Váci Mihály (Nyíregyháza, 1924. december 25-1970) költő, műfordító
„Ilyen kívántam lenni én is, ott a
homokba szúrt nyárfa: a tanító,
ki fénybe tör, ragyogó hit a lombja,
irány azoknak, jel és bíztató,
kik jönnek barázdákban botladozva.”
(Váci Mihály: Jegenye fényben)
1949-től a Tankönyvkiadó szerkesztője volt. Illyés Gyula támogatásával jelentek meg első versei 1955-ben. Az 1960-as években az irodalmi közélet aktív alakítójává vált, költeményei az iskolai és ünnepi rendezvényeknek szinte nélkülözhetetlen részeivé váltak. Gyerekeknek a Fecske, fecske, könnyű fecske című kötete 1980-ban jelent meg.
Holtz-Baumert, Gerhard (Berlin, 1927. december 25-1996) német író
„A nyárnapok egy levelét
őrzöm magamban mélyen,
hogy fülemülék énekét
s a nyári erdők zöld színét
véle majd felidézzem.”
(Gerhard Holtz-Baumert: Autóstoppal a tengerhez)
Az NDK-ban a német ifjúsági szervezet vezetőségi tagja volt, 1951-től az ABC-Zeitung és Schulpost főszerkesztője. A gyermekirodalom elméletével is foglalkozott. Felesége szintén gyermekkönyveket írt. Fejrezge Alfonz című regénysorozata a kelet-német gyermekirodalom klasszikusává vált.
Magyarul megjelent könyvei:
Autóstoppal a tengerhez
Fejrezge Alfonz
Jančová, Mária (Jancová) (Alsólehota, 1908. december 25-2003) szlovák író, költő, szerkesztő, műfordító
A Mladé letá szlovák gyermekkiadó szerkesztője volt. 1955-ben – Pozsonyban – magyarul is kiadták Nagyanyó mesél című kötetét, amiben nagyanyja életére emlékezik. A Mese az iskolatáskáról, amelyik szomorú volt című meséjét Bojtár Endre fordította magyarra.
Charpentreau, Jacques (1928. december 25-2016) francia költő, író, tanár
„Sok-sok olyan szó van, mely zengve táncol:
Egyik szólít, a másik ráfelel –
Távoli csillagokat hoz közel:
Ezek a legszebb szavak a világon.
A versekben lévő szavak varázsa,
Zenéje az, mi szívet simogat:
Elűzi minden gyötrő kínodat –
A vers az élet egyik nagy csodája.”
(Jacques Charpentreau: Hogy mindenről tudj beszélni)
A francia irodalom klasszikusa, verseit többen megzenésítették. Gyerekeknek verset és mesét is írt. Magyarországon antológiákban jelentek meg művei.
Szpirin, Gennagyij (Gennady Spirin) (Orehovo-Zujevo, 1948. december 25) orosz festő, illusztrátor
A gyermekillusztráció nemzetközileg elismert klasszikusa. Olajfestményeket és varázslatos akvarell képeket fest, a legnevesebb szerzők műveit illusztrálja Shakespeare-től Tolsztojig. Az Egyesült Államokban él.
A magyarul is megjelent George Sand: Mese a jólelkű Fridolinról című képeskönyvet illusztrálta.
Shepard, Mary (Wonersh, 1909. december 25-2000) angol illusztrátor
Édesapja Ernest Howard Shepard, Travers 1934-ben megjelenő első Mary Poppins könyvéhez őt kérték fel illusztrátornak, de nem ért rá. A szerző vette észre, hogy lánya, Mary Shepard karácsonyi képeslapokat készít, így fedezte fel a 23 éves művészt. A Mary Poppins rajzok nagy sikert arattak Magyarországon is.
Brunovský, Albín (Brunovsky) (Zohor, 1935. december 25-1997) szlovák festő, illusztrátor
A szlovák gyermekművészet klasszikusa, alkalmazott grafikával is foglalkozott. Részletgazdag, dekoratív képeket készített. Társalapítója a Pozsonyi Illusztrációs Biennélénak.
A magyarul megjelent D’Aulnoy: A pávakirály című könyvét illusztrálta.
Bourgeois, Louise (Párizs, 1911. december 25-2010) francia-amerikai képzőművész, tanár
1938-ban férjével New Yorkban telepedett le. Leghíresebb művei nagyméretű szobrok, de festett és grafikákat is készített. A pókmotívum túlsúlya munkásságában odavezetett, hogy a Pókasszonynak kezdték becézni. „Anyám, mint egy pók, takács volt. A családom gobelinrestaurálással foglalkozott, és anyám vezette a műhelyt. A pókokhoz hasonlóan anyám is nagyon okos volt” – nyilatkozta. Életéről több gyerekkönyv készült, többek között a Kicsikből nagyok sorozatban.




















