December 15.

„A rend nemcsak a lustaság ellensége, hanem a tétova bizonytalanságot, tehetetlen csüggedést is elkergeti, hogy helyet adjon a józan megfontolásnak és a tettvágynak.” 

(Bogáti Péter: Az ​ágasvári csata)

A magyar gyermekirodalom klasszikusa, humora miatt az egyik legkedveltebb, legendás szerzőnk. A hatvanas években rangos kabaré műsorokat szerkesztett, például az Így írunk mi című paródiaestet – Bárány Tamással közösen. 1973-1980-ig a televízió főmunkatársa volt. Nyugdíjasként sem fejezte be újságírói munkáját, a Képírás című ifjúsági lap és a Pajtás olvasószerkesztője volt. Regényeinek többségét az ifjúságnak írta, ezek közül többet külföldön is kiadtak. Pihe ​Pali című meseregényét – mesekönyv 6-60 esztendős gyerekeknek alcímmel jelentette meg. Történelmi regényeinek érdekessége, hogy helyszínük Észak-Amerika, de szereplői magyarok. Többek közt megírta Kossuth titkárának, László Károly mérnöknek az élettörténetét.

Lefordította és átdolgozta a Találmányok ​és feltalálók története című ismeretterjesztő művet.

Fantasztikus műveinek egy részét a Galaktika és a Robur folyóiratokban adta közre. A sci-fit a szépirodalom egyik műfajának tekintette és elhatárolta a fantasztikus-misztikus irodalomtól. A jó sci-fit szerinte egyszerre jellemzi a tudományos-technikai ismeretterjesztés szándéka, a fantázia-játék és a magvas társadalmi mondanivaló. Kedvelt témája az időutazás és annak minden problémája (Halló, itt Mátyás király; Időtojás). Az Időtojást Utazások ​a lopott tojáson címmel is kiadták. 

Ifjúsági regényei:

Az ​ágasvári csata

Halló, itt Mátyás király!

A ​Hóvirág másodkormányosa jelenti…

A ​linkostowni csapda

A ​Nevenincs tér lovagjai

Az ​oroszlán is macska

Pihe ​Pali

Történelmi regényei:

Édes ​Pólim!

Flamingók ​Új-Budán

Huszárkaland

A ​mahagóni ember

Őrnagy ​úr, keressen magának ellenséget!

„Irodalomország tehát létezik. Azóta, amióta van irodalom, amióta megszületett az írás, az embernek a szép utáni múlhatatlan vágya. Irodalomország lakói az írók-költők – akik maguk is olvasók – és az olvasók. Irodalomország házai a művek, amelyekkel együtt élünk, s amelyek bennünk is élnek. Reményünk szerint: örökké.” 

(Balogh József: Irodalomország)

Pécsett született, de Szombathelyen nőtt fel. 1987-ig Nagysimonyiban, utána Szombathelyen tanított. A Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola könyvtára őrzi hagyatékát. Az általános iskolák 5. és 6. osztályos magyar irodalom tankönyvcsaládjának szerzője. Több versét a Tarisznyások Együttes zenésítette meg. A Lord zenekar dalszövegírója volt. 

Devecsery Lászlóval közös művei:

Irodalomország : irodalomról kicsiknek és nagyoknak

Képes, verses ABC

Óriáskerék : versek

Varázskendő : színjátéktár

Versvár. ​Versvásár

Versvarázs

Vers-zengő 

Verseskötetei:

Adjon Isten!

Csillagszóró

Manóbál

Paripás álom

A Móra és a Kozmosz Kiadó szerkesztője volt az 1962-től 1985-ig, a serdültebb ifjúság számára írt alkotásokat gondozta. Ismeretterjesztő műveket és életrajzi regényeket adott közre. 

Művei:

Fogoly ​a Vártoronyban : Ady Endre életregénye

Gyertyafények : Kölcsey Ferenc regénye

Így ​élt Marx Károly

Kegyelem ​az ártatlanoknak : Robespierre élete

„…semmiből egy új, más világot teremtettem” 

(Bolyai János)

Az egyik leghíresebb magyar matematikus, Bolyai Farkas fia és tanítványa. Kidolgozta a nemeuklideszi geometriát, amely megalapozta a 20. századi fizikai elméleteket. Életéről, apjával való kapcsolatáról számtalan alkotás született a magyar irodalomban. 

Gyerekeknek szóló életrajzi regények:

Aba Iván: A vásárhelyi remete : Bolyai János életregénye

Száva István: Apa ​és fia : Bolyai Farkas és János élete