Schmidt Egon (Budapest, 1931. június 16-2023) ornitológus, író
„Szeretem a madarakat, a madárdalt, számomra a természet, a körülöttünk élő, lüktető teremtett világ egyik csodáját jelentik.”
(Schmidt Egon: Tollas énekművészek)
Gyermekkorától kezdve érdeklődött a madarak iránt és megfigyeléseiről naplót vezetett. 1956–1979 között a Madártani Intézet munkatársaként 1980-tól az Állatvilág Magazin szaklektoraként működött. 17 éven át Balogh Istvánnal együtt készített madárhang-felvételekkel színesített anyagokat a Magyar Rádiónak. Állandó rovata volt a Kisdobos című lapnak.
Ismeretterjesztő gyerekkönyveket és meséket is írt.
Állatokról:
Állati érdekességek
Állatok a kertben
Angyalka segített
A baromfiudvar lakói
A békakirály
Cirmike és Kormoska
Csirip Afrikába repül
Egérbirodalom
Három kislány, három nyuszi
Hol laknak az állatok?
Katica és sünike
Kedvencem, az aranyhörcsög
A kertek lakói
Kisemlősök (Búvár Zsebkönyvek)
Lakodalom az erdőben
Majom Muki az erdőben
Manócska; Manócska Afrikában
Mókuska kalandjai
A nyáriorgona vendégei
Pillantás természetre sorozat: Az erdők élővilága; A lombkorona élővilága; Nádasok élővilága
Séták a természetben sorozat: Az erdők élővilága; A mezők élővilága; A tavak világa
Szervusz, Malacka!
Születésnap az állatkertben
Tarkabarka állatvilág
A varázsszemüveg
Védett erdei állatok
Madarakról:
Bodzavendéglő
Csalafinta madarak
Ezer ágán ezer fészek
Fecskét látok, szeplőt hányok
Hogyan figyeljünk madarakat?
A kisfiú és a madarak
Madarak égen, földön
A madáretető vendégei
Madárvédelem a ház körül
Madárvendéglők
Melyiket ismered?
Miért énekel a fülemüle?
Miről dalolnak a madarak?
Tollas albérlők
Tollas énekművészek
Schmidt Egon: Tollas énekművészek. Kalotás Zoltán fotóival Schmidt Egon: A kisfiú és a madarak. ill. Budai Tibor (#madár)
Acsai Roland (Cegléd, 1975. június 16) író, költő, műfordító
„Aznap minden mosolygott: az ég, a nap, az utca, a fák, a hegyek.”
(Acsai Roland : Pillangókisasszony)
Sokoldalú szerző, egyaránt otthonos a felnőtt- és a gyermekirodalomban. Mesterének Tandori Dezsőt tekinti. Szerkesztője volt az Új Forrás gyerekirodalmi rovatának és az Üveghegy online gyermekirodalmi magazinnak.
A Mesék az operából sorozat egyik szerzője (Bánk bán, Csipkerózsika, Hoffmann meséi, Hunyadi László, Pillangókisasszony).
Versei, meséi, ifjúsági regényei:
A betondzsungel könyve : regény
Deli Vid : avagy a szigetvári csata halhatatlan hőse
Északi szajkó : versek gyerekeknek és gyerekekről
Kerekítő manó és az évszakok; Kerekítő Manó mini meséi; Kerekítő Manó utazásai
Regény a csodaszarvasról
A Süniverzum : mese
Tili és Tiló : meseregény
Titusz, a hős
A vihar : állatmese Shakespeare műve alapján
Acsai Roland: Regény a csodaszarvasról : történelmi fantasy. ill. Bölecz Lilla (#népvándorlás kora, #honfoglalás, #szarvas)
Acsai Roland: Deli Vid : avagy a szigetvári csata halhatatlan hőse : történelmi fantasy (#török-kor, #1566, #Szigetvár)
Boccaccio, Giovanni (Certaldo, 1313. június 16-1375) olasz író
A 14. század humanista szerzője, általa vált önálló irodalmi műfajjá a novella. Gyerekekhez szóló írásai antológiákban olvashatóak.
Lukesová, Milena (Lukešová) (Chocen (Choceň), 1922. június 16-2008) cseh író, szerkesztő, műfordító
„… te nem vagy idegen róka! Te a mi Fülöpkénk vagy.”
(Lukešová: A fehér tél)
1975-ig a cseh Állami Gyermekkönyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott. Élete utolsó évtizedét az Egyesült Államokban töltötte. Számtalan gyerekkönyv szerzője. Ismeretterjesztő műve Állatvilág képekben : album az állatvilágról címmel jelent meg.
Magyar nyelvű képeskönyvei:
Akaromka
Egy kiscica kalandjai
A fehér tél
Jó reggelt, Aranyhajú!
Marci és az őszi erdő
Picilány és a pillangó
Picilány meg az eső
Trencsényi-Waldapfel Imre (Budapest, 1908. június 16–1970) klasszika-filológus, irodalomtörténész, műfordító, író, tanár
„Az boldog, aki a szerencsében is mértéket tud tartani!”
(Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék és mondák)
Egyik kutatási területe az antik irodalomtörténet volt. Legtöbb írása a görög és latin antikvitással s ennek tovább élésével foglalkozott. Gyerekek számára állította össze a Görög regék című mondakötetét. Részt vett az úttörőmozgalom szervezésében és pedagógiai irányításában. Írt modern meséket is, feleségével, Petrolay Margittal több kötet mesét adott ki.
Eörsi István (Budapest, 1931. június 16-2005) költő, író, műfordító
„A gyermek ízlését, értékrendjét, elfogulatlan szemléletét még nem kezdték ki a konvenciók, a divatok, a társadalom felhalmozódott előítéletei és közhelyei. Egy gyermek még különféle megfontolások nélkül a hétpöttyös katica pártját fogja, ha a hétpöttyösök gúnyolják, amiért az más, mint ők.”
(Eörsi István)
A Digitális Irodalmi Akadémia tagja. 1967-ig főleg fordításokból élt. 1983-tól Nyugat-Berlinben dolgozott, 1989-ben tért haza.
Gyerekvers kötetei:
Halpagár
A kalap és a villamos
Fábián Sándor (Nagyszalonta, 1937. június 16-2018) erdélyi költő, orvos
1964-től publikált, verseket és karcolatokat írt. A piros labda pettyei című kötete 1979-ben jelent meg.
Endrődi István (Kolozsvár, 1920. június 16-1988) grafikus, karikaturista
Mesterei Gallé Tibor és Jaschik Álmos voltak. 1957-től a Pajtás, a Tábortűz és a Dörmögő Dömötör című lapoknak is készített rajzokat, képregényei is megjelentek és folyamatosan illusztrált könyveket.
Hollander, Carl (Amszterdam, 1934. június 16-1995) holland illusztrátor, tanár
Részletgazdag rajzai népszerűek voltak, szeretett ceruzával és tollal dolgozni. Magyarországon Annie Schmidt és Leonie Kooiker műveinek illusztrátoraként ismerjük.





















