Tandori Dezső (Budapest, 1938. december 8-2019) költő, író, műfordító

Tótfalusi István (Budapest, 1936. december 8-2020) költő, műfordító

Hollós Korvin Lajos (Budapest, 1905. december 8-1971) író

Bihari Klára, Barát Endréné (Nagyszalonta, 1917. december 8-1997) író

Thurber, James (Columbus Oh, 1894. december 8-1961) amerikai író

Horatius Flaccus, Quintus (Venusia, Kr.e. 65. december 8-Kr.e. 8) ókori római költő

Haraszti Mária (Alsószeli, 1959. december 8) felvidéki író, költő

Rónay Mária (Rónai) (Budapest, 1899. december 8–1968) író

Tóth Kálmán (Budapest, 1907. december 8-1985) író

Monchaux, Marie-Claude (Saintonge, 1933. december 8-2021) francia illusztrátor, szerző

 

Bárdos József (Szeged, 1949. december 8) irodalomtörténész, író

Tandori Dezső (Budapest, 1938. december 8-2019) költő, író, műfordító

„És most lefényképezkedünk,
Hogy mindörökre meglegyünk.” 

(Tandori Dezső: Medvék ​minden mennyiségben)

Nemes Nagy Ágnes írói köréhez tartozott. 1968-ban jelent meg első verseskötete. Kifogyhatatlan ötletű irodalom-újítóként tartották számon, sokféle műfajban publikált. Műfordítói tevékenysége rendkívül jelentős. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

A „legmedvésebb” magyar költő. Gyerekeknek az 1970-es évektől írt, kedvenc témái a játékmackók és saját maga nevelte verebei voltak. 

Gyerekversei:

Afrika, India, vadállatok őshona

Erdei nagytakarítás

A felhúzható medveorr

Játékmedvék verébdala

Medveálom madárszárnyon

Medvék minden mennyiségben

Medvék minden mennyiségben (és még verebek is)

Medvetavasz és medvenyár

Gyerekregényei:

Madárlátta tollaslabda

Medvetalp és barátai

Mesélj rólam, ha tudsz

Nagy gombfocikönyv

Új nagy gombfocikönyv

A legújabb kis-nagy gombfocikönyv

Tótfalusi István (Budapest, 1936. december 8-2020) költő, műfordító, szerkesztő

„A Királylány vagyok.
Azt hinnétek, hogy az életem gyöngyélet,
Értem vetélkednek
Daliák, vitézek!
Herceg, úr és juhászlegény száz próbára kiáll:
A győztesnek engem ígért
Jó atyám, a király.
Úgy ám, csakhogy egymást miért döfik, vágják?
Én kellek-e nékik, avagy
A fele királyság?” 

(Tótfalusi István: Meseország ​lakói)

1959–1980 és 1984–1996 között a Móra Ferenc Könyvkiadó felelős szerkesztője volt. Verset, prózai és ismeretterjesztő műveket is írt, kézikönyveket állított össze. Nyelvészeti és műfordítói tevékenysége jelentős.

Nagy sikert aratott Lúdanyó meséi című, angol gyermekverseket tartalmazó kötete 1966-ban. Kormos István kérésére tanult meg svédül, megismerkedett a kortárs svéd költőkkel, s fordításaival meghonosította a „svéd típusú gyermekverseket”. Saját gyermekverseit a Meseország lakói című kötet tartalmazza.

Halhatatlan hősök címmel jelent meg mondagyűjteménye. A zenével ismerkedő fiataloknak adta ki az Operamesék és az Új operamesék című könyveket. 

Ismeretterjesztő művei:

Ki kicsoda az antik mítoszokban

Ki ​kicsoda a Bibliában

A ​könyvek könyve : Ószövetség. Újszövetség

Vallási vademecum

Bábel ​örökében : nyelvtudomány (Természetbúvárok Könyvespolca)

A ​forró kutya : nyelvművelő regény

Nyelvi vademecum

Vadmecum : szokatlan szavak szótára

Barátod, a zebra

Irodalmi ​alakok lexikona

Árkádiában éltem én is : Csokonai Vitéz Mihály (Nagy emberek élete)

Ki ​kicsoda Shakespeare világában

Barátaink ​Európában

Svédország ​közel van

Történelmi ​vademecum

Hollós Korvin Lajos (Budapest, 1905. december 8-1971) író

Verset és prózai műveket is írt. A Vöröstorony kincse című, nagysikerű történelmi kalandregényét 1954-ben adták ki. Az Alperes nem nyugszik című publicisztika gyűjteményében ír a nevezetes Nemecsek-ügyről, az ál-Nemecsek peréről.

Második felesége Tóth Eszter költő

Bihari Klára, Barát Endréné (Nagyszalonta, 1917. december 8-1997) író

„Vajon milyen a kert? Piros, mint a szikra vagy mint a nap, mikor búcsúzni néz vissza. Piros, mint a remény, mint a szívnek vére, piros, mint a hajnal, mint gyermekarc fénye. Piros, mint az öröm, mint a tűznek lángja, a kert milliónyi, csodás tulipánja.” 

(Bihari Klára: A tulipán-kert)

Első mesekönyve 1948-ban jelent meg. Színes mesevilágot alkotott, munkásságáért megkapta a Móra Kiadó nívódíját 1987-ben. Kutyakötelesség címmel diafilmet is írt. 

Gyerekkönyvei:

Csillagok pásztora : mesék

A ​fekete tündér lánya : mesék

A kis tündér : mesék

Lorin ​és Lillia : meseregény

Új Tündérország : mesék

Thurber, James (Columbus Oh, 1894. december 8-1961) amerikai író, karikaturista

„Sose feledjétek a nevetést, anélkül az örökkévalóság is inkább sok, mint kevés.” 

(Thurber: A 13 falióra)

Humoreszkeket, karikatúrákat, humoros gyerekmeséket és felnőtteknek szóló tanmeséket írt, műveinek egy részét maga rajzolta. 1927-től a New Yorker című folyóirat szerkesztője volt. A legjobb amerikai szerzőket nyerte meg a lapnak Fitzgeraldtól Hemingwayig, de később itt publikálhatott Molnár Ferenc is. Az utolsó virág című háborúellenes képeskönyve 1939-ben jelent meg. Magyarul A 13 falióra című meseparódiáját és A fehér szarvas című művét adták ki.

Horatius Flaccus, Quintus (Venusia, Kr.e. 65. december 8-Kr.e. 8) ókori római költő

„Merj gondolkozni!” 

(Horatius: Episztolák)

Apja felszabadított rabszolga volt, de elég vagyona, hogy fiát taníttassa. Brutus köréhez tartozott. A híres művészetpártoló, Maecenas támogatta, kis birtokot kapott tőle Róma mellett. Legszebb versei A világirodalom gyöngyszemei sorozatban jelent meg.

Haraszti Mária (Alsószeli, 1959. december 8) felvidéki író, költő, szerkesztő

Gyerekkorától vonzotta színpad, a pozsonyi egyetemen Zsebszínház néven társulatot alapított. Volgográdi cserediák-élményeit a Maty Rógyina nagylábbujja című kötetében foglalta össze. Később szerkesztői munkái mellett Pejkó Színpad néven többszörösen díjazott gyermekszínjátszó csoportot vezetett Alsószeliben. Szerkesztett játékai kötetben is napvilágot láttak. 1989-től a Csehszlovák Rádió magyar adásának munkatársa, 1994-től az AB-ART kiadó művészeti igazgatója volt. Verseket, jeleneteket, prózai műveket is írt. Első mesekönyve Buborék címmel 1993-ban jelent meg. 

Gyerekkönyvei:

Buborék. Buborék a szigeten : mesék

Csupa főszerep : színpadi művek kisiskolások számára

Manókönyv : mesék

A Piros rét meséi

Rónay Mária (Rónai) (Budapest, 1899. december 8–1968) író, műfordító, szerkesztő

1926-tól publikált, ifjúsági regényei közkedveltek voltak. Élettársa Supka Géza művészettörténész, író, az Ünnepi Könyvhét kezdeményezője. 

Ifjúsági művei:

A drága iskola : Mimi naplója : ifjúsági regény

Pillangók : mesék

Repülő sárkány : ifjúsági regény 

Országjáró sorozat

Országjáró V. b. a Felvidéken és a Kárpátalján

Erdélyi kaland : országjáró VI. b.

Nyári élmény : országjáró VII. b. a Dunántúlon

Érettségi után : országjáró VIII. b. Budapesten

Tóth Kálmán (Budapest, 1907. december 8-1985) író 

1940-től Kolozsváron élt. Főleg a természetről publikált. 

Ifjúsági művei:

Gergő : ifjúsági regény

Kagur, a farkas

Kaland ​a pisztrángos völgyben

Poncsó, ​a vadmalac : állatregény

Szelek ​barlangja : Bagaméri Béla barlangászról

Monchaux, Marie-Claude (Saintonge, 1933. december 8-2021) francia illusztrátor, szerző

Főleg gyerekekről írt és rajzolt képeskönyveket. Sorozatot adott ki a francia nemzetiségek életmódjáról és a történelmi korokról.

A sehány éves kislány című, születésről szóló könyvét Rónay György fordította le magyarra. A Nekem két születésnapom van című képeskönyv az örökbefogadásról mesél.

Bárdos József (Szeged, 1949. december 8) irodalomtörténész, író, tanár, műfordító, szerkesztő

15 évig a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Karán irodalomelméletet oktatott, több korosztályt is tanított. Novellákat, regényt, paródiákat írt. Saját meséi Dómaci és más mesék címmel jelent meg. 

Gyermekirodalommal és mesével foglalkozó tanulmányai:

Család ​a tündérmesékben

Az élet értelme a tündérmesékben

Fejezetek ​a gyermekirodalomból

Kalandozások és közelítések a (gyermek)irodalomban

A klasszikus tündérmesék korszerűsége

Másik világok, másik világi lények a tündérmesékben

Piroska ​és a vegetáriánus farkas : kalandozások a kortárs gyermekirodalomban

Túlélő ​gyermekirodalmi műfajok

Január

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Szeptember

Október

November

December

Keressük a

születésnapját