Június 5.

„Mesélj! Hallgatunk csendesen, hallgatunk lelkesen, akárcsak régen. Meséld el utolsó kalandodat! Hangod hallom máris, zengő dörmögésed: Nem vén ember az még, aki ötven elmúlt, és a kalandokból sincsen soha legutolsó!” 

(Rónaszegi Miklós: Kartal ​utolsó kalandja)

Már egészen fiatalon az irodalom mellett köteleződött el. A gimnáziumi önképzőkörben saját verseit adta elő. 1950-től az Ifjúsági, majd a Móra Ferenc Könyvkiadó korrektora, 1953-tól felelős szerkesztője lett. Első műve 1955-ben jelent meg Benyovszky Móric életéről. Írt történelmi regényeket, indiántörténeteket, életrajzokat (Moliere, Shakespeare, Marco Polo) és vidám gyerekregényeket is. A sánta bölény című története először képeskönyvként jelent meg, később megírta regény változatát. Gondozta a Delfin könyvek sorozatot, melyen generációk nőttek fel. Az a híres Háry János című meseregénye Spanyolországban is nagy sikert aratott.

Gyerekkönyvei:

Az ​a híres Háry János

Bohóckodó : vidám jelenetek

Botrány ​a suliban : gyerekregény

A ​genovai fogoly : Marco Polo élettörténete

Gézengúzok sorozat : gyerektörténetek

Hínáros ​tenger : Kolumbusz első útjának regénye

Kartal sorozat : történelmi kalandregény a XIV. századból

A ​királynő kalóza : Sir Francis Drake  kalandjai

A ​nagy játszma : Benyovszky Móric élete

Az ​ördögi Liquor : kalandregény

Pokahontasz sorozat

Rájuk ​fújt az Isten : történelmi regény : a világhódító Nagy Armada pusztulása

A rovarok lázadása : fantasztikus regény

A ​Sánta Bölény : indián történet

„Mire megjövök, a cserépkályhában ropog a tűz. Lepakolom a könyveket az íróasztal melletti szekrénykére. Kifújom magam a kedvenc karosszékemben. Lehalkítom a világot. A szobában lassan leolvad a tárgyakról a fény.”

(N. Tóth Anikó: A ​szalamandra mosolya)

1983-tól publikál. „Mesketéit”, iskolai színjátékait a kritika is magasra értékeli kompozíciós leleményeiknek köszönhetően. Befogadó természetű, mesebeli mikrotársadalmat teremt meg – annak varázslatos nyelvi dimenzióival -, ezért meséi a felnőtt közönség számára is élvezetesek. Irodalomtörténészként elsősorban Mészöly Miklós munkásságával és a huszadik századi magyar irodalom történetével foglalkozik.

Gyerekkönyvei:

Alacindruska : mesék. folytatása: Hová tűnt a…?

Dülle és Kandika : játékok iskolai színjátszóknak

Az eszemet tudom : mesék

Kováts Speneder Fanny (Pozsonyi mesék)

Tamarindusz : mesék

Tanárnő ​kérem : elbeszélések tanároknak és diákoknak

Tükörkönyv : meseregény

„Az ünnepnapok, lám,
kerekeken járnak,
körhintán tűnnek el, aztán
újra reánk találnak.”

(García Lorca: Körhinta)

A 20. századi irodalom egyik legjelentősebb, tragikus sorsú írója. Életéről több gyerekkönyvet jelentettek meg spanyol nyelven. Gyerekeknek szánt versei magyarul antológiákban és a Két ​esti hold című kötetben jelentek meg.

„Csupa egyes! A leckét mind

pompásan tudjátok.

A baromfiudvar népe

büszke lehet rátok!” 

(Radó Lili: Mese az angyalkáról)

1911-től publikált, verseket, mesekönyvet írt, valamint több ifjúsági dal és kórusmű szövegírója volt. Az Ifjúsági Rádió munkatársaként is dolgozott. Jelentős a műfordítói tevékenysége, többek között Kästner: A repülő osztály című regényét ültette át magyar nyelvre.

Gyerekkönyvei:

Boldogan éltek, míg meg nem haltak : mesék

Egy kisfiú, egy kisleány : mesék 8-12 éves gyerekeknek

A furfangos Mása : orosz népmese nyomán

Lili néni meséi

Mese az angyalkáról : meseregény

Mesélj anyuka : sok mese színes és szövegképekkel

Minden este mese

Mindennapra egy mese

Petty királylány bánata : mesék

A piros virág városa

Segítek ​Anyának

Siklik a szán : leporello

Szines mesék : három mese szovjet filmek képeivel

„A kukac hűségesebb a csigánál, s kevésbé valószínű, hogy elröpül, mint a katicabogár.”

(Ahlberg: Kis ​kukac könyv)

Az egyik legkedveltebb brit szerző. Feleségével, Janet Ahlberg illusztrátorral közösen készítették képeskönyveiket 1976-1994-ig, Janet haláláig. Janet’s last book című művében emlékezik volt felesége munkásságára. Lánya, Jessica is illusztrátor lett.

Különböző korosztályok számára ír verseket, meséket, történeteket.

Magyarul megjelent könyvei:

Csiperke-sorozat : elbeszélések olvasni tanuló gyerekeknek a Csiperke családról

Kis ​kukac könyv : képeskönyv

Rúgom ​a bőrt : verses utazás

„A tények furcsa tulajdonsága, hogy nem szűnnek meg létezni attól, ha nem beszélünk róluk.”

(Ordas Iván: Simonyi ​óbester)

Szekszárdon élt és alkotott. Nagyapja a családfájukat 1170-ig vezette vissza, s ez alapozta meg történelmi érdeklődését.

Történelmi könyvei:

Az aradi tizenhárom

Damjanich tábornok

Az ​elfelejtett őrnagy : történelmi dokumentumregény Sztankó Somáról

A fekete cár : Cserni Jován a lázadó

Hadik András : a királynő tábornagya

Így ​élt Mária Terézia

Simonyi óbester

Tomori, büszke vezér

A svéd gyermekirodalom klasszikusa, humoros és nonszensz versei, szójátékai, különös rímei miatt kedvelik. Magyarul antológiákban jelentek meg művei.

„Nem olyan könyveket akarok alkotni, amelyet egyszer kiolvasnak és a polcra visszahelyezve elfelejtenek. Imádom, amikor rongyosra olvassák őket és a végén úgy kell összeragasztani.”

(Richard Scarry)

1963-ban jelentette meg Best Word Book Ever című könyvét az Egyesült Államokban, mely óriási sikert aratott. Hasonló stílusban, Tesz-Vesz Város címmel jelentek meg további művei a kiadónál. Képeskönyv-sorozatával önálló mesevilágot teremtett a gyerekek számára. A sorozatban több mint több mint 300 kötet jelent meg világszerte, mesés és ismeretterjesztő tartalommal. Munkásságát fia, a szintén illusztrátor Richard „Huck” Scarry folytatja, akinek alakja először medvebocsként, majd a Tesz-Vesz-sorozat Cicójaként bukkant fel a mesékben.

Magyarul először 1984-ben jelent meg az első képeskönyve Réz András fordításában, azóta is generációk nőnek fel történetein.