Szendrey Júlia (Keszthely, 1828. december 29-1868) műfordító, író

Woltz, Anna (London, 1981. december 29) holland író

Kern, Ludwik Jerzy (Łódź, 1920. december 29-2010) lengyel író, költő

Berta Ádám (Szeged, 1974. december 29) író

Szecskó Péter (Budapest, 1950. december 29-2021) grafikus

Agócs Írisz (Baja, 1977. december 29) illusztrátor, szerző

Damó István (Nagyszeben, 1951. december 29) grafikus

McKean, Dave (1963. december 29) angol illusztrátor

Fejér Tamás (Pécs, 1920. december 29–2006) filmrendező

Szendrey Júlia (Keszthely, 1828. december 29-1868) műfordító, író

Első férje Petőfi Sándor, fiuk Zoltán 1848. december 15-én született meg. Petőfit a szabadságharc bukása után hiába kutatta, így 1850-ben nőül ment Horváth Árpád történészhez. Új házasságában négy gyermeke született: Attila, Árpád, Viola és Ilona. Lefordította Andersen meséit, melyekben bátran használta a korabeli magyar gyermekfolklór elemeit. Meséit saját gyermekeinek írta. Életéről szól Kertész Erzsébet Szendrey Júlia című regénye. 

Alakja megjelenik mesében, regényekben:

Berg Judit: Szélvésztől ​kergetve

Miklya Luzsányi Mónika: Szerelmem, ​Petőfi Zoltán?

Wéber Anikó: Luca és Máté régi körhintája.

Woltz, Anna (London, 1981. december 29) holland író

„Amikor egyedül van az ember, minden annyira más.”

(Anna Woltz: Száz ​óra sötétség)

Hollandia népszerű szerzője. Könyvei között szerepelnek kalandos történetek teenagereknek és kihívást jelentő ifjúsági regények. Műveit harminc nyelvre fordították le, gyerekek és felnőttek egyaránt szeretik izgalmas, vicces kalandjait és karaktereit. Sokan dicsérik gyönyörű nyelvezetéért, pszichológiai mélységéért és friss, humoros elbeszélő hangjáért. Szívéhez közel álló témái a családi kapcsolatok és a felnőtté válás. A Tess és én című regényéből film készült. 

Regényei magyar nyelven:

Alaska : nem vagy egyedül

Black ​Box

Evi, ​Nick és a csibés nyár

Gipsz, ​avagy hogyan szereltem meg egy nap alatt a világot?

Holnap ​csillagnap

Száz ​óra sötétség

Tess ​és én : életem legfurcsább hete

Kern, Ludwik Jerzy (Łódź (Lodz), 1920. december 29-2010) lengyel író, költő, dalszerző

A lengyel gyermekirodalom klasszikusa. 1938-tól jelentek meg versei. Több népszerű gyermekkönyv szerzője, a Mosoly Rend Lovagja. Versei közül A zsiráf a fényképésznél jelent meg a Fecskeköszöntő című antológiában, Rab Zsuzsa fordításában, melyet a Roller együttes zenésített meg.

Meséi:

Tüneményes ​Ferdinánd

Rosszcsont ​Lackó

Berta Ádám (Szeged, 1974. december 29) író, műfordító, szerkesztő

„Bárhová mehetek, gondolta, és a helyek, amelyekhez kötődök, megvárnak.” 

(Berta Ádám: Szöszmösz, ​a tündéregér)

2008-tól publikál. Gyerekeknek a Szöszmösz, a tündéregér című meséjét jelentette meg.

A Nem kötelező című, kortárs írókat bemutató, középiskolásoknak szóló antológiában szerepel A túlsó part című novellája.

Szecskó Péter (Budapest, 1950. december 29-2021) grafikus

A magyar gyermekkönyv-művészet klasszikusa, egyik alapítója a Magyar Illusztrátorok Társaságának. Művészcsaládba született, édesapja Szecskó Tamás grafikus. Az alkotóházakban töltött nyaralások idején, már gyermekfejjel lehetősége nyílt kortárs művészek világát megismernie. Könyvillusztrálással 1974-től foglalkozott, első megbízását még főiskolásként kapta a Móra Kiadótól, azóta több mint félszáz könyve jelent meg. A Kincskereső gyermekirodalmi lapba is rajzolt. Kiskunfélegyházán élt és alkotott.

Agócs Írisz (Baja, 1977. december 29) illusztrátor, szerző

„Nagyon szeretem a meséket. Szerencsére már egész kicsi korom óta rengeteg mese vett körül, nemcsak a szüleink meséltek nekünk, hanem a nagyszülők, dédszülők is. Szeretek kreált valóságokban kalandozni, szépirodalmi műfajok közül is a mágikus realizmus a legnagyobb barátom. Nekem, azt hiszem, az a valóság, ami napi szinten körülvesz, túlságosan leterhelő, így muszáj folyamatosan átlógnom fiktív, sokkal kellemesebb dimenziókba” 

(Agócs Írisz)

Az egyik legismertebb, nemzetközi hírű illusztrátorunk. 2007-től készít gyerekkönyveket, sorozatokat.

„A versek voltak az elsők, amiket nagyon jó oknak tartottam arra, hogy megfessek vagy lerajzoljak” – meséli magáról – „az első lépés, hogy csinálok egy úgynevezett storyboard-ot, egy forgatókönyvet arról, hogy hogyan néz majd ki a könyv egyben. Ha ezt elfogadják, elkezdem elkészíteni az illusztrációkat.” 

Több saját gyerekkönyve is van:

Kicsi, ​nagy

Mesék Barnabásnak sorozat

Mici megmenti a világot sorozat

Rajzolj egy krumplit! sorozat

Szia, ​jóga!

Vonalból ​kimenni ér!

Damó István (Nagyszeben, 1951. december 29) grafikus, festő, tanár

Brassó gyönyörű középkori óvárosában töltöttem a gyerekkoromat. Nem is a formák, hanem a hangulata hagyott mély nyomot bennem. Brassóban egyszerre volt jelen a gótika, a barokk, a rokokó, a klasszicizmus. Meseváros volt számomra, amit akkor fedeztem fel igazán tudatosan, amikor elkerültem onnan” – meséli szülőföldjéről.

A Képzőművészeti Főiskolán Szalay Lajos és Kondor Béla voltak a mesterei. A bukaresti Kriterion Könyvkiadó és a Ion Creanga Gyermekkönyvkiadó grafikusaként dolgozott. 1990-ben költözött Magyarországra, húsz éve a Kandó Kálmán Műszaki Szakközépiskola művészeti tagozatán tanít, Kecskeméten él. Főleg gyerekkönyveket és tankönyveket illusztrál.

McKean, Dave (1963. december 29) angol illusztrátor, filmrendező, zeneszerző

Népszerű angol képzőművész, szeret kísérletezni és vegyes technikákat alkalmazni. Képregényt, filmet készít, többek között Bradbury, Gaiman, David Almond, Stephen King könyveit illusztrálta, valamint Richard Dawkins: A valóság varázsa : válaszok az univerzum nagy kérdéseire című ismeretterjesztő kiadványát.

Fejér Tamás (Pécs, 1920. december 29–2006) filmrendező, tanár

 

1945-ben részt vett a filmszakma újjászervezésében. 1948-ban nevéhez fűződött az első felszabadulás utáni magyar szinkron elkészítése. Gyerekeknek játékfilmet és tv-filmet is alkotott. Rendezőként egyik első nagy sikere Fekete István-regényből készült Bogáncs című filmje volt. Máig legenda a Siklóson forgatott A Tenkes kapitánya című, a magyar Televízió első fekete-fehér történelmi sorozata és az 1967-ben bemutatott Tüskevár. Ő forgatta az első magyar tudományos-fantasztikus filmet Az idő ablakai címmel 1969-ben. Műveiben az 1960-1980-as évek magyar valósága jelenik meg.

Ifjúsági filmjei:

Ballagó idő. Fekete István önéletrajzi regényéből készült film, 1975

A beszélő köntös. Mikszáth Kálmán regényéből készült kalandfilm, 1969

Bogáncs. Fekete István regényéből készült játékfilm, 1958

Csata a hóban. Kern István regényéből készült ifjúsági film, 1983

Csere Rudi. Petrovácz István regényéből készült ifjúsági film, 1988

Gyalogbéka. Petrovácz István: 13 fő, egy kutya és egy igazgató című regényéből készült 10 részes ifjúsági vígjátéksorozat, 1985-1986

Az idő ablakai. Kuczka Péter írásából készült sci-fi

A kazamaták titka. Urbán Ernő regényéből készült ifjúsági film, 1972

A lógós : Fülöp János: Tavaly ​ilyenkor című regényéből készült ifjúsági tv-film, 1979

Az öreg bánya titka. Berkes Péter: A bánya réme című regényéből készült 5 részes fekete-fehér ifjúsági kalandfilm-sorozat, 1973

Pocok, az ördögmotoros. Urbán Ernő írásából készült 4 részes tévéfilmsorozat, 1974

Székács a köbön. Vidor Miklós Dupla ​vagy semmi című regényéből készült ifjúsági film, 1981

Tenkes kapitánya. Örsi Ferenc írásából készült 13 részes tv-sorozat, 1964-1965

Tüskevár. Fekete István regényéből készült 8 részes fekete-fehér ifjúsági filmsorozat, 1967

Utánam, srácok! Berkes Péter regényéből készült 6 részes ifjúsági filmsorozat, 1975

A világ közepe. Móra Ferenc: A gyevi törvény című Mátyás királyról szóló ifjúsági film, 1979

Január

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Szeptember

Október

November

December

Keressük a

születésnapját