művésze volt, később az amerikai art deco egyik megalkotója. Sokat dolgozott együtt sógorával, Heinrich Leflerrel. Együtt illusztráltak Grimm meséket, az Andersen kalendáriumot és műveik megjelennek a Csodaalbum című antológiában.

A táncművészet megújítója a XX. század fordulóján. Mozdulatait a „természetesség jegyében” ókori görög mintára alkotta meg. Előadásait műalkotások (festmények, költemények) is ihlették. Budapesten a Kék Duna keringőre rögtönözve táncolt. Művészetéről Sabina Collored írt gyerekkönyvet.