Tömörkény István (Cegléd, 1866. december 21-1917) író

Tóth Béla (Dombiratos, 1924. december 21-2013) író

Kopacz Mária (Marosvásárhely, 1941. december 21) író, festő

Fábri Péter (Budapest, 1953 december 21) költő, író

Böll, Heinrich (Langenbroich, 1917. december 21-1985) német író

Sztrókay Kálmán (Szabadka, 1886. december 21-1956) író, természettudós

Tömörkény István (Cegléd, 1866. december 21-1917) író, muzeológus könyvtáros 

„A fa csak úgy él, mint az embör, csak éppenhogy lába nincs. Lát mindönt, tud mindönt. Tisztán csak azért nyúl magosra, hogy széttekincsön a vidékön. Jó nép a fa, embörök.” 

(Tömörkény István: Fecskék)

A magyar irodalom realista klasszikusa, az egyik legnagyobb elbeszélő. A szegedi Városi Múzeum és a Somogyi könyvtár munkatársa, majd igazgatója volt. Munkatársa, Móra Ferenc írta róla: „Szeged kultúrpalotájának ő a legnagyobb raritása és akkora kincse, amekkora Budapest összes múzeumaiban nem található.” Nyelvészeti munkája a szegedi tájnyelvi szótár. 

Gyerekeknek szóló novellái és elbeszélő-kötete:

Bicskavásárlás (Százszorszép novellák)

Így volt rendelve (Két ​kiskutya barátkozik)

Tiszai legenda : elbeszélések. ill. Deák Ferenc (Mozaik tankönyvcsalád)

Tóth Béla (Dombiratos, 1924. december 21-2013) író, szerkesztő, könyvtáros

A Somogyi-könyvtár igazgatója, a szegedi irodalmi élet egyik alakítója volt. Életrajza Móra Ferenc betűösvényein címmel jelent meg. Írt Szeged művelődéstörténetéről és gyűjtötte a környék meséit. 

Mesekönyvei:

A köszörűs kádi

Legeltetés a három sárkány pusztáján

Mély ​a Tiszának a széle

Kopacz Mária (Marosvásárhely, 1941. december 21) író, festő

1996-ban telepedett le Szentendrén. Könyvillusztrációkat is készített, gyerekek számára a Napsugár című gyermeklapban jelentek meg rajzai először. „Szürrealisztikus grafikáin, rézkarcain és festményein a mindennapi élet és az álomvilág keveredik. Fő figurái angyalok, babák, boszorkányok, karneváli, cirkuszi figurák. Gyakran maga készítette keretbe helyezi műveit, amelyek tovább viszik az alkotás hangulatát” – mondta róla Murádin Jenő.

Meseregényei saját illusztrációival:

Borika ​és a padlás manója

Borika világkörüli sétája egy szerda délután

Fábri Péter (Budapest, 1953 december 21) költő, író, műfordító, dalszövegíró

„New Yorkból egy nagy szállodából
alig látszik a múlt.
Messziről jött, a Pál utcából
a monoklis, magányos úr.
Kimegy a partra, hajókat nézni,
a szíve sajog belé.
Mennek a hajók, egyre mennek
Európa felé.” 

(Fábri Péter: Pál utcai fiú)

„1953-ban születtem, a Nyilas csillagképének jegyében, a Szűz fölkelésének órájában. Voltaképpen muzsikus, festő vagy építész szerettem volna lenni – nyilván azért lettem író, mert így minderről együtt képzelődhetek tovább.”

Elkötelezte magát a színházművészet mellett, de prózai munkái és verseskötetei is megjelentek. Gyerekeknek verseket, dalokat írt és színházi adaptációkat készített. Színpadra ültette az Alice Csodaországban és a Macskák társasága című műveket. Írásai a Kincskeresők 1974 és Körhinta című antológiákban és gyűjteményes sorozatában – Fábri Péter versei Brueghel Gyermekjátékok című képe alapján, Bozsik Yvett bábos táncjátékához címmel – jelentek meg.

Az elvarázsolt hangok című mesekötetet „a barátaimnak és a szeretteimnek írtam – így hát mindazokkal, akik magukéinak olvassák őket, remélem, szintén valami barátságfélébe keveredünk. A mesében az a jó, hogy megfér benne a líra … és a dramatikus tömörség… És még az is jó benne, hogy mosolyogva lehet rá elaludni” – írja ajánlójában.

A Híres Mesék képeskönyv-sorozat fordítója. Gyerekdalait Wolf Kati énekli. Felesége Kováts Kriszta énekes.

Böll, Heinrich (Langenbroich, 1917. december 21-1985) német író

„Bohóc vagyok – mondtam – és pillanatokat gyűjtök.”

(Heinrich Böll: Egy ​bohóc nézetei)

A német irodalom klasszikusa. Írói pályája 1947-ben kezdődött. 1972-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.

Gyerekeknek a Váratlan vendégek című novellája jelent meg magyarul az Ámuel-Bámuel Sámuel című antológiában, Mosonyi Aliz fordításában.

Sztrókay Kálmán (Szabadka, 1886. december 21-1956) író, műfordító, természettudós

A magyar tudományos ismeretterjesztő irodalom egyik kiemelkedő egyénisége. A Magyar Tudományegyetem Földrengési Intézetében és a kiskartali csillagvizsgálóban dolgozott. 1912-től publikált. Szépírói íráskészségének köszönhetően a gyermekektől az idősebb korosztályokig mindenkit meg tudott nyerni a tudományok számára. A felszabadulás után az Irodalom és Tudomány és az Ifjú Technikus című újságok szerkesztője volt. 

Ismeretterjesztő könyvei az ifjúság számára:

Barkácskönyv

A fizika úttörői : serdültebb ifjúság számára

Kémiai kisérletek

A kis ezermester : Kálmán bácsi játékboltja : hasznos játékok és mulatságok a gyerekek számára

A kis csillagász

A kis hadvezér

A kis mérnök

Kísérletezőkönyv (fizika)

Mi micsoda a fizikában?

Száz elektrotechnikai kísérlet

Száz kísérlet- Még száz kísérlet (fizika)

A technika ábécéje

Január

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Szeptember

Október

November

December

Keressük a

születésnapját