Janczarski, Czeslaw (Hruszwica, 1911. szeptember 2-1971) lengyel író
„Köszönöm, anyu, de nem kérek új mackót. Az én Füleském az egész világon a legjobb és legszebb kismackó.”
(Czesław Janczarski: Fülesmackó és barátai)
Az 1940-es évek végétől kezdett gyermekmagazinokban publikálni és a lengyel rádió munkatársa volt. 1957-ben saját lapot indított Mis = Maci címmel. Legsikeresebb meséje a Füles mackó sorozat, melyből animációs film is készült, hazánkban is népszerű lett. Főhőse, a lógó fülű játékmackó, a lengyel gyerekek kedvence a mai napig, Łódźban szobrot állítottak neki.
Számos gyerekkönyvet írt.
Könyvei magyar nyelven:
Főzött a szarka
Füles mackó-sorozat
Ki lakik az erdőn?
Panka otthona
Ijjas Tamás (Budapest, 1978. szeptember 2) költő
„… a legrövidebb mese egy gömbhalról szól, akit kockának csúfoltak, pedig csak szerette a számítógépét.”
(Ijjas Tamás: A világ legrövidebb meséi)
1997-ben verseivel arany oklevelet nyert a Diákírók és Diákköltők Találkozóján. 2003 óta publikál. Önálló gyerekverskötete Bőröndapu címmel jelent meg. A verseskötet alapján színházi előadás készült.
Lackfi Jánossal közösen írta A világ legrövidebb meséi és A világ leggonoszabb meséi című meseegyperseseket.
Borsi Darázs József (Vörs, 1898. szeptember 2-1968) költő
1918-tól banktisztviselőként dolgozott a nyugdíjazásáig. Az 1930-as években kezdett publikálni verseket, és megjelent novelláskötete is. Szülőföldjéről – a Balatonról – antológiát állított össze Balatoni hangok címmel és szerkesztette a Balatoni Társaság könyvtárát. Gyerekeknek Jön a Télapó címmel jelent meg verses lapozója.
Fadrusz János (Pozsony, 1858. szeptember 2-1903) szobrász
A 19. századi történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja. Iparos iskolájában a rajztanára ismerte fel tehetségét és biztatta képességei kibontakoztatására. Munkáival elbűvölte környezetét és segédvizsgájára olyan remekművű vasrácsot készített, hogy a lakatoscéh mesterei a segédlevél mellé egy aranyérmet is átnyújtottak neki. Később a pozsonyi Takarékpénztár vezetősége támogatta ösztöndíjjal taníttatását Viktor Tilgner bécsi szobrászműhelyében. Egyik legismertebb nagyméretű szobrát, a Mátyás-emlékművet 1902-ben állították fel Kolozsvárott.
Életéről Forgács Péter írt ifjúsági regényt a Pozsonyi mesék sorozatban.
















