Preussler, Otfried (Liberec, 1923. október 20-2013) német író

Kooiker, Leonie (Markelo, 1927. október 20-2020) holland író

Tóth Béla (Pest, 1857. október 20-1907) író

Balassi Bálint (Zólyom, 1554. október 20-1594) költő

Rimbaud, Arthur (Charleville, 1854. október 20-1891) francia költő

Lőkkös Antal (Gór, 1928. október 20–?) író

Biai Föglein István (Besztercebánya, 1905. október 20–1974) festő

Rékai Kati (Budapest, 1921. október 20-2010) író

Preussler, Otfried (Liberec, 1923. október 20-2013) német író, tanár

„Van egy másfajta varázslat is, ami a szív mélyéből nő ki, abból az aggódásból, amit olyasvalaki miatt érzel, akit szeretsz. Tudom, ezt nehéz megérteni, de azt hiszem, rábízhatod magad, Krabat.”

(Otfried Preussler: Krabat ​a Fekete Malomban)

A német gyermekirodalom klasszikusa, könyveit 55 nyelvre fordították le. Csehszlovákiában született Otfried Syrowatka néven, ifjúságát befolyásolta a helyi szudétanémet politika. A cseh legendák, nagyanyja meséi inspirálták későbbi műveit. Tanárnak készült, tanulmányai alatt riportokat készített és a gyermekrádiónak írt történeteket. Gyakran mesélt diákjainak, amelyeket később leírt és kiadott.

Karrierje 1956-ban A kis vízimanó című könyvével kezdődött, ezután a Thienemann Kiadó sorra jelentette meg nagysikerű meseregényeit. Egyik alapítója volt a Német Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Akadémiának 1976-ban.

Az ifjúságnak szóló Krabat című regényét a kritika a nemzetiszocializmus sötét allegóriájaként értékeli. „Ez… az én történetem, az én generációm története, és minden fiatal története, akik kapcsolatba kerülnek a hatalommal és annak kísértéseivel, és belegabalyodnak” – írta. A műben ötvözi a népművészet és a fejlődésregény elemeit. Magyarul először 1985-ben jelent meg a Móra Kiadó gondozásában.

Meseregényei magyarul:

A ​kis boszorkány

A ​kis szellem

Kökény, ​a kalapos manó

Kökény ​és Bozont

Málévári ​ribillió

Torzonborz, ​a rabló-sorozat

Kooiker, Leonie (Markelo, 1927. október 20-2020) holland író

A holland gyermekirodalom klasszikusa. A Kris Kras holland gyermekmagazin munkatársa volt, 1970-től publikált. Magyarországon A boszorkánykő és A boszorkánykönyv című meseregényei jelentek meg.

Tóth Béla (Pest, 1857. október 20-1907) író, művelődéstörténész, filológus, műfordító

Összegyűjtötte és magyarázatokkal kiegészítve közreadta a magyar irodalom aforizma- és szállóigeanyagát. Tudományos szempontból is jelentős a magyar anekdotakincset összefoglaló műve.

Gül baba és más históriák a török időkből című kötetének történetei a török mesék világára emlékeztetnek. A címadó novella Gül baba, a rózsák atyja történetét fedi fel. Fantasztikus elbeszéléseket is írt.

 Anyja Majthényi Flóra, apja Tóth Kálmán költő volt.

Balassi Bálint (Zólyom, 1554. október 20-1594) költő

A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelője, a magyarországi reneszánsz nagy alakja. Nevelője Bornemisza Péter író volt. Rokonságban állt Dobó Istvánnal, az egri várvédő kapitánnyal. Kalandos élete során a végvári vitézi élettel is megismerkedett, Esztergom ostrománál halt meg.

Nényei Pál Az irodalom visszavág 3. kötetében mutatja be költészetét. Koráról, életéről szólnak Breszt Borisz Divényi történet és A Budai portya című történelmi regényei.

Rimbaud, Arthur (Charleville, 1854. október 20-1891) francia költő

A francia szimbolizmus úttörője, lázadó kamaszköltő. Első verse 1870-ben jelent meg és 1875-től nem írt többet. Műveit mégis a legnagyobb magyar költők fordították le József Attilától Tóth Árpádig. Rengeteg 20. századi művészre hatással volt.

Néhány műve gyermekantológiákban is megjelent.

Lőkkös Antal (Gór, 1928. október 20–?) író, könyvtáros

1956-ban emigrált Svájcba, a Genfi Egyetem könyvtárosa, a svájci emigráns irodalom egyik szervezője volt. Szépirodalmat csak magyarul írt, versei, paródiái, meséi jelentek meg. Gyerekkönyvét A kis tücsök története címmel adta ki. A világvégi palota című, határon túli magyar költők gyermekvers-antológiájában is szerepel műve.

Biai Föglein István (Besztercebánya, 1905. október 20–1974) festő

Vaszary János és Csók István voltak a mesterei. Festészete az 1940-es években teljesedett ki és a budapesti művészeti élet egyik központi alakja volt. Az 1950-es években kizárták a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségéből, ekkor mutatkozott be könyvillusztrátorként. Az egyik legszebb Egri csillagok kötet és A Pál utcai fiúk című diafilm rajzolója.

Rékai Kati (Desider Katalin) (Budapest, 1921. október 20-2010) író

1948-ban emigrált férjével Kanadába. A Kanadai Írószövetség külügyeinek vezetőjeként rengeteget tett a kanadai irodalom nemzetközi megismertetéséért is, felolvasó körutakat, bemutatkozási lehetőségeket, kiállításokat szervezett. 20 kötetes világjáró mesekönyv-sorozata tette igazán híressé, amelyben négy állathős segítségével mutatta be a világ nagyvárosait, sokszínű környezetünket: Ottawát, Torontót, az Ezer tó vidékét, majd a négy hős eljutott Franciaországba, Görögországba, Olaszországba, Svájcba, Ausztriába, Hollandiába és Magyarországra is.

Magyar nyelvű könyvei:

Budapesti csavargások

Mickey, ​Taggy, Puppo és Cica kalandjai Franciaországban

Január

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Szeptember

Október

November

December

Keressük a

születésnapját