December 23.

„Eltűnt a tanár. Eltűntek a diákok.
Csak a padok. Azok az agyonfaragott padok. Nemzedékek dolgoztak rajta. 

Nemzedékek üzentek egymásnak.” 

(Mándy Iván: Magukra ​maradtak)

A magyar gyermekirodalom klasszikusa, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Sokan a „legpestibb” írónak tartják, mivel a budapesti élet mindennapjait, hangulatát árnyaltan, lírai pontossággal ábrázolja. A novella megújítója, írásaiban felhasználta a filmekben használt képek, vágások, áttűnések eszközeit. Írásaiba foglalta a mozi és a labdarúgás iránti rajongását, személyes életét.

Iskoláit nem szerette, sokat hiányzott. Rajzból megbuktatták, matekból rendszeresen elégségest kapott. „Az iskolában nekem egy jó percem nem volt. Hogy miért nézel ki az ablakon? Hát miért ne néznék? Hova nézzek?” 16 évesen már novellákat írt, gyötrelmeit nem a tanulás, hanem az intézmény légköre okozta. Úgy érezte, nem tanítani, hanem osztályozni akarják. Nem érettségizett le, apjával egyetértésben – aki neves újságíró volt – kimaradt a gimnáziumból.

1937-től publikált. A háború után sporttudósítóként dolgozott és az Újhold folyóirat köréhez tartozott. 1949–55 között nem jelenhettek meg művei, a Magyar Rádió dramaturgja volt.

Első ifjúsági regényét 1944-ben írta Az ​enyedi diák címmel, 1955-ben Egy festő ifjúsága : Barabás Miklós diákévei címmel adták ki. A Csutak-sorozat 1958-ban indult. „A Csutak a színre lép-ben mintha a fél évszázaddal korábban megjelent regényt, A Pál utcai fiúkat kívánta volna újraírni, érzékeltetve, hogy mindaz, ami évtizedekkel korábban a fővárosi gyerekek életét meghatározta, nem múlt el nyomtalanul. A terek és az utcák változatlanul meghatározó szerepet játszanak az újabb generációk életében, viaskodásaik még mindig „életre-halálra” történnek. E budapesti közterek meghatározó helyszínei a Mándy-prózának” – írta műveiről Sánta Gábor. Külön kiemeli a Múzeumkert szerepét. A hatvanas évek Budapestjét A locsolókocsi című regénye hetedikes kiskamaszok szemével láttatja. Műveiből több sikeres film készült. 

Gyermek- és ifjúsági művei:

Arnold, ​a bálnavadász : meseregény

Csutak és a többiek : vígjáték egy felvonásban, három képben

Csutak a színre lép : ifjúsági regény

Csutak és a szürke ló

Csutak a mikrofon előtt

Csutak és Gyáva Dezső

Az ​enyedi diák (Egy festő ifjúsága : Barabás Miklós diákévei)

A locsolókocsi : ifjúsági regény

Robin Hood : kalandregény

Publicisztikái és szépirodalmi művei mellett filmforgatókönyveket írt. Az I. világháború után az Uhrer Filmgyár művészeti vezetője lett. Gyerekeknek meséket, ifjúsági és történelmi regényeket írt. Legnépszerűbb műveit, a Tányértalpú koma című medveregényeket Bocs Bálint néven adta ki. 

Meséi:

Csali Pali a kis ezermester csalafintaságai

Czirmos czicza királysága : mesék

Dinom dánom-nagy vigalom : képes mese

Hihihi Palkó : mesék

A három tányértalpú testőr meg tányértalpú koma egyéb kalandjai

Tányértalpú koma, a sportbajnok

Tányértalpú koma fiainak utazása a Föld körül

Tányértalpú koma utazása Hollandiában 1922-ben. Tányértalpú Boriska mint moziművésznő

Tányértalpú koma vitézi tettei Boszniában továbbá mulatságos kalandjai a moziban 

Ifjúsági regényei:

Ahol a gólya fészkel : elbeszélés a magyar ifjúság és nép számára

Diadal : egy kis tanítónő regénye

Rin-Tin-Tin és az ő kis gazdája : egy farkaskutya kalandos története

Szittya : egy vitéz komondor története

Tavasz-álom : lányregény 

Történelmi és életrajzi regényei:

Biharország

A fölkelő Nap hősei : kalandok a japán-orosz háborúban

Honfoglaló hősök : történelmi elbeszélés

Hősök-hőse : Kossuth Lajos élete : a magyar ifjuságnak

Legendás idők legendás hőse : Kossuth Lajos élete

Munkácsy Mihály

Petőfi hegedűse : Reményi Ede, a világhirű hegedűkirály élete

Toldi költője – Arany János élete

Vörösmarty Mihály

Verset és regényt, útirajzot, rádiójátékot írt. Gyerekeknek először A svédcsavar című ifjúsági regénye jelent meg. Története a pénz körül forog, az 1930-as években játszódik és a budapesti utcán játszó gyerekek életét mutatja be. A műből sikeres tv-filmet forgattak 1975-ben.

Ló ​az iskolában című meseregényét 1980-ban adták ki.

„Szörnyű dolog a tanulás, nem csoda, hogy eddig nem csináltam.” 

(Frank Márton: Különös kacatok krónikája)

Már hét-nyolc éves korában történeteket írt. A Páratlanok című ifjúsági regénysorozatát 2017-től publikálta. Sikerét mutatja, hogy országszerte ajánlott olvasmány lett. A trilógia fő motívuma mások kihasználása.

A Különös kacatok krónikája című kiskamaszoknak szóló humoros naplóregény főhőse Zokni, a „magyar Ropi”, aki nem pusztán a túlélésre játszik…

A századforduló egyik legnagyobb magyar novellistája, stílusművésze, Mark Twain fordítója. Kedvelte az egzotikus tájakat, mesebeli, különös alakokat. Mozgai Pali, a gyermekhős című ifjúsági könyve 1907-ben jelent meg. Vörös Péter című meséjét Andersen inspirálta és a Csodaalbumban, A senkik szigete című novellája a Százszorszép ​novellákban publikálták.

„Platero kocog, nem tudom, az én félelmem hajtja-e vagy a magáé, belegázol a patakba, rálép a holdra és darabokra töri. S mintha egy méhrajnyi sárga üvegrózsa fonódnék a kocogására, hogy visszatartsa…” 

(Jiménez: Platero meg én)

A spanyol irodalom Nobel-díjas klasszikusa. 19 éves volt, mikor megjelent első verseskötete. Leghíresebb prózaverse a Platero meg én : andalúz elégia az egyik legtöbb nyelvre lefordított lírai spanyol mű. Főhőse egy szürke csacsi, aki puha, mint a felhő, s a költő jóvoltából emberi tulajdonságokkal rendelkezik. Történetében az élet egyszerű örömeiről, emlékekről, életmódjukról elmélkedik. Rajongói a világ legszebb könyvei közé sorolják. Noha a könyv felnőtteknek íródott, gyerekek is olvassák.

Az NDK első lengyelországi nagykövete volt. Pacifista (háborúellenes) műveket írt. A karácsonyi lúd című műve a német gyermekirodalom klasszikusa lett. Magyarul Mesék ​nagy és kis gyermekeknek címmel jelent meg könyve.

Az amerikai gyermek- és ifjúsági irodalom klasszikusa, több műfajban is alkotott. Iker lánytestvérével művészcsaládban nőttek fel. Később felidézte, hogy édesanyja minden este felolvasott nekik. Diszgráfiájának (írászavar) leküzdését középiskolai tanárnőjének köszönheti. Az 1970-es évektől jelentek meg művei, több sorozatot is írt. Magyarul a 14. századi Angliában játszódó, Az ​ólomkereszt titka című regényét adták ki.

Az Egyesült Államokban szerzett diplomát, ott ment férjhez. Hobbiból kezdett gyermekkönyveket írni 1981-től. Szereplői állatfigurák, sok ötlete gyermekkori élményen alapul. Illusztrációiban kedveli a tollrajzot, tust, akvarellt. Magyarul a Csokó ​anyukája című meséje jelent meg, melyben egy kismadár anyukát keres magának.

„Kegyednek festék folyik az ereiben.” 

(Vaszary János)

A második világháború törvényei először a művészi érvényesülés lehetőségét vették el tőle, majd a férjét is – nem csoda, hogy érzékeny műveiből a fájdalom szól hozzánk. 1968-ban kezdődött egy új korszaka, amelyhez az általa is gyűjtött tárgyak adták az ihletet. A babák és bábok a festményein a kiszolgáltatott, önállóságát vesztett embert jelképezik. Munkásságáról Kis Annamária írt monográfiát. Gyerekeknek Horgas Béla: Tipi-tupa hercegnő című könyvét illusztrálta. Egyik fia Péter Vladimir ötvös.

Az angol gyermekkönyv-művészet klasszikusa, közel 80 könyvet illusztrált. Megteremtette Michael Bond művében Paddington mackó karakterét 1958-ban.

A magyar színházművészet úttörője, a vándorszínészet korának színésznője. 1810-ben lépett fel először Pesten, a Hamletben. Fellépései során a neve fogalommá vált, ő lett az első magyar primadonna. Népszerűsége akkora volt, hogy öltözködése hatott a korabeli divatra. Életét az 50 elszánt magyar nő című antológiában mutatják be. 

Róla szóló könyvek:

Karcsai Kulcsár István: Így élt Déryné

Vitányi János: Komédiások : Déryné vándorlása és dicsősége