Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5-2007) író, költő, műfordító, tanár
„Hazánk első alaptörvénye. Emlékezz és felejts! A törvény magyarázata: emlékezz mindenre, aminek örültél, ami jó volt, emlékezz arra, amit érted tettek, a nehéz órákra, amelyek szerencsésen elmúltak, és azokra, akik segítettek abban, hogy elmúljanak. Emlékezz arra, hogy segíteni kell azokon, akik rászorulnak. Emlékezz arra, hogy önzetlen légy, fáradhatatlan, becsületes, igazmondó és önfeláldozó. … Felejtsd el, ha félsz! Felejtsd el, ha gonosz indulataid vannak! Emlékezz arra, hogy mi a jó, és sose felejtsd el, hogy csak jót szabad tenned, ártanod soha.”
(Szabó Magda: Sziget-kék)
A magyar irodalom és gyermekirodalom klasszikusa, az egyik legtöbbet fordított magyar író. Elemző lélektani regényei a világ számos országában sikert arattak. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Férje Szobotka Tibor író.
Szerzői pályáját költőként kezdte az újholdas nemzedék tagjaként, első verseskötete 1947-ben jelent meg. 1949-1957-ig nem publikálhatott, visszatért tanári hivatásához, a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskolában tanított. Az iskolai élet inspirálta az 1950-es években játszódó ifjúsági regényeit. Abigél című, a világháború alatt játszódó művének népszerűsége töretlen, tévésorozat, hangoskönyv és musical készült belőle. Mesét, verset is kiadott gyerekeknek. Életéről Kertész Edina írt gyerekkönyvet A lány, aki szavakkal varázsolt címmel.
Gyerekkönyvei:
Bárány Boldizsár : verses mese
Ki hol lakik? ; verses képeskönyv
Marikáék háza : verses képeskönyv
Sziget-kék : meseregény
Tündér Lala : meseregény
Ifjúsági művei:
Abigél : ifjúsági regény
Álarcosbál : ifjúsági regény
Mondják meg Zsófikának! : ifjúsági regény
Születésnap : ifjúsági regény
Szabó Magda: Abigél : tvfilm-sorozat / főszereplő Szerencsi Éva, Garas Dezső, Piros Ildikó. rend. Zsurzs Éva
Morpurgo, Michael (St Albans, 1943. október 5) angol író, költő, műfordító, tanár
„Nem felejted el azokat a történeteket és embereket, akik megváltoztatják az életedet.”
(Michael Morpurgo: Flamingó fiú)
A mágikus realizmus angol mestere, az egyik legkedveltebb gyermekirodalmi szerző. Műveit sok nyelvre lefordították. Jó barátságban volt Ted Hughes költővel, aki hatással volt munkásságára. A tanítás több művét inspirálta és fontos témája a természet, az állatok és az ember kapcsolata. A Peaceful közlegény és a Hadak útján című regényeiből izgalmas háborús filmek készültek.
2003-től megkapta a Children’s Laureate címet. Hivatali ideje alatt iskolákat látogatott és arra ösztönözte a gyerekeket, hogy találják meg vagy fedezzék fel újra az olvasás és a kreatív írás örömét. Feleségével létrehozták a Farmok a városi gyerekekért-jótékonysági szervezetet.
Magyarul megjelent regényei:
Flamingó fiú
Hadak útján
Kensuke királysága
A lepkeoroszlán
Peaceful közlegény
Csűrös Emília (Bérczes Istvánné) (Dálya, 1897. október 5-1970) író, szerkesztő
1921-től Benedek Eleknek segített a Cimbora című lap szerkesztésében és kiadásában. Leveleiket Benedek Elek irodalmi levelezése : 1921-1929 címmel közölte. Az Elek apó halála után létrehozott Új Cimborában is publikált. 1930-ban jelent meg első gyermekkönyve. Gyermekdarabot, mesét, ifjúsági- és lányregényt írt. Kisbaconi fenyőfák című művében emlékszik vissza a szerkesztéssel töltött idejére.
Regényei:
Andrisék új világa : ifjúsági regény
Az erdélyi kislány-sorozat
Erdélyi legenda : ifjúsági regény
Hadik András népe : történelmi regény
Kalotay Margit-sorozat
Kisbaconi fenyőfák : ifjúsági regény
Ripsz és ropsz : állatregény
Szeretnék szántani : ifjúsági regény
Mailáth János (Majláth János gróf) (Pest, 1786. október 5-1855) költő, író, mesegyűjtő
Német nyelven publikált költői és történeti műveket. Mesegyűjteménye 1825-ben jelent meg először német nyelven. Kazinczy Ferenc fordításában Magyar regék, mondák és népmesék címmel adta ki Kazinczy Gábor 1864-ben. A kötetet később reprint kiadásban is közreadták.
Gergely Ágnes (Endrőd, 1933. október 5) költő, író, műfordító, tanár, szerkesztő
Első verseskötetét 1963-ban adták ki. A Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Gyerekeknek Az Oroszlánhajó című verses meséje jelent meg A víziló, Sziporka és Bamba Géza című antológiában. Utazás Eurázsiában című verse a Tillárom, haj! című vidám antológiában olvasható.
Xántus János (Csokonya, 1825. október 5-1894) természettudós, író, utazó, etnológus
Az 1849-es szabadságharc bukása után megszökött a fogságból és az Egyesült Államokba hajózott. A Vadnyugaton az új vasútvonal munkálataiban rajzolóként vett részt és tudományos gyűjtőmunkát végzett a Smithsonian Museum felkérésére. 1864-ben tért haza. 1866. augusztus 6-án nyitotta meg a budapesti Állatkertet.
A legenda szerint Karl May Xantusról mintázta Old Shatterhand alakját. Izgalmas életéről Németh Imre írt regényt A Bíbor-tenger partján és Molnár László Miklós Old Shatterhand nyomában : Xantus János Amerikában címmel.
A sors különös véletlene folytán három híres Xántus János is született, rokonságban álltak és hasonló volt az érdeklődési körük. Id. Xántus János 1888-ban született, földrajztudós volt, a híres Xántus unokaöccse, ifj. Xántus János kolozsvári természettudós, író az ő fia.


















