Október 22.

„Hány éves volt fénykorában?

Járt-e, tényleg, Afrikában?

Vagy csak a szívével járt ott,

s cirkuszban látott világot? …

Mennyi kérdés. Mennyi széptett.

Egy oroszlán mennyit élhet?

Van-e bármi olyan drága,

mint a szíve szavannája?”

(Miklya Zsolt: Oroszlánkérdés – Bruckner Szigfrid születésnapjára)

Tanítói és református hitoktatói diplomát szerzett. Hivatásában a személyiség- és élményközpontú pedagógia híve. Felesége és alkotótársa Miklya Luzsányi Mónika, közös műveik is vannak. Gyermekeik születése után írta első verseit, meséit és készítették társasjátékaikat. Szépirodalmi munkássága mellett megjelentet pedagógiai, kateketikai kiadványt, irodalmi tanulmányt, esszét.

1999-ben jelent meg első gyerekkönyve, a Marci ​kandúr hazatér : verses mesedráma 9 énekben. Gyerekversei közül többet megzenésítettek. A 2012-től induló Író Cimborák irodalmi csoport alapító tagja.

Önálló gyerekkönyvei:

ABC-lakópark : mesék

Ezüstszín ​fonál : versek

A ​karácsonyi csillag nyomában : nyomkereső kifestő

Marci ​Kandúr hazatér

Nagyobb ​az óriásnál : versek

Napszellő, ​holdpaplan : bújócskazsoltárok

Pásztoriskola : kisregény

Pityu ​azt mondja : versek

Történetek ​a Pirosoviból : mesék

Végtelen ​sál : versek

„Szerencsés vagy, ha nem vágyódsz olyasmi után, amit nem érhetsz el.”

(Brenkova: A delfines kislány)

A tanulmányai alatt drámaiskolába járt. Elkötelezte magát egy ifjúsági színház létrehozása mellett, ezért 1938-ban úgy döntött, hogy Prágában tanulmányozza az ifjúsági színház elméletét. 1939-ben doktorátusi címet szerzett. A háború után 1973-as nyugdíjazásáig szerkesztőként dolgozott a Mladinska Knjiga Gyermekkönyvkiadóban. A szlovén Olvasójelvény verseny egyik alapítója volt.

Magyar nyelvű gyerekkönyvei:

A delfines kislány és a ravaszdi róka

A hontalan cica

„Ide vezet hát a gépek uralma! … A Mars lakói nem elégedtek meg azzal, hogy a gép helyettük dolgozzék, gondolkodni is megtanították. Aztán elveszítették fölötte hatalmukat.”

(Botond-Bolics György: Redivivus ​tüzet kér)

1957-től publikált. Ifjúsági ismeretterjesztő művet, tudományos-fantasztikus regényt, rádió-és tv-játékot írt. Legnépszerűbb rádiósorozata a Mikrobi. A Négyen a Vénusz-asztroplánon és az Üzenet a világűrből című írásai a Pajtás folyóirat hasábjain jelentek meg.

Fantasztikus regényei:

Az ​Orbitron-terv

Redivivus ​tüzet kér

Vénusz-trilógia

Az egyik legsikeresebb orosz ifjúsági regényíró. A Miért ​rosszak az emberek? című regényét Baka István fordította magyarra.

Gyerekregényei:

Az árva fiú

Miért ​rosszak az emberek?

A szabadkai Városi Múzeum történeti osztályát vezette. Csáth Géza és Kosztolányi Dezső életének és műveinek kutatója, írói hagyatékaik gondozója volt. 1954-től publikált verset, regényt, tanulmányt. A Tiszánál játszódó ifjúsági regénye Örvénysodró címmel jelent meg.

A Vadász és Társai Építőművész Kft. vezető tervezője és verseket ír. Könyvei építésztársa, M. Miltényi Miklós illusztrációival jelennek meg.

Első kötetük a Jujj, ​ezt már megmondom! című gyerekkönyv. „A versek tréfásak, de komolyan azok” – írják ajánlójukban.

1942-ben jelent meg első regénye A ​Vöröskereszt angyala címmel Florence Nightingale-ről, a betegellátás reformeréről. 1945 után rádiójátékokat, életrajzi- és történelmi regényeket írt. 

Ifjúsági regényei:

Atyus : regény Johann Heinrich Pestalozziról
Kossuth Lajos bankója
Felelet a császárnak : Lebstück Mária huszárfőhadnagyról
A betegápolás regénye a magyar szabadságharcban : Kossuth Zsuzsannáról
A ​Vöröskereszt angyala

1903-tól publikált, lányneve mellett az Ego írói álnevet használta. Szerkesztette a Gyermekbarát című lapot. Főleg ifjúsági regényt írt, az 1920-1930-as években lányregényei révén lett népszerű.

Festményei mellett gyermekkönyv-illusztrációkat is készített, a beregszászi Irka gyermeklap munkatársa volt. Balla László szerint munkásságának érdekességét textiles képzettsége adja. Erre vezethető vissza a képsík egészen sajátos értelmezése műveiben: gyakran egyazon alkotáson a két- és háromdimenziós formalátás egyidejűleg van jelen. A textíliák levegőjét idézi színvilága is.

„Sokkal többet ér, ha téged biztatnak arra, hogy valamit elfogadj, mintha másokat akarsz rábírni, hogy bármit is adjanak neked.”

(A tizenöt éves Liszt Ferenc naplója)

A 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője. Mesterei Carl Czerny és Antonio Salieri voltak. 11 évesen adott bécsi koncertje nagy feltűnést keltett, elindította rendkívüli zenei karrierjét. Budapesten 1823-ban koncertezett először.  Műveinek nagy részét zongorára komponálta, maga is virtuóz zongoristaként játszott.

15 évesen írt – francia nyelvű – Naplóját Hárs Ernő fordította magyarra. Magyar rapszódiák című zeneműve alapján Vibók Ildi írt gyerekkönyvet.