Június 22.

A XX. század második felének legsokoldalúbb költője, a magyar irodalom klasszikusa. Csodagyermeknek tartották, első verseit 10 éves kora körül írta. Diákkori versesfüzetét, iskolai dolgozatát, leveleit a Műhely különszáma tartalmazza. Életét, munkásságát a Weörestől ​– Weöresről című kötet mutatja be. A Bóbita ​varázskönyve című Weöres-breviárium pedagógiai segédkönyv verseihez.

1928-ban jelent meg az első írása, később a Nyugatban is publikált. Doktori disszertációjának címe A vers születése, melyben a gyerekek nyelvi fejlődéséről, a vershez való viszonyáról is ír. Fontosnak tartotta, hogy már kora kisgyermekkorban kialakuljon a ritmusélmény és versélmény.

A holdbeli csónakos című mesejátékát 1941-ben adták ki először. Magyar ​etűdök : száz kis énekszöveg című műve a kézírásával és saját illusztrációival készült – ajándékként – feleségének, Károlyi Amy költőnek.

Az ötvenes években csak bábjátékai és a magyar irodalomban új minőséget jelentő gyermekversei jelenhettek meg. Ezek hibátlan ritmikájú, választékos szókincsű alkotások és sokféle értelmezésük lehetséges. Generációk nőttek fel versein. Népszerűségükhöz költeményeinek megzenésítése is hozzájárult. Életművében külön fejezetet jelent műfordítói munkássága, amely a költészet szinte valamennyi területére és korszakára kiterjedt. Emlékháza Csöngén található.

Gyerekkönyvei:

Bóbita : versek

Csalóka Péter : bábjáték

Déli felhők : leporello

Az éjszaka csodái

Éren-nádon : versek, mondókák állatokról

Évszakok : Weöres Sándor versei : rajzfilm

Ha a világ rigó lenne : versek

Hetedhét ​ország : Weöres Sándor és Károlyi Amy versei

Holdbeli ​csónakos : mese Berg Judit átdolgozásában

Járj, ​baba, járj : megzenésített versek

Kacagtató 3. : ölbeli játékok, Weöres Sándor verseire

Kocsi és vonat : leporello

Kutyafülű Aladár : válogatás a költő legszebb gyermekverseiből századik születésnapja alkalmából

Kutyatár : leporello

Libapék : lapozó

Rapsóné : bábjáték

Tarka forgó : Weöres Sándor és Károlyi Amy versei

Télország : leporello

Varázsének : leporello

Zimzizim : versek

„Az iskolában tanáraim megengedték, hogy versben írjam dolgozataimat.” – írja önéletrajzában. Első, önéletrajzi elemeket tartalmazó ifjúsági regénye 1965-ben jelent meg Fácános út címmel. 1964-ben a minisztériumból helyezték a Móra Kiadóhoz, irodalmi főszerkesztője lett 1971-ig. A kiadó által megjelentetett Nagy hadvezérek című könyv botrány kavart, ezért lemondott pozíciójáról, és ösztöndíjjal Lengyelországba utazott. Ottani élményei alapján írta a Lány a Wiktorskán című regényét. Legsikeresebb művei az 1980-as években jelentek meg, két népszerű film is készült regényei alapján: a Csere Rudi és a Gyalogbéka.

Bálványos vár című könyvében Jókai Mór regénymeséit írta meg. Ismeretterjesztő kiadványa Iparkodó ​magyarok : gazdaságunk első ezer éve címmel jelent meg.

Mondakötetei:

Az ​Isten, a Sátán és a Muzsik : keleti ​szláv regék és mondák

Tűzparipa ​és villámkard : Szaszuni Dávid örmény legendája

Ifjúsági regényei: 

13 fő, egy kutya és egy igazgató

Csere Rudi

Fácános út

Keserű ​vakáció

Lány a Wiktorskán

Mire ​elolvad a hó

Nevelem ​a családom

A ​Süldő Madonna

Szimacsek ​tanár úr kettős élete

Szombatra ​péntek

Tavasz ​Óbudán

A ​tizedik bolygó

„Gambónak meséltem a magyar történelemről. Nagyon érdekelte. Csak azt nem értette: hogyan éltük túl.”

(Nógrádi Gábor: Lángoló nyaram)

10 éves korában már verseket írt, 1964 óta publikál. 1983-ban jelent meg első gyerekregénye, a Hecseki és a gyermekrablók, melyből Gyerekrablás a Palánk utcában címmel rendezett filmet Mihályfy Sándor. Ismeretterjesztő kiadványokat is kiadott. Fiával, Nógrádi Gergellyel együtt írták füveskönyvüket, A bölcs gyerek könyvét.

Gyermek- és ifjúsági regényei:

Akit ​keresnek: Jesua : regény Jézus életéről

Alattunk ​a kincs : kövesd a fehér keresztet

Alex ​hét napja (A ​gonosz hét napja : légy jó, tesó! címmel is megjelent)

Az ​anyu én vagyok

A ​csere : Adam és David

Emmike ​nem semmike

Galambnagymama

Gyerünk ​haza! : szökés Magyarországon át

Hecseki és a gyermekrablók (Gyerekrablás ​a Palánk utcában címmel is megjelent)

Hecseki és a kedves betörők

Hogyan ​neveljünk? : én mondom a tutit!

Láttam, ​mi történt : ötvenhat tanú egy eseményről

Legyél ​a tesóm!

Marci öröksége; Marci visszavág

A ​mi Dózsánk : mentünk, láttunk, hazajönnénk : történelmi fantasy

A ​mi Kinizsink : történelmi fantasy

Nézz rám, mami! (A ​hó fogságában címmel is megjelent)

PetePite : az apu én vagyok

Ringabringa nyomozók

Samu és papa sorozat

Segítség, ​állat!

Segítség, ​ember!

Újra: Segítség, ​ember!

Segítség, ​értem a kutyámat!

A ​tengeren is túl (Édes ​Munyimunyi! címmel is megjelent)

Tom és Geri sorozat

„Tartsátok észben, hogy mindannyiunk közös távoli őse a Farkas. Habár némelyek esetében ezt nehéz elhinni.”

(Hinrikus: Tacskó ​és Dog)

A Csillag (Täheke) című észt gyermekirodalmi magazin szerkesztője. Első gyerekkönyve 2008-ban jelent meg Miia és Friida címmel. Magyarul a Tacskó ​és Dog című meséjét adták ki, melyet az Észt Gyerekirodalmi Központ gyerekzsűrije 2022-ben a legjobb három gyerekkönyv közé választotta.

„Hallottam valakitől, hogy a tanító néni valamiféle idegbántalmakban szenvedett, s az orvos azt tanácsolna neki, hogy tartson kanárit. Semmi nevetnivaló nincs ezen. A lehető legjobb tanács volt. A kanáriról gondoskodni kell, mindennap enni, inni adni neki, ezért aztán a madárka egész nap énekel, megszakítás nélkül. S ez megnyugtatja az embert.
A tanító néni nagyon megszerette a kanárit, s hogy ez ne érezze magát egyedül, párt keresett, s fészket épített neki. Nemsokára a fészekben megjelentek a tojások, s a tojásokból kikeltek a fiókák.
Abban az időben, amikor engem ez a tanító néni tanított, már Moszkva-szerte ismerték őt, mint híres kanáriszakembert, s az idegbántalmai is szinte teljesen elmúltak.”

(Obrazcov: Így ​nem szabad, így lehet, így kell)

Először 1920-ban lépett föl bábokkal. Népszerű voltak paródiái („bábrománcai”). 1931-ben alapította meg Moszkvában a Központi Bábszínházat, melyet élete végéig vezetett. Többször vendégszerepelt külföldön, így Magyarországon is.  Egzotikus bábokat/babákat gyűjtött, gyűjteménye az egyik legjelentősebb a világon. Ismeretterjesztő könyvet írt a kínai színházról.

Gyerekkönyvei:

Így ​nem szabad, így lehet, így kell

Egy pingvinfióka története

Az iskolái befejezése után úgy döntött, hogy körbeutazza a világot, hogy élményeket gyűjtsön. Dolgozott Japánban és eljutott Ausztráliába és Új-Zélandra is.

Magyarul Az időtükrön át című történelmy fantasy sorozatának kötetei jelentek meg.

„Senkinek nem sikerül elsőre.
Gyakorolj csak, meglesz az.”

(Dan Brown: Vad ​szimfónia)

Több világhírű könyv szerzője. 1995-től publikál, főleg regényeket ír. Vad ​szimfónia című meséje saját zenéjével és telefonos alkalmazással jelent meg.

1875-től évekig élt és utazott Afrika déli részén, így volt alkalma megismerni az itt élő törzseket, a gyarmatosítók és a helyiek viszonyát. A látottakból sokat átemelt könyveibe, és megteremtette a modern kalandregény típusát. Magyarországon már a 19-20. század fordulóján is népszerűek voltak regényei.  Legismertebb műve, a Salamon ​király kincse 1885-ben jelent meg először, melyet képregény formában is kiadtak.

A lírai hangú próza képviselője a romániai magyar elbeszélő irodalomban. 1929-ben jelent meg első novelláskötete. Doktor Fürge rendel: alvástól ébredésig című meséjét 1975-ben adták ki.

Karinthy Ferenc és Kosztolányi Dezső egyik legjobb barátja, számos Esti Kornél-novella hőse. Fia Somlyó György költő. Verseket és prózai műveket is írt, műfordítói tevékenysége jelentős. Gyerekekhez szóló műveit antológiákban publikálták. Válogatott versei A magyar irodalom gyöngyszemei sorozatban jelent meg 1958-ban.

Évekig tengerészként szolgált, tapasztalatait regényeiben osztotta meg. Egyik legnépszerűbb műve a Linkóci ​kapitány kalandjai, melynek hősét sokan a szovjet Münchausen bárónak nevezték. Magyarul megjelent még A labda című meséje.

Festészetének jellemzője a figurális ábrázolási hagyományokhoz való kötődés. Képzőművészeti alkotásai mellett illusztrációkat is készített.