December 16.

„Mondhatom, nincs nagyobb gyönyörűség az olvasásnál.” 

(Jane Austen: Büszkeség ​és balítélet) 

Az angol földbirtokos nemesség életmódját, a nők helyzetét mutatja be eredeti módon a 18. század végén és a 19. század elején. Stílusa a realizmus irányába mutat, szellemes humora, iróniája tette népszerűvé. Hírneve az 1833-as új kiadások révén egyre nőtt, sőt a 21. században sem csökkent az érdeklődés életműve és életrajza iránt. Mindehhez hozzájárultak nagyszabású filmjei és sorozatai.

Életrajza szerepel a 20 ​rendkívüli lány, aki megváltoztatta a világot és az Esti mesék lázadó lányoknak című életrajz gyűjteményekben. Számtalan gyerekkönyvet írtak róla. Magyarul María Isabel Sánchez Vegara: Én ​is lehetek inspiráló író című kötete olvasható.

Híres regényeit kortárs szerzők dolgozták át fiataloknak, melyek az Oltári Austen sorozatban jelennek meg.

A sci-fi irodalom és a tudományos ismeretterjesztés világhírű alakja. Tagja, majd elnöke volt a Brit Bolygóközi Társaságnak, amely úttörő szerepet játszott az egész világon az űrhajózás népszerűsítésében. Neki köszönhetjük a vezeték nélküli, műholdakkal való kommunikáció használatát. Első publikációi, kalandos történetei iskolaújságokban jelentek meg. Bemutatkozó fantasztikus írása az Utazzon a dróton! – szatírikus elbeszélés a teleportációról, vagyis tárgyak és emberek rádióhullámok formájában való utaztatásáról távoli helyekre. Az 1950-es évektől adták ki regényeit. Egyik legismertebb sorozata az Űrodüsszeia, filmváltozata kultuszfilm lett. Magyarul először 1957-ben fordították le A Mars titka című művét. Nevét viseli a 4923 Clarke kisbolygó.

Gyerekeknek a Delfin sorozatban jelent meg a Delfinek szigete.

„Favágó,

ne döntsd ki a fenyőt,

várj még,

hiszen alszik odafenn

a háznép! 

– Búbosbanka asszony,

veréb uraság,

pacsirta kisasszony

letörik az ág!

Farktolla-nincsen

jégmadár,

tűnődő, bánatos bölömbikapár! 

Szálljatok,

madarak!

A tenger vár!” 

(Rafael Alberti: Szálljatok!)

A spanyol és a katalán irodalom klasszikusa, az egyik legnagyobb spanyol költő. 1925-től publikált mindenféle műfajban. Eredetileg festőnek készült, ez tetten érhető költeményeiben, a tenger fényeihez és a színekhez való vonzódásában. A festészethez címmel önálló kötete is megjelent. Barcelona drukkerként verset írt az 1928-as spanyol kupadöntő kapcsán Plattkó Ferenc kapushoz Óda Platkóhoz címmel. Magyar nyelvű kötetét Somlyó György fordította. Gyerekeknek szóló versei antológiákban olvashatóak.

„Quentin művészetében … mindig történik valami, anarchikus, váratlan, nevetséges, örömteli, huncut, megrendítő. Ő egy erőteljes, gyakran furcsa képzelőerővel rendelkező művész, aki közvetlen, élő, eleven, friss kapcsolatot akar teremteni a való világgal.” 

(Jenny Uglow)

A gyermekkönyv művészet klasszikusa. Mindig is illusztrátorként kereste a kenyerét, emellett több mint húsz évig tanított a Royal College of Art-ban, ahol 1978 és 1986 között az illusztrációs tanszék vezetője volt. Első rajzai 16 éves korában jelentek meg a Punch magazinban. Később éveken át dolgozott más lapoknak, míg 1960-ban John Yeoman: Egy korty víz című művével belépett a gyermekkönyvek világába.  Világhírnevet Roald Dahl állandó illusztrátoraként szerzett, Magyarországon is jól ismerjük sorozatát. Saját karaktereket is alkotott, melyekről animációs filmet forgatott Quentin Blake kincsesládája címmel. 2002-ben elnyerte a Hans Christian Andersen illusztrációs díjat, 2013-ban a királynő lovaggá ütötte. Több nagy kiállítást rendezett az Egyesült Királyságban és Franciaországban. 2020-ban a Hastings Contemporary-ben megrendezett, mérföldkőnek számító Aggasztó időkben élünk című kiállításán egy 9 méteres falfestményt mutatott be, amelyet kevesebb mint két nap alatt, a helyszínen készített el. 

„Ott künn az erdőben, a kék mennybolt alatt, a párálló, életet nevelő, virágzó, gyümölcsöző, örökké termő, szülő anyaföldön őszintébb lesz minden ember. Ott lehet elmondani olyat, ami a falak között tilos volna, ott közelebb vannak egymáshoz az emberek, őszintébbek, igazabbak.”

(Kós Károly: Varju-nemzetség)

Építész diplomát szerzett, de sok más művészeti ágban is jártas volt. Egyik alapítója az igényes könyveket készítő Erdélyi Szépmíves Céh kiadóvállalatnak. Erdély lelkének és társadalmi valóságának legjobb értője, rajzai, épületei, szépirodalmi művei emléket állítanak a régi Erdély kultúrájának. Közismertek budapesti épületei, az Állatkert tervezésében készült pavilonjai, sztánai Varjúvára. Tiszteletére december 16-án tartják a Magyar építészet napját.

Életéről Boldizsár Ildikó A ​fiú, aki Varjúvárról álmodott címmel írt képeskönyvet.

A Varju-nemzetség című, Erdélyről szóló műve az Iskola-könyv és a Tanulók könyvtára sorozatban is megjelent. Az ​országépítő című történelmi regénye I. István királyról szól.

Tamási Áron: Ábel ​a rengetegben első kiadása először az 1932-es Erdélyi Szépmíves Céh gondozásában jelent meg, Kós Károly illusztrációival.

„Néha hallom a színek sóhaját.” 

(Vaszilij Kandinszkij) 

Az absztrakt művészet egyik úttörője. Kisgyermekkora óta kötődött a képekhez. Bizonyos színeket barátságosnak, másokat barátságtalannak talált és hangokat kapcsolt hozzájuk. Úgy kezelte a festékeket, mintha lények lennének. Festészetét a zene is inspirálta. Művészetről szóló elméleti könyvei nagy hatással voltak a következő nemzedékekre.

Gyermekkoráról Barb Rosenstock írt mesekönyvet A beszélő festékes doboz címmel.

„Lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út. De mi … azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réteken.” 

(Kodály Zoltán)

Zeneszerzőként tanulmányozta a népdalgyűjteményeket, Vikár Béla felvételeit, ez inspirálta első 1905-ös népzene gyűjtőútját. Kutatásai során barátkozott össze Bartók Bélával. Alapvető fontosságú az Ötfokú hangsor a magyar népzenében című tanulmánya. Bartókkal már 1907-ben felismerték a félhang nélküli pentatónia jelentőségét a magyar népzenében. Az 1920-as években már elismert művész és a Zeneakadémia tanára volt.

A zenei nevelés színvonalának emelését tűzte ki célul, kórusoknak folyóiratot alapított, gyermekkarok számára műveket komponált. 1941-ben felvetette az óvodai zeneoktatás ötletét. Koncepciója ma a magyar énektanítás alapját jelenti. Számos pedagógiai könyvet publikált: olvasógyakorlatokat, dalgyűjteményeket, tankönyveket. Tanítványai átvették és tovább fejlesztették a Kodály módszert, amely azóta fogalommá vált. Lényegéről Dobszay László, Barkóczi Ilona és Pléh Csaba írtak. Egyik tanítványa Kokas Klára volt, aki az Öröm, bűvös égi szikra című könyvében emlékszik mesterére. Életrajzát, munkásságát a 20 ​rendkívüli magyar, akit az egész világ ismer és a 88 ​magyar találmány című kötet ismerteti. Az én zeneszerzőm sorozatban Gál Zsuzsa írt róla monográfiát.

1926-ban jelent meg Paulini Béla és Harsányi Zsolt: Háry János kalandozásai Nagyabonytul a Burgváráig című mesekönyve Kodály Zoltán kottáival. A Háry János című daljáték alapján készült Tarbay Ede meséje és a Mese ​muzsikával sorozatban Kodály Zoltán: Háry János – Kállai kettős című könyv.