Tersánszky Józsi Jenő (Nagybánya, 1888. szeptember 12-1969) író, műfordító
„Paprikás egyet gondolt! Végre olyat, ami hasonlított az okoshoz. A szorongattatás nagy pedagógus.”
(Tersánszky Józsi Jenő: Paprikás, a buta nyúl)
A magyar irodalom fenegyereke, a 20. századi magyar prózairodalom egyik kiemelkedő alakja. Sportolt, vitorlázott a Dunán, feltalálta a kétágú avar furulyát és tökéletesítette a bicikliféket. Sem az iskolát, sem a tanulást nem szerette. 7. osztályban matematikából elégtelent kapott, magyar nyelvből pedig elégségest. Önmagáról így fogalmazott: „A tanulásra, úgy tetszik nekem, még a közepesnél is nehezebb fejem volt bizonyos dolgokban.” Nem különösebben olvasott, ezért a diák irodalmi önképzőkör vezetőségébe sem választották be. Gyakran kiszökött otthonról, a környékbeli vásott gyerekekkel kártyázott. Eredetileg festőnek készült. Pénzgondjai enyhítésére alkalmi munkákat vállalt, így született meg első novellája is. Osvát Ernő figyelt fel tehetségére, 1910-től írásai megjelentek a Nyugatban.
1930-ban regös együttest alapított, majd létrehozta saját színházát, a Képeskönyv Kabarét. Ebben az időben zenebohócnak vallotta magát. 1945-től a Magyar Rádió Gyermekújság rovatának dolgozott. Mesék, versek, játékok címmel antológiát állított össze Végh Györggyel és Visegrádi Gabriellával, mely később sorozattá bővült az Ifjúsági Kiadó jóvoltából, Tarkabarka címmel. Az ötvenes évektől ő is maradandó értékekkel gyarapította a magyar ifjúsági irodalmat, mesét, regényt, elbeszélést, bábjelenetet írt. A Kincses Kalendárium című rádióműsorban többször fellépett, mint zenész. Egyik legszebb – Én fogom az aranyhalat – című regényéből Takács Vera írt TV-filmet 1985-ben.
A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Életéről Fráter Zoltán írt könyvet Itt vagyok, ni! címmel.
Gyerek- és ifjúsági könyvei:
III. Bandika a vészben : allegórikus állatregény
Egy szarvasgím története : ifjúsági regény
Az én fiam : regény
Én fogom az aranyhalat : kisregény
Grillusz úr sárgarigói : állattörténetek
A harmadik fiú : mesejáték
Jancsi, a csacsi
Kacor Dani csínyjei
Makk Marci hőstette
Misi Mókus kalandjai
Okos és Oktondi : Két királyfi kalandjai
Paprikás, a buta nyúl (megjelent Mese a buta nyúlról címmel is, az Officina mesekönyvek sorozatban)
Pimpi, a csíz és egyéb elbeszélések
A rejtelmes bábu
A síró babák és más mesék
Táltos bárány (Bábszínpad)
A magyarok története : ismeretterjesztő képeskönyv
Tersánszky Józsi Jenő: Kacor Dani : két történet : Kacor Dani. Makk Marci hőstette. ill. Pásztohy Panka
Lem, Stanislaw (Stanisław) (Lwów, 1921. szeptember 12-2006) lengyel író
„A jó könyvek mindig igazat mondanak, még akkor is, ha olyasmit írnak le, ami sohasem történt meg, és nem is fog megtörténni.”
(Stanisław Lem: Pirx pilóta kalandjai)
A világ egyik legismertebb tudományos fantasztikus regényírója. Első műve 1951-ben jelent meg. Minden korosztályt megnyer ellenállhatatlan fantáziájával és humorával, szójátékaival, és kedveli a filozófiai problémák kifejtését. Az irodalomtörténetben először írta le az önmagától kialakuló mesterséges intelligenciát. Érdekelte a technikai fejlődés következménye, s hogy az emberiség kapcsolatba tud-e lépni idegen naprendszer lakóival. Könyvei nem csak az irodalomra gyakoroltak hatást, hanem a tudomány területeire is. Sok írása a Móra vagy a Kozmosz Kiadó gondozásában jelent meg. A Galaktika folyóirat állandó szerzője.
A Pirx pilóta kalandjai című kötetéből egy sajátos hangulatú, öt részes tévésorozatot forgatott a Magyar Televízió 1972-ben. Rendkívül kis költségvetésű film volt, háztartási eszközökből és mindennapi tárgyakból készítették a díszleteket, s a bluebox technikát használták.
Regényei az ifjúságnak (is):
Asztronauták
Éden
Kiberiáda : robot történetek
A Legyőzhetetlen
Lymphater utolsó képlete
Magellán-felhő
Pirx pilóta kalandjai
Az Úr hangja
Doór Ágnes (Doór Ferencné, Wachsmann Ágnes) (Budapest, 1924. szeptember 12-?) író
Férje Doór Ferenc festőművész volt, Dunaföldváron éltek 10 gyermekükkel. Az 1970-es és 1980-as években publikálta serdülőkről szóló regényeit.
Ifjúsági regényei:
Anya, hová lettél?
Kinek kell egy ilyen Balázs?
Szökevények
Takács Viktória (1975. szeptember 12) illusztrátor, író
2006 óta szabadúszó grafikus, 2014-től gyerekkönyveket is illusztrál. Munkáit először ceruzarajzzal készíti el, s digitálisan fejezi be. Saját mesekönyveket is ír. Népszerű, az ünnepeket és szokásokat bemutató sorozata a Hagyományaink és a Mindennapi kalandok.
Önálló gyerekkönyvei:
Ott szemben : városi mesék egy galamb csőréből
Pingvin utazása
Sorozatban megjelent képeskönyvei:
Busó mese
Farsangi mese
Húsvéti mese
Májusfa
Pünkösdi mese
Szüreti mese
Halloweeni vendég
Luca mese
Regölős mese
Betlehemi mese
Karácsonyi mese
Lakodalmas mese
Piszke születésnapi kívánsága
Gugi Sándor (Budapest, 1917. szeptember 12-1998) grafikus, tanár
Mestere Aba-Novák Vilmos volt. Több lapnak (pl. a Képes Nyelvmester idegennyelv-oktató folyóirat, Magyar Ifjúság, Galaktika) dolgozott. Aszlányi Károly regényeinek illusztrátora.
1954-től kezdett képregényeket készíteni. Sikerült megnyernie a műfaj fejlesztése ügyének Cs. Horváth Tibort, aki megírta a klasszikus és népszerű regények alapján a szövegeket. Több neves rajzoló csatlakozott a képregény műhelyhez. Munkáiról a Fekete-fehér Képregénymúzeum sorozatban jelent meg könyv.
Szécsi Katalin Zsuzsanna (1955. szeptember 12) festő
„Ott vagy a rajzokban és vonalakban.”
(Szécsi Katalin Zsuzsanna: A rajz örök)
Mesterei Gerzson Pál és Klimó Károly voltak. A kollázst klasszikus formájában alkalmazza, a papírt, mint a festészet anyagát használja fel. Festményei mellett illusztrációt is készít.
Endrei Walter (Budapest, 1921. szeptember 12-2000) történész, író, szerkesztő, tanár
Tudománytörténészként több monográfiát írt. Szenvedélyesen gyűjtötte a technikatörténet írott és tárgyi emlékeit, Óbudán létrehozta a Textilmúzeumot.
Társasjáték és szórakozás a régi Európában című munkája a játéktörténet alapvető kézikönyve. 1990-ben önálló Sherlock Holmes-történettel lepte meg olvasóit, melyben a technika is fontos szerepet kapott.



















