Dornbach Mária (Ózd, 1946. szeptember 1-2024) néprajzkutató, műfordító, szerkesztő, tanár
Több évtizeden keresztül dolgozott a Móra Könyvkiadó szerkesztőjeként. Antológiákat állított össze, átdolgozásokat és műfordításokat jelentetett meg. Gondozta a Világjáró varázscipők sorozatot. Hispanistaként kutatta és tanította a spanyol nyelvű irodalmat és kultúrát.
Janosch német író könyveinek fordítója.
Meseátdolgozásai:
Égig érő mesefa : mesék furfangos állatokról és varázslatos hősökről
A kócsagmadár és az álom : brazil népmesék
Obi, a gőgös kókuszdió : kubai joruba mítoszok és mesék
A titokmondó fa : angolai és mozambiki népmesék
A tollaskígyó búcsúja : közép- és dél-amerikai indián mesék és legendák
Dornbach Mária: Égig érő mesefa : mesék furfangos állatokról és varázslatos hősökről. ill. Grela Alexandra
A tollaskígyó búcsúja : közép- és dél-amerikai indián mesék és legendák / Dornbach Mária. ill. Hegyi Márta (#indián)
Dhotel, André (Dhôtel) (Attigny, 1900. szeptember 1-1991) francia író, költő, tanár
„Azt mondják, mikor lehullik egy csillag, kívánni kell valamit … Kívánjuk most azt, hogy megszabadulhassatok a hibáitoktól, és az életet mindjárt szebbnek látjátok.”
(André Dhôtel: Ahová nem juthatunk el soha)
1928-tól publikált, első regényét 1930-ban adták ki. Kritikusai szerint írói világa, a „Dhotelland” éppoly valóságos, mint amennyire képzeletbeli.
Ahová nem juthatunk el soha című lírai hangvételű regénye nagy sikert aratott 1955-ben, több nyelvre lefordították.
Kompaníková, Monika (1979. szeptember 1) szlovák író, szerkesztő, grafikus
„A néven nevezett félelemmel könnyebb felvenni a harcot, minden kiejtett szóval egyre halványul.”
(Kompaníková: Az ötödik hajó)
A szlovák irodalom elismert képviselője. Felnőtteknek és gyerekeknek szóló könyveket és dalokat is ír, műveit számos nyelvre lefordították.
Magyarul a Mélytengeri mesék című, különös hangulatú mesekönyve és Az ötödik hajó című ifjúsági regénye jelent meg.
Masannek, Joachim (Bockum-Hövel, 1960. szeptember 1) német író, rendező
Televíziós munkái után 2001-ben kezdte írni a Vad banda című filmsorozatának forgatókönyvét. A műből 13 részes könyvsorozat készült, mely egy gyerek focicsapat kalandjait meséli el. A Honky Tonk kalózok kötetei is megjelentek magyarul.
Cendrars, Blaise (La Chaux-de-Fonds, 1887. szeptember 1-1961) svájci születésű francia költő, író
A modern francia irodalom klasszikusa. Életét valódi és „továbbképzelt” utazások sorozataként látta. Dokumentumfilmet forgatott egzotikus vidékeken, dolgozott újságíróként és haditudósítóként. A versírás számára szavakba zárt cselekvés volt. Költeményeit Kassák Lajos fordította magyarra. Gyerekekhez szóló versei antológiákban jelentek meg.
Kalinovszkij, Gennagyij (Sztavropol, 1929. szeptember 1-2006) orosz grafikus
„Szigorúan véve az illusztrátor latinul: aki megvilágít”.
(Kalinovszkij)
Elismert művész volt, csak rá jellemző, egyedi mesevilágot teremtett. 14 évesen megnyerte a Pionerszkaja Pravda rajzpályázatát, ezért kerülhetett a moszkvai Művészeti Intézetbe.
Klasszikus művek sorát illusztrálta. Hazánkban Uszpenszkij és Prokofjeva könyvei jelentek meg rajzaival.
Humperdinck, Engelbert (Siegburg, 1854. szeptember 1-1921) német zeneszerző
1893-ban mutatták be főművét, a Jancsi és Juliska című meseoperáját Weimarban nagy sikerrel. Budapesti ősbemutatója 1895-ben volt. A librettót nővére írta a Grimm-mese alapján. Népszerűségére jellemző, hogy Luciano Pavarotti kedvenc gyerekoperájának nevezte. Később a Csipkerózsika történetéből is opera született.
Humperdinck mesés művéből Vibók Ildi és Jessica Courtney-Tickle készített könyvet a Klasszikus zenemesék sorozatban.



















