Október 1.

„… a származás nem esztétikai kategória; magyar költő vagyok.”

(Bari Károly)

Még gimnazista volt, amikor első verseskönyve megjelent. Tehetségét elismerték, de politikai versei miatt egy ideig nem publikálhatott az 1970-es években, ekkor kezdte gyűjteni a cigány népköltészet alkotásait, meséket. Gyerekeknek szóló versei a Kincskereső folyóiratban és a Varázstrombita című antológiában jelentek meg. A Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Mesekötetei:

Burláj vitéz : cigány népmesék

Cigány mesék : népmesék és más történetek

Az ​erdő anyja : cigány mesék, hagyományok

A tizenkét királyfi : cigány népmesék

Az üvegtemplom : cigány népmesék

„Csík Mónika rímfaragó, mondathímző, nyelvkertész és hibavadász. Hogy mikor melyik? Mikor melyik. Ha kialussza magát, két centivel magasabb, mint általában. Mosolyog, amikor kisüt a nap, és kisüt a nap, amikor mosolyog. … Kedvenc színe a bögrekék, kedvenc tapintása a hernyópuha, kedvenc tárgya a katicás biciklicsengő, kedvenc mesehőse pedig Mikulásek, a tűznyelő. Szabadidejében a Világűr Gyöngyszemű Utazójával utazgat, vagy alamuszi cicáival ejtőzik, esetleg megpróbálja megfejteni a lesszabály lényegét.”

(Csík Mónika önéletrajza)

2006-ban jelent meg első verseskötete. Gyermekekhez szóló meséi, versei meglepő alakokat, vicces szituációkat mutatnak be és hőseiben sokszor magunkra ismerünk. A mindennapi élethelyzetekből bámulatos képzeletvilágba helyezi olvasóit, szinte észrevétlenül sétálunk át egyik világból a másikba, ahogyan ez a gyermekeknél teljesen megszokott jelenség. Művei játékosak, a világ felfedezéséről szólnak, arról, hogyan tanulja a gyermek a világot.

A Szekrénylakók című meséjéből hangjáték készült.

Gyerekkönyvei:

Hangyafarsang : verses mese

Mákvihar : gyermekversek

Nincs ​rajta gatya : állati állatsoroló : limerickek

Pópopó ​és Totyka : meseregény

Szekrénylakók : mesefüzér

Miféle ​zergetoll? : versek

„Ha gyerekkoromban találkozom veled,
kézen fogva végigviszlek
a láncfüves udvaron,
és megmutatom neked
azt a kavicsomat,
amelyik titkos jeleket sugároz. …”

(Pinczési Judit: Ha gyerekkorban találkozunk)

Első kötetét Kormos István szerkesztette a Kozmosz Kiadóban 1977-ben. A Magyar Rádió munkatársa volt. Pályafutását fiatalon kettétörte a halál, mégis érett költői életművet hagyott az utókorra. Leginkább a csönd költőjeként jellemezték pályatársai.

Gyermekvers kötetei:

Benedek király

Kócgerzson

Köcsög Tóbiás

A világnak ablakában

A német gyermekirodalom klasszikusa. Az NDK egyik legsikeresebb szerzője volt, népszerűségét az ország egyesítésekor is megőrizte.

A tenger már gyermekkorától lenyűgözte. 17 évesen leszerződött egy négyárbocos kereskedelmi hajóra, tengeri viharban is volt része, s túlélte teherhajójuk elsüllyedését. Regényei sokszor kötődnek a vízhez, ahol minden mozgásban van. Kritikusai szerint olyan könyveket írt, amelyekben a gyerekeket komolyan veszi. Mesét, verses mesét is kiadott, és műveiből több játékfilm készült.

Magyarul megjelent művei:

Csöpp ​Matten és a fehér kagyló : gyerekregény

A ​kalóz szíve : ifjúsági regény

A szélmalom elrepül : mese

Tambari : ifjúsági regény

1960-tól a Jó Pajtás munkatársa, irodalmi rovatának vezetője volt. 1980-tól 1994-ig az Újvidéki Rádióban dramaturgként dolgozott, hangjátékokat írt. Meseszereplői többnyire gyerekek, akik sajátos logikával szemlélik, értelmezik a környezetük történéseit, és saját kisvilágot teremtenek.

Gyerekkönyvei:

A ​csokinyuszi három kívánsága : mesék

Figyellek, világ! : Hadaró Jutka kalandjai : ifjúsági regény

Jégvirágerdőben : mesék

Mindenfáj Jánoska panaszai : meseregény

Tanulmányai alatt kezdte írni első verseit. A versek mellett képeskönyveket és gyermektörténeteket is publikál. Magyarul a legkisebbeknek és szülőknek szóló segítő- és játékkönyvei jelentek meg. Az Anna sorozat kisóvodásoknak szól. Nyuszi, ​tojás, húsvétolás című böngészőjét Ina Hattenhauer illusztrálta.

Az orosz irodalom klasszikusa. 1812-től publikált. 1858-ban jelent meg az egyik legnépszerűbb meséje: A bíborszínű virág. A szépség és a szörnyeteg orosz változata a belső szépség erejéről és a határtalan szeretetről szól. Magyarul több antológiában szerepel.

„Úgy szeretném elkapni a tavon úszó fényeket és mindet neked adni, mit szólsz?”

(Satoe Tone: Ahol ​a szív dobban)

A Bolognai Gyermekkönyvkiállításon mutatkozott be rajzaival. 2013-ban a Pipó utazása című mesekönyvéhez készült képeivel elnyerte az illusztrációs díj első helyezését. Munkáit aprólékos igényesség jellemzi. Az évek során technikája finomodott, illusztrációi egyre könnyedebbé váltak, álomszerűek és légiesek.

Magyarul megjelent könyvei:

Ahol ​a szív dobban

Pipó ​utazása

1974-ig a pozsonyi Madách Kiadóban dolgozott, számos gyerekkönyvet tervezett és illusztrált, hosszú éveken át illusztrálta a Kis Építő című gyermeklapot. Munkásságát az Időben, ​térben című albuma mutatja be.

A manierizmus mestere. Kréta szigetén született, amely velencei fennhatóság alatt állt, így Itáliában tanult festeni. 1575-ben kapott munkát Spanyolországban, ahol végleg letelepedett. Művészetéről több gyerekkönyv készült.

Zeneszerzői munkássága mellett fontos szerepet vállal a zenei ismeretterjesztésben. Zenei TV-műsort szerkesztett Hangoskodó címmel, irányította az országos gyermekzenekari fesztiválok lebonyolítását.

Zeneművei gyerekeknek:

A kockásfülű nyúl : rajzfilmzene

Mi, szemüvegesek : zenés játék / szöveg Fehér Klára és Tarbay Ede

Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj : zenés mesejáték / szöveg Köves József, versek Baranyi Ferenc

Tejhatalom : zenés játék / szöveg Csukás István

Három gyermekkar / szöveg Pinczési Judit

Héjariasztó : hét gyermekkar

Kis zenei ABC : négyszólamú gyermekkar

Mesenóták : gyermekkari szvit magyar mondókákra, nyelvtörőkre

Tavaszlesen : gyermekkantáta 20. századi magyar költők verseire

Zenei témájú gyerekkönyvei:

Csontfurulya, ​madársíp

Kis ​zenei ábécé

Zenelesen : hang, ritmus, dallam

„Fő kutatási területemmé azért lett a gyermekirodalom elmélete, története és kritikája, mert tanítóképző főiskolán tanítottam, s mert az oktatás és kutatás összhangját mindig vezérelvként követtem” – írja önéletrajzában. Lázár Ervin és Janikovszky Éva munkásságáról publikált monográfiát.

Tanulmánykötetei a gyermekirodalom elméletéről és történetéről:

Gyermekirodalom : bevezetés a gyermek- és ifjúsági irodalomba / szerk. Komáromi Gabriella

Elfelejtett irodalom : fejezetek XX. századi ifjúsági prózánk történetéből 1900-1944.

A gyermekkönyvek titkos kertje : tanulmányok, esszék, kritikák

A hetvenes évek ifjúsági regényei

A magyar gyermekkultúra almanachja / Komáromi Gabriella et al. ill. Reich Károly et al., 1990 (#gyermekirodalom, #illusztráció, #zene, #film)