Június 8.

1991-től Olaszországban él. Írásaiban főként a kamaszokat szólítja meg, az ő végtelenül összetett, változékony világukat tárja elénk. Első regénye a Randi a Török kávéházban 2005-ben jelent meg, ezt követte a Szerelem made in Italy, mindkettő a Móra Kiadó gondozásában.

„Jó, hát csak saját örömömre festem,
Mit könyveimről ez éjjel kilestem:
Sötét volt, egyszer csak mi fénye árad
Mint egy titokteljes kék holdvilágnak?
Nézem: honnan hatolt ide a fény?
Egy könyvből jő a ritka tünemény,
Kilép belőle egy mesés alak,
Körülte terjeng a fény-áradat.”

(Czóbel Minka: Könyvek)

Az egyik utolsó magyar arisztokrata író volt, Mednyánszky László sógornője, a szimbolizmus első hazai képviselője. Mednyánszky biztatására kezdett verset írni. Ő emelte be a magyar irodalomba a szabadverset, ő fordított először Verlaine költeményt és német nyelvre Az ember tragédiáját. Első kötetét 1890-ben adta ki. Gyerekeknek is ajánlott versei antológiákban jelentek meg.

„Negyven tarka

tengelice

egy lakásban

éldegélt,

velük tenger

gezemice,

mennyezetük

a nagy ég.” 

(Wiktor Woroszylski: Negyven tarka tengelice)

1955-től publikált, gyerekeknek és serdülőknek is írt. 

Magyar nyelvű gyerekkönyvei:

Kicsi keresi a nagyot : regény

Negyven tarka tengelice : verses képeskönyv

A XX. században a két világháború közötti évek egyik leghíresebb építésze, iparművésze, a magyar szecesszió egyik legeredetibb hangú képviselője. Henri Matisse mellett tanult festeni. Az építészetben, Kós Károly törekvései nyomán a népies szecesszió híve volt, később art deco és modern épületeket tervezett. 1912-ben indult iparművészeti munkássága, használati és berendezési tárgyakat készített a New York-palota számára. 1913-tól az Iparrajziskola, majd a Műegyetem tanára lett. 1946-tól egyik alapítója, később igazgatója az Iparművészeti Főiskolának.

Könyvillusztrációkat és könyvgrafikákat is készített. Szoros kapcsolatban állt a Kner-nyomdával. A Zsuzsa Bergengóciában című kötete a magyar szecessziós könyvművészet kiemelkedő darabja. A meseképeket a fiatal Kozma Lajos 1917-18-ban, az első világháború romániai harcterén katonaként rajzolta kislánya számára. A kétsoros versikék megírására később Karinthy Frigyest kérték fel.

Meseillusztrációi:

Balázs Béla: Hét mese; Testvérország

Zsuzsa Bergengóciában : álompanoráma / huszonkét képben elbeszéli Kozma Lajos. huszonkét betűre versbe szedte  Karinthy Frigyes (Zsuzsika Bergengóciában címmel is megjelent)

Petőfi Sándor: János ​Vitéz : Kozma Lajos könyvdíszeivel

A 20. század kiemelkedő építésze. Fontosnak tartotta az épületek és a környezet összhangjának megteremtését. Gyermekként szeretett építőkockákkal játszani. Önéletrajzában a játékhoz köti tervezőkészségének kialakulását. Életéről, munkásságáról több gyerekkönyv jelent meg.