Október 14.

„Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy pókmama. Pókmama kedvenc foglalatossága mesehálók szövögetése volt. Midőn megfont egy-egy szálat, azt rögvest neki-nekicsomózta a leghétköznapibb tárgyaknak, mindennapi pillanatoknak, aprócska jelentőségű történéseknek. Egészen addig kötözgette fonalait, amíg egy-egy szép rajzolatú, egyszerű hálót nem készített pókfejecskéjű fiacskájának. És pókfej-fi játszva belakta ezeket a szavak szálaival megépített, a képzelet kötőanyagával megragasztott mese-fészkeket. Úgy látott ki belőlük, ahogy beléjük látott. Nyolc karja olyanná rajzolta meg mama meséit, amilyenné csak akarta.”

(Hervay Gizella: Kobak könyve)

A magyar irodalom klasszikusa. Nagyanyja nevelte, 12 évesen költözött Erdélybe anyjához, aki új családot alapított. Első verseskötete 1963-ban jelent meg. Kisfiáról szóló meséit, a Kobak könyvét 1966-ban adták ki, a Kobak második könyvét két év múlva. A könyv újdonsága, hogy a gyermek mesél és a felnőtteket megdöbbentő kérdéseket tesz fel, a szerző csak megjegyzéseket fűz az elmondottakhoz. 1976-tól újra Magyarországon élt, a Móra Ferenc Könyvkiadó munkatársaként dolgozott. Fia, és volt férje, Szilágyi Domokos halála megviselte, öt évvel később ő is elhunyt.

Gyerekverseit tartalmazó, Életfa című kötete 1983-ban jelent meg.

„Mesét mondani és mesét hallgatni jó. Különösképp azoknak, akik szeretnek kacskaringós történetek ágbogai között kóborolni. Gondolják csak el, milyen izgalmas! Sohasem lehet kiszámítani, mi bukkan elő a bozótból. Tisztára, mint a valóságban, nem?”

(Halász Margit: Bergengóc ​balladák)

Tízéves koráig az újléta-ligeti tanyán élt, a gyermekkori élményei nagy hatással voltak életszemléletére. 1993-ban jelent meg első novelláskötete, regényt és filmforgatókönyvet is írt. Magyartanárként dolgozik.

Meseregényét Jómadarak pácban címen adták ki 2018-ban. Hetvenhét ​vörös bárány című mesekönyve Jane Haining nevelőnőnek, a budapesti skót misszió mártírjának állít emléket.

A svéd lányregények és sorozatok népszerű szerzője, 1963-tól publikált. Magyarul 1975-ben jelent meg Katrin ​professzor című humoros kisregénye a Pöttyös könyvek tagjaként.

Ifjúsági és fantasztikus műveket írt. 1961-ben alapította meg a Karavella-csoportot, amelynek célja az írás, a sport (vívás, vitorlázás) és minden egyéb tengerészeti tevékenység népszerűsítése volt gyerekek számára. A társaság ma is létezik.

Magyarul A párbajtőrös fiú című ifjúsági regénye jelent meg, valamint sci-fi novellái a Galaktikában.

1945-től dramaturgként és forgatókönyvíróként dolgozott a Csehszlovák Állami Filmnél. 1952-ben elbocsátották, utána elsősorban fordított és adaptációkat készített. Gyerekeknek képeskönyveket és mesefilmeket írt. Legismertebb könyvét Vojtech Kubastával készítette A tücsök meg a hangyák címmel.

Magyar nyelvű mesekönyvei:

A nyúl és a jégpálya

Tapsi ​Matyi a jégen

A ​torkos nyuszi

A ​tücsök meg a hangyák 

Ismeretterjesztő könyvei:

Ismered-e ​már a fákat?

Ismerjük meg az állatok életét

„Bátorság kell hozzá, hogy felnőve azzá válj, aki valóban vagy.”

(E. E. Cummings)

Az amerikai humanista költészet fenegyereke, elszánt újító és bálványdöntögető. Verseiben tipográfiai és nyelvészeti trükköket vet be. Festő is, ezért írásaiban sokszor szerepet kapnak a vizuális elemek, így emeli ki a tárgyával kapcsolatos érzelmeit. Magyar fordítói: Kálnoky László, Tandori Dezső, Weöres Sándor.

Gyerekeknek meséket és verseket publikált. Óriási kicsinység: EE Cummings története címmel Matthew Burgess költő írt képeskönyvet munkásságáról, több helyen idézve Cummings gondolatait.

Az Állami Bábszínház bábkészítője és díszlettervezőjeként dolgozott. 1968-tól Párizsban élt. Életéről és munkásságáról A ​bábtervező mesél című könyve szól. Bálint Ágnes Mazsola című könyvsorozatát a bábterveivel illlusztrálták.

A magyar romantikus festészet kiemelkedő alakja. Az orosz cári udvar kedvelt festője volt, húszéves korától – rövid megszakításokkal – Oroszországban élt. Illusztrálással is foglalkozott, rajzaival jelent meg album formátumban Madách Imre: Az ember tragédiája és Arany János balladái.