November 13.

A világirodalom klasszikusa, az ifjúsági irodalom kimagasló alakja. Verset és regényt írt. Betegsége miatt gyermekévei nagy részét betegágyban töltötte és kitalált történetekkel szórakoztatta magát. Orvosai tanácsára enyhébb klímájú vidékekre utazott.  1881-ben a svájci Davosban írta meg legolvasottabb regényét, a Kincses szigetet, melyet folytatásokban jelentettek meg. Magyarra 1887-ben fordították le először, később többen átdolgozták, köztük Devecseri Gábor. Számtalan filmet forgattak a mű alapján és diafilm is készült belőle. A kalóztörténet folytatását Robert Leeson írta meg.

Gyerekkönyvei magyarul:

A fekete nyíl : történelmi regény

Gyermekkert : Viktória korabeli gyerekversek angol és magyar nyelven

Kincses sziget : kalandregény

…egy-életünk, egy-halálunk:

Meseország – megtalálunk”

(Határ Győző: Tururu ​és Türürü)

A magyar irodalom klasszikusa, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Kritikusai szerint univerzális tehetség volt, 7 nyelven beszélt, zenét és építészetet tanult. Nyugdíjba menetele évében, 1976-ban megalapította saját könyvkiadóját, a londoni Aurora Kiadót.

A Szegedről Pestre tartó vonaton ismerte meg későbbi feleségét. Szerelmes csatangolásaikból született meg a Tururu és Türürü című, nyelvi leleményekben gazdag, sziporkázóan szellemes meseregénye. Folytatása a Vitézlő ​Tururu. A Papagájok anyanyelve című novellája megjelent a Százszorszép novellák 2. című gyerekantológiában.

A német irodalom klasszikusa. 1969-tól gyermekkönyveket is publikált. Regényeiben az ifjúságot érintő társadalmi problémákat jelenítette meg, emellett nagy német szerzők műveiből állított össze köteteket számukra. Magyarul a Mamika és az Öreg ​John szobát és eget meszel című művei jelentek meg.

A Sárkányfű című irodalmi folyóirat alapító szerkesztője, a Corvina Könyvkiadó igazgatója. Verset, prózát, irodalmi paródiát ír. Gyerekverseit Van egy kutyánk címmel jelentette meg.

A magyar könyvművészet kiemelkedő alkotója. Tizennégy éves korában szerepelt először festészeti kiállításon. 1921-es bibliofil kiadványai szereztek számára nemzetközi hírnevet. Gyermek- és ifjúsági könyveket is illusztrált.

A Képzőművészeti Főiskola tanára volt, festészetére a nagybányai hagyományokat követő impresszionista stílus vált jellemzővé.

A Lássuk, mire megyünk ketten című kötetét óvodás unokájával készítette. A gyerekfirkákat néhány vonással egészítette ki, s a művész nagyapa és az unoka közös, örömteli együtt rajzolását mutatja be.  „Ez a könyv nem jött volna létre, ha nem hinném, hogy ez a „szórakozás” kitűnő nevelési eszköz. Először is a megismerést fejleszti. De ezen túl, ahogy az alakzatok a toll hegyén életre kelnek: varázslat erejével hatnak a gyerekre. Ami a szeme előtt kialakul, formát kap, annak ismerete egy életre az övé” – írja az album bevezetőjében.

„Ha nem lennék karikaturista, valószínűleg szakács lennék.”

(Piotr Socha)

Lengyelország egyik legnépszerűbb illusztrátora. Tervezőgrafikusként dolgozik, könyvet, társasjátékot, logókat tervez. Önálló műveket is publikál, a Méhek 2015-ben jelent meg először, nagy sikerrel. Nagy méretű, sok humorral összeállított ismeretterjesztő könyveit hazánkban is kedvelik.

Gyerekkönyvei:

Fák

Kosz

Méhek

Az alkalmazott grafika minden területével foglalkozott, több gyerekkönyvet illusztrált.

Az orfikus kubizmus kifejezést Apollinaire találta ki az élénk színeket használó absztrakt művészetre. Sonia kisfia számára készített egy geometrikus mintákból álló színes takarót patchwork technikával, s művészi munkáiban is ezt az irányt követte. Könyvborítót, textileket, papírkollázst, kerámiát tervezett.

Gyerekek számára megjelentették papírbabáit és ABC-s könyvét.