Június 2.

„Karinthyéknál vendégség volt. Egyszerre berobog a szobába Cini, a legifjabb Karinthy és így szól:
– Papa, légy szíves, adj egy pengőt!
– Itt van – mondta Karinthy mosolyogva.
Cini zsebre tette a pénzt és kimenőben így szólt:
– De aztán vissza ne vedd, mint rendesen, ha a vendégek elmennek!”

(Karinthy Ferenc anekdotája)

Karinthy Frigyes fia. Az 1940-es évektől publikált, regényeket és elbeszéléseket írt. Sportoló pályafutása az FTC-hez köti, vízilabdázott és a szakosztály elnöke is volt. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Az ifjúsághoz a Zsiga, ​Marci és más ebadták című elbeszéléskötete szól, melyben bemutatja négylábú (kutya) barátait és visszaemlékezik gyermekkorára.

„… az én szellemi képességeim határát pontosan megszabták, amikor előállítottak, viszont ha nem gyártják az embert, hanem születik, akkor a szellemi képességeinek nincs határa.”

(Lester del Rey: A ​szökevény robot)

Első munkái folyóiratokban jelentek meg az 1930-as évek végén, az „amerikai sci-fi aranykorában”. 1952-ben adta ki első regényeit, s hamarosan az egyik legjelentősebb, a serdülő-korosztály számára alkotó író lett. 1977-ben megalapította a Del Rey Books című, fantasy és sci-fi regényeket kiadó könyvsorozatot. A Science Fiction and Fantasy Writers of America 11. nagymesterévé választották 1990-ben. Legendás alakját Asimov örökítette meg egyik regényében.

Magyar nyelven A ​szökevény robot című regénye jelent meg.

Germanus Gyula unokaöccse. 1946–1952-ben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tudományos munkatársa volt. Az 1930-as évektől kezdve fordította és ismertette a középkor és a reneszánsz latin nyelvű magyar irodalmát: krónikákat, Janus Pannonius költeményeit. A magyar középkor költészete című kötetében a középkori magyar lírát mutatja be.

Regényei történeti korrajzok az ifjúság számára:

Ákos ​vitéz útja

Béni János útja

Búvár ​Kund

Égő világ

Galamb Miska kalandjai

Kiált Patak vára

Mátyás király lantosa

A ​parasztgenerális

„Egyszerűen szerelmes volt, és ha valaki tizenhat éves és néhány hónapos korában szerelmes, az gyakran zavaros vándorlási hajlam, céltalan kószálás formájában fejeződik ki.”

(Stig Claesson: Hilmer ​Johansson felemeli a hangját)

Az egyik legnépszerűbb svéd író. Megkapta a Selma Lagerlöf Alapítvány irodalmi díját. Magyarra Tótfalusi István fordította le könyveit.

Gyerekkönyvei:

Karin, ​a gonosz tündér : mesefüzér

Hilmer ​Johansson felemeli a hangját : regény

1914-től publikált és a rádióban rendszeresen tartott felolvasásokat saját meséiből. Az Én újságom és a Tündérvásár című lapok munkatársa volt. A Napkeleti virágok és A táncos csizma című zenés mesejátékát színházban is bemutatták. A Gyurka-trilógia harmadik kötete, a Gyurka doktor a második világháború miatt csak terv maradt. Meséket és hétköznapi történeteket is írt. Műveiben a becsület, a jóakarat és a kitartás elnyeri jutalmát, a dölyfös, zsugori, úrhatnám szereplők vereséget szenvednek.

Gyerekkönyvei:

Bimbi és Botond kalandjai : ifjúsági regény

A bűvös suba : mesék

Fakatonák : mesék

A furulya meséi

Gyurka jelesen érett : ifjúsági regény

Mihaszna Gyurka kalandjai : ifjúsági regény

„Akkoriban még egyikőnk sem volt elég idős, hogy megértse: gyakran épp azok hagyják el vesztesként az élet csatatereit, akik, ha későn is, de rájönnek, hogy valójában mit is jelent a siker; míg a sikeres emberek épp azért nem ismerik fel soha, mert őket elvakítja saját zajos előbbre jutásuk.”

(Thomas Hardy: Kalandozásaink ​az Ördöglyukban)

Az angol irodalom klasszikusa. Első regényét 1867-ben írta. Műveiben megörökítette a viktoriánus Anglia életét. Gyerekekhez szóló ifjúsági regénye Kalandozásaink ​az Ördöglyukban címmel jelent meg.

Főleg fiataloknak írt. Szakmája mellett érdeklődött a technológia iránt, így született meg néhány ismeretterjesztő gyerekkönyve. A tenger iránti rajongása összefüggésben állt gyakori utazásaival. Első és egyben legsikeresebb könyve, a Bonifác bácsi pipája magyarul is megjelent.

„… az imént két óra hosszat magyaráztam a kávéházban az osztrákoknak Kossuth Lajost, a közjogi helyzetet és mindent – majdnem sírtak!”

(Györgyike, ​drága gyermek)

Elbeszélésirodalmunk nagymestere. Kamaszkorától írt, zenét szerzett, zongorán és orgonán is játszott. Főleg színművei arattak nagy sikert, első drámáját 16 évesen írta. Írásaira hatással volt a szecesszió, egyedi, zenével átitatott szeszélyes és sajátos humorú, modoros nyelvet használt. Gyuri című regényében a kamaszszerelemről ír.

„Rajzolok, tehát vagyok…”

(Würtz Ádám)

A magyar gyermekillusztráció klasszikusa. Már kisgyermekként sokat rajzolt, festegetett. 1946 tavaszán már saját kis műtermet rendezett be magának. Titokban portrékat és tollrajzokat küldött a budapesti Derkovits Kollégiumba, ahová fel is vették. A Képzőművészeti Főiskolán Pór Bertalan, Bortnyik Sándor, Hincz Gyula és Koffán Károly voltak a mesterei. 1953-ban kapta első megbízásait könyvillusztrációk készítésére az Ifjúsági Könyvkiadótól. Kreatív és képzeletgazdag alkotásaival új színt hozott a gyerekkönyvek világába. Az illusztráció-készítés életformájának egyik meghatározó része lett. Műveiben a folklórból merített mesés, balladisztikus elemek vegyülnek a klasszikus grafika hagyományaival, létrehozva egy csak rá jellemző, motívumgazdag, szürrealisztikus világot. Önálló rajzokat, rézkarcokat, linóleummetszeteket, szitanyomatokat is készített. Nemzedékek nőttek fel színvonalas könyvein, több mint hétszáz könyv illusztrációja fűződik nevéhez.

Az illusztrálás mellett saját képeskönyveket is ír. Fő technikái a ceruzarajz és az akvarell, munkáira jellemző a pasztellszínek és a féltónusok finom kombinációinak használata, valamint a részletes realisztikus rajz és a fantasztikus elemek ötvözése. Gyakran emberi tulajdonságokkal jeleníti meg az állathőseit. Magyarul a Florentin ​a kertész című mesekönyve jelent meg.

A Műhelytitkok sorozatban jelent meg a Kelmék ​és hímzések című ismeretterjesztő műve. Textilmunkái mellett gyermekkönyv-illusztrációkat is készített.

A Pannónia Filmstúdió munkatársa volt. A ’80-as években Sydney gyermekfilmstúdiójának tervezőjeként dolgozott. Rajzfilmjei mellett Bálint Ágnes képeskönyveinek egyik illusztrátora.

Megteremtette az összehasonlító szövegfolklorisztika tudományos alapjait. Összehasonlító népmesekutatásairól 1889-ben írt A népmesékről című tanulmányában, mellyel nagy hatással volt a későbbi mesekutatásra. Tanítványa, Berze Nagy János folytatta tipológiáját.