Puskin, Alekszandr (Moszkva, 1799. június 6-1837) orosz költő, író
„Zöld tölgy a tenger szögletében,
színarany lánc a derekán,
s egy tudós kandúr nappal, éjjel
a láncon folyton körbejár:
ha jobbra indul – dalt dalolgat,
ha bal felé – mesét regél.
Csodás az ott: manók bolyongnak,
az ágon tündér üldögél;
ott ismeretlen úton járva
rejtélyes állatok nyoma;
ott kunyhót tart a réce lába,
se ajtaja, se ablaka.”
(Puskin: Ruszlán és Ludmíla)
A világirodalom klasszikusa, a modern orosz irodalmi nyelv megteremtője. Dédapja, Abram Hannibal (Nagy Péter cár Etiópiából származó tisztje) révén afrikai vér is csörgedezett az ereiben. Erről szól a Nagy Péter szerecsene című elbeszélése. Felesége jó hírének védelmében pisztolypárbajozott, így vesztette életét. Életműve csúcspontjának az Anyegin című verses regényét tekintik.
Első nagyszabású elbeszélő költeményét, a Ruszlán és Ludmílát 1820-ban írta. Régi dalok, mondák motívumai elevenednek meg műveiben, a folklórt beépítette irodalmi nyelvezetébe. Puskin meséi nyomán készültek Rimszkij-Korszakov zeneművei a Mese Szaltán cárról és Az aranykakas.
Magyarul megjelent mesekönyvei:
Mese a halászról meg a kis halról
Mese Szaltán cárról
Mesék
Puskin: Mese Szaltán cárról meg a fiáról, a dicső és hatalmas Gvidon hercegről, meg Lebegyről, a gyönyörű cárlányról. ford. Kormos István. ill. Ivan Bilibin
Broszkiewicz, Jerzy (Lviv, 1922. június 6-1993) lengyel író
„– Úgy gondolom, javaslataimat az egybegyűltek egyhangúlag elfogadták.
– Mi is ennek a neve – kérdezte Ika.
– Irányított demokrácia – adta meg a felvilágosítást Borsó.”
(Jerzy Broszkiewicz: Egész héten esni fog?)
Életművének fontos része az ifjúsági irodalom. Az Olimpiai mese című könyvét 1948-ban írta. A Nagy, nagyobb, legnagyobb című fantasztikus regénye ajánlott irodalom volt Lengyelországban, film is készült belőle.
Magyarul az Egész héten esni fog? című gyerekkrimije jelent meg.
Csergezán Pál (Záhony, 1924. június 6-1996) festő, illusztrátor
Ék Sándor volt a mestere. Dolgozott Németországban és az iráni sah udvarában is. Műtermét a Budakeszi Erdőgazdaságban építette fel. Ifjúsági és népszerű tudományos könyveket illusztrált, diafilmeket készített. Rázós kalandok címmel képregényt rajzolt az 1965-ös Pajtás folyóiratba. Az illusztrációs munkák közben került közel a természet ábrázolásához. Az állatképek, a mozgás festése és rajzolása lett a specialitása.
Jiránek, Vladimir (Hradec Králové, 1938. június 6-2012) cseh illusztrátor
1968 után a Krátký film Praha munkatársa lett, itt született leghíresebb munkája: a Bob és Bobek című, két nyuszi kalandjairól szóló rajzfilmje. A sorozatot 1979-től vetítette a Magyar Televízió, nagy sikerrel. Az 1980-as évektől illusztrációkat és karikatúrát készített.
Magyar nyelven két kötete jelent meg:
Bob és Bobek : két kisnyuszi a varázscilinderből
Bob és Bobek a repülő cilinderben
Velázquez, Diego (Sevilla, 1599. június 6–1660) spanyol festő
(Születési dátumát nem tudjuk, megkeresztelésének időpontját jegyezték fel.)
A barokk festészet kiemelkedő művésze. Festményei nagy hatással voltak a későbbi korok alkotóira is, elismerik szokatlan realista ábrázoló készségét. Népszerűek a spanyol királyi család tagjairól készített portréi. Életéről több gyerekkönyv készült.

















