Fáy András (Kohány, 1786. május 30-1864) író
„Cifra köntös fityeg az uracskán, szépen fütyöl, dalol, táncol, de a kalap tököt fedez.”
(Fáy András: A szamár)
A reformkor irodalmi életének egyik legtevékenyebb alakja, Szemere Pál a „nemzet mindenese” jelzővel jellemezte. Szótárt, nyelvtant, verseket írt cigány nyelven. Gombai birtoka a magyar irodalmi élet találkozóhelye lett. Híres íróvá az 1820-ban megjelent mesegyűjteménye tette, melyet Aesopus, Phaedrus La Fontaine művei ihlettek.
Gyerekkönyvei:
Állatmesék
Az oroszlánkölyök és egyéb mesék
László Endre (Páskuj Endre) (Bánffyhunyad, 1900. május 30-1987) író, rendező, festő
Csók István tanítványaként végzett a Képzőművészeti Főiskolán, de nem a festészet felé fordult. Ő volt az első magyar rajz-reklámfilmes, és az első magyar rádiós sorozat, A Szabó család rendezője. Gyermekműsorokat és adaptációkat is készített a Magyar Rádióban. Legsikeresebb hangjátéka a Szíriusz kapitány-sorozat, könyvalakban is megjelent.
Mezey Katalin (Budapest, 1943. május 30) író, költő, szerkesztő, műfordító
1963 óta jelennek meg írásai. 1964-1966 között általános iskolai tanárként dolgozott Tatabányán. Szépirodalmi és irodalomszervezői munkássága jelentős. Gyerekeknek meséket, verseket és regényeket írt. Fia Lackfi János költő.
Gyerekkönyvei:
Csutkajutka meséi
Holdének és más versek gyerekeknek
A kidöntött kerítés : gyerekkori történetek
Kivala Palkó Nemlehet-országban : meseregény
Levelek haza : ifjúsági regény
Lyukak az osztálykönyvben : ifjúsági regény
Marek, Jiří (Jirí) (Prága, 1914. május 30-1994) cseh író, tanár
1944-től publikált, gyerekeknek kalandos történeteket és meséket írt.
Gyerekkönyvei:
Az Albatrosz Rejtélye
Autómesék
A kutyák csillaga : avagy szívderítő kutyatörténetek
Bárdos László (Szalárd, 1897. május 30-1960) író
1951-ben települt át Magyarországra, a Magyar Rádiónál dolgozott.
A dzsidás kapitány című történelmi regényében az 1848-1849-es szabadságharc lengyel kapitánya, Rulikowski Kázmér történetét örökítette meg.
Kossak, Simona (Krakkó, 1943. május 30-2007) lengyel biológus, ökológus
A Lengyel Tudományos Akadémia kutatója volt, megkapta az erdőtudományok professzora címet. A természetvédelemmel kapcsolatban megalkuvást nem ismerő nézeteket vallott. A Białowieża-erdőben több mint 30 éven át a „Dziedzinka” erdészlakban élt. Életéről több mű és film is született.
Róla szól Szabó Imola Julianna: Szimona és Zsabka : az erdei tündér és a vaddisznó varázslatos barátsága című varázslatos képeskönyve.


















