November 24.

„Nincs rútabb betegség a lustaságnál; idejekorán el kell kezdeni a gyógyítását, különben belepusztul az ember.”

(Carlo Collodi: Pinokkió ​kalandjai)

A gyermekirodalom klasszikusa. Főhőse, , Pinokkió, a fabábu ikonikus szereplővé vált, később számtalan művészt inspirált.

Gyermekkora nagy részét Collodiban töltötte, innen vette írói álnevét. Az 1870-es években Perrault meséket fordított és pikareszk regényeket írt. Egy bábu története című meseregényét folytatásokban közölte a Giornale dei bambini című gyermeklap 1881-től. Már az első részektől óriási siker volt, hamarosan könyv alakban is megjelent Pinokkió kalandjai címmel. 1892-ben fordították le angol nyelvre, a fabábu története ekkor kezdte meg világhódító útját. Magyarul 1907-ben adták ki először Tuskó Matyi kalandjai szárazon és vízen címmel Radó Antal fordításában. Egyik leghíresebb átdolgozása: Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska, ​avagy Burattino kalandjai. Számtalan film és színházi adaptációja született, a Vígszínházban Keresztes Tamás állította színpadra Presser Gábor zenéjével.

Mélyebb elemzését Zsiros Andrea publikálta: A ​Bábu rokonsága : források, irodalmi, mitológiai és kulturális analógiák Carlo Collodi PINOCCHIO KALANDJAI című regényében.

„Édesanyám azt mondja, hogy reggelenként félórás nevetéstől meggyógyul még a félholt is.”

(Frances Hodgson Burnett: A ​titkos kert)

A gyermekirodalom klasszikusa, művei világszerte számos kiadásban jelentek meg. Már kisgyermekkorában írt saját maga alkotta történeteket. 16 éves volt, mikor családja nagybátyjához költözött Amerikába, a Tennessee állambeli New Marketbe. Első könyve 1877-ben jelent meg, s bár romantikus felnőtt regényei is népszerűek voltak, az 1886-os kiadású Fauntleroy kis lordja révén világszerte ismert lett. Magyarországon 1890-ben adták ki A kis lord címmel. Találkozása Louisa May Alcott-tal és Mary Mapes Dodge-zsal, a St. Nicholas gyermekmagazin szerkesztőjével inspirálta őt gyermekregények írására.

Sokat utazott, angliai otthonában, Great Maytham Hallban született meg legnevezetesebb alkotása, A titkos kert. Sok mindenen túl volt már akkor: nehéz gyerekkor, az apja halála miatti elszegényedés és kényszerű emigráció, anyja halála, két sikertelen házassága, fia halála. A külvilágtól elzárt kertjének nyugalma és kislány hőséről szóló történetének megírása is terápiás jellegűek lehettek számára.

Könyveiből számtalan adaptáció készült. Holly Webb Visszatérés ​a titkos kertbe címmel folytatta az eredeti művet. Antalffy Sándor és Korda Sándor 1918-ban vitte filmre A kis lordot.

Életéről többen is írtak, Angelica Shirley Carpenter képeskönyvet adott ki gyermekkoráról Frances Hodgson Burnett titkos kertjei címmel.

Magyar nyelvű, sok kiadást megért gyerekkönyvei:

A kis lord

A ​padlásszoba kis hercegnője

A ​titkos kert 

A gyermekirodalom klasszikusa. Nagybátyja, Johann Matthäus Bechstein természettudós örökbe fogadta és taníttatta 9 éves korától. 1831-től 2. Bernhard szász-meiningeni herceg könyvtárosaként dolgozott, emellett kutatott és írta romantikus verseit, regényeit. Legsikeresebb alkotásai a német és osztrák mesegyűjteményei, melyek saját korában népszerűbbek voltak a Grimm-meséknél. Magyarul az 1880-as évektől jelennek meg könyvei, Összes meséjét 1910-ben publikálták Baróti Lajos fordításában. A vitéz szabólegény című meséjét Arnica Esterl meséli újra. Legszebb történeteit Az ​elvarázsolt királykisasszony címmel 2010-ben adták ki, Rab Zsuzsa és Lengyel Balázs tolmácsolásában.

Fia, Adolf Emil Ludwig Bechstein híres illusztrátor volt.

„Hatással van a lélekre minden elolvasott történet.”

(Jeli Viktória)

Állandó alkotótársa, és az életben is párja Tasnádi István. Első közös munkájuk a Rozi az égen volt, amit ajándékként írtak a kislányuk hatodik születésnapjára. Végül olyan jól sikerült, hogy a Pagony Kiadónak is megtetszett. 2005 óta báb- és gyerekdarabok dramaturgja és szerzője. A Dönci meséket kisgyerekeknek (és szüleiknek) írta a mindennapok problémáiról. Újrameséli A ​varázsfuvola és Rómeó és Júlia történetét.

Tasnádi Istvánnal közös könyveik:

Dani ​és a megkerült születésnap

Kettős játék

Rozi ​az égen 

Az Időfutár rádiós ifjúsági fantasy-sorozat egyik kitalálója és társírója. Minden rész nyomozása valamely történelmi korszakba vagy a jövőbe vezet. A történetekből színházi adaptáció és társasjáték is készült.

Izland egyik legkedveltebb gyermekkönyv-írója. „Az első könyvemet nyolcadikban írtam. Egy novella vagy esszé volt a feladat, de egy teljes füzetet teleírtam történetekkel az amerikai bevándorlókról, indiánokról, rosszfiúkról és hasonlókról. Az izlandi tanárom, nagyon elégedett volt és az egészet felolvasta az osztálynak. Egy hétig tartott. Amikor befejezte az olvasást, azt mondta, hogy többet kellene ezt csinálnom. Épp ezt teszem” – meséli az íráshoz való viszonyáról. Színészi munkái mellett 1992 óta publikál. Magyarul az Anya ​megkattant! című regénye jelent meg Patat Bence fordításában, s bravúros kamasznyelven mesél a felnőtté válásról.

A Jule barátokra talál című gyerekkönyvével vált ismertté 1958-ban. Az NDK „Bitterfeld-út” nevű szocialista propagandája miatt egy ideig nem publikált, felnőtteknek szóló regényeit nem támogatták vagy betiltották. Kelet-Németország bukásáig a mesék és legendák témáihoz fordult, novellát, színdarabot és rádiójátékot írt gyermekek és fiatalok számára.

Magyarul a Parszifál című lovagregénye jelent meg, mely Wolfram von Eschenbach 13. századi művének adaptációja. Artur király és a Grál lovagok történetét népszerű formában dolgozza fel. Az Ámuel-Bámuel Sámuel című kötetben jelent meg meséje Anna és a kis csillag címmel Mezey Katalin fordításában.

Szombathelyen élő költő. 1989-től publikál verset, mesét, színművet, játékokat, ismeretterjesztő művet és tankönyvet. Költészete minden korosztályt megszólít, rímes, játékos gyerekverseket ír. Nagyapja és édesanyja burgenlandi, mindketten rengeteget meséltek, így születhetett meg A jövőlátó madár című alsóőri mesekönyv. Több négynyelvű (horvát, német, magyar, angol) könyvét kiadták. Donászy ​Magda életrajzát az Arcképcsarnok : híres szombathelyi nők sorozatban jelentette meg.

Gyerekeknek szóló művei:

Állat-tárlat : állatos versek 1-2.

Anyák napján, édesanyám : versek

Betlehemi ​éjben : versek

Cinegekarácsony : versek

A csacska kakaska. Mohó Misi : mesék négy nyelven

Dalol ​az esztendő : verses kifestő

Egérapó meséi-sorozat : verses mesék

Egér-Eldorádó : verses meséskönyv magyar és horvát nyelven

Hárman ​egy szoknyában : dramatizált mesék, elbeszélések és eredeti mesejátékok

Hármas könyv : Falatka kalandjai. Marcipán apó meséi. Versmesélő

Hóha, ​hó! Nincsen hó! : Mikulás-vers

A ​jövőlátó madár : mesék és alsóőri regék

Karácsony kopogtat : versek

A ​kék pék : verses mesék

Képes, ​verses ABC (Balogh Józseffel)

A ​két kis pék kalandjai : dramatizált meséik és eredeti mesejátékok

Macskakukk, ​a névnapi meglepetés : vers

A Manóvár lakói : mesekönyv, magyar és horvát nyelven

Márton ​meséi : meseregény Szent Mártonról

Mesehősök ​karácsonya

Mesék ​a mellényzsebemből : mesék, versek

Őrvidék-járó : versek és mesék négy nyelven

Pék-játék : köveskönyv : gyerekversek

Számvarázs : számolós vers

Szó-varázs-ló : versek és mesék

Ünnepelő : szokások, hagyományok: versek, mesék, dalok

Varázskendő : színjátéktár (Balogh Józseffel)

Verses ​húsvéti színező

Versvár, versvásár (Balogh Józseffel)

Versvarázs (Balogh Józseffel)

Vers-zengő (Balogh Józseffel) 

Irodalmi és kézműves ismeretterjesztő könyvei:

Elemezzünk ​együtt! : az alany, az állítmány és a többiek

Gomb Gabi kalandjai : mesés, játékos szövegértés

Irodalomország (Balogh Józseffel)

Középiskolába készülök irodalomból / nyelvtanból

Mesélő ​irodalmi kislexikon

Betlehem : kézműves könyv

Játékszertár : ötlettarisznya : kézműves foglalkoztató

Szalmaország csodái : kézműves csuhé- és szalmafigurák

Ünnepi mintakönyv

Ünnepi ​ötletek : húsvéttól szilveszterig

A médiatudományok szakértője. Gyermekkönyveket és ismeretterjesztő műveket ír, könyveit több nyelvre lefordították.

Magyarul az Ifjabb Tom kapitány-sorozat jelent meg, melyet Peter Schillinggel közösen publikáltak, benne gyermekhőseik és Spéci, a robotmacska történetét követhetjük nyomon. A sok kalandot tudományos ismeretekkel fűszerezték a szerzők.

A Mi micsoda-sorozatban több alkotását kiadták a technikai fejlődésről, járművekről, a jövőről.

A szerb gyermekirodalom klasszikusa, a romantika költője. Nevét (Zmaj = Sárkány) pesti tartózkodása alatt kapta, mivel szerkesztette a Zmaj című élclapot; humora közkedvelt volt, ezért a közönség azonosította az újság nevét a szerzőével.

Megalapította a Neven (Borongó virág) című gyermeklapot. Lefordította szerb nyelvre – többek között – a János vitézt, a Toldit és Az ember tragédiáját. A ​gyermek és a lepke című kötete Petőfi Sándor és saját verseit tartalmazza.

Válogatott verseskötetei, melyekben gyermekversei is szerepelnek:

Gyerekek, madarak, állatok

Hol megálltam…

Oh, ​mi szép is : gyermekvers-válogatás

Ültess ​fát

1972-től jelennek meg művei. Gyerekeknek Állatos rímversikéket írt. Égő ​tetők alatt című történelmi regénye a török időket idézi.

„… kettőből egyet nem hibázhatok,

ha épp rám jár a rúd, nem búsulok.

(Charles d’Orléans: Szomjan veszek)

A 15. század egyik leghíresebb lírikus költője. Részt vett a százéves háborúban. 1415-ben, az azincourt-i csatában elfogták, 25 évig angol fogságban élt. Fia 12. Lajos francia király.

A 15. századi orléans-i udvar Franciaország egyik kulturális központja volt. Művészetpártolóként támogatta az irodalmi élet legjobbjait, köztük Villont. Költői versenyén született az Ellentétek balladája, mellyel Villon elnyerte az első díjat, pedig maga a herceg is írt a témára verset. Míves balladákat, több száz rondót írt.

Magyarul a Dalok, rondók, balladák című kötete jelent meg a Felfedezett klasszikusok-sorozatban.

Claude Debussy három művét zenésítette meg.

Gimnáziumi évei alatt a Dési Huber Képzőművész Körben rajzolt, majd a Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakára járt. Visegrádon és Szentendrén tanított. A tollrajz technikája áll hozzá legközelebb.

Többek között a Hetedhét Magyarország népmesesorozat A ​megpatkolt boszorkány című felföldi népmeséit illusztrálta.

Férje Korga György festő.

A posztimpresszionizmus mestere. Genetikai betegsége negatív hatással volt testi fejlődésére; gyermekkorában is rajzolással töltötte az időt, ezért a szülei tanárt fogadtak mellé. Az 1890-es évek Párizsának népszerű, iskolateremtő festője lett, művei egymástól távol álló művészeket is inspiráltak. Művészetéről több gyermekkönyvet jelentettek meg.

„Gyermekien látni annyi, mint önmagában látni: a legegyszerűbb dolgot is egyedi, egyszeri jelenségként, önmagában teljesnek. Olyannak, ahogyan a művészet megjeleníti.”

(Mérei Ferenc: Gyermeklélektan)

A magyar pszichológia és pedagógia nagy hatású alakja. A Sorbonne-on végzett tanulmányai után a társas élményt, a szabály- és normaképzés szerepét kutatta. 1940-ig a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán Szondi Lipót mellett dolgozott. Annak ellenére, hogy a történelem minden korszakát megszenvedte, folyamatosan írta műveit. 1964-ben alapította meg a Klinikai Pszichológiai Laboratóriumot, mely a magyar pszichológusképzés központjává vált. Fontosnak tartotta a pszichodramatikus oktatást. „Rögeszmém volt, és maradt, hogy ha változtatni akarunk az embereken, akkor elsősorban magában a pedagógiában kell változtatni” – mondta a tanításról.

Gyermektanulmány című könyvében leírja a gyermeki világképet és logikát, melyet saját kísérleti eredményeivel illusztrál. Tanítványával, Binét Ágnessel adták ki a nagy sikerű Gyermeklélektant és az Ablak-Zsiráf című képes gyermeklexikont.

A fordításában jelent meg az Észak ​Dél ellen című Verne-regény 1981-ben.

A 20. század egyik legnépszerűbb énekes komikusa, a híres Latabár-dinasztia tagja. Színházi alakításai és filmjei is legendásak. Életéről Gál Róbert írt könyvet.

Gévai Csilla Lídia, 17. című naplóregényében a főhős úgy tekint Latabár Kálmánra, mint kedvenc életvezetési tanácsadójára.