November 25.

Olyan szép, olyan gyönyörű szép,

megnyílik tőle zár, kilincs.

Olyan szép, olyan gyönyörű szép,

lehull előtte a bilincs.

Olyan szép, olyan gyönyörű szép,

azért van rejtve, mint a kincs.

Olyan szép, olyan gyönyörű szép,

hogy jele sincs, hogy neve sincs. 

(Rákos Sándor: Olyan szép)

A magyar irodalom klasszikusa, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 1949-ben jelent meg első verseskötete. Költeményeinek hangja és formája változatos; sokoldalú kísérletező volt. „A szépnek annyi arca van, ahány szem ráfigyel” – vallotta. Lefordította az akkád ékírásos eposzokat. Gyerekeknek prózában is feldolgozta a régi történeteket A ​király és az űrutazó című kötetében.

Játékos gyerekverseit 1969-től publikálta. Kertkapun ha bekukkantasz című könyvét – melynek alkotásait eredetileg unokáinak rögtönözte zebegényi kertjükben – így ajánlja: „A csupa-nagybetűs versek a kicsiknek, a kisbetűsök a nagyobbaknak szólnak… Szándékom szerint így nemcsak az ábécé, hanem a versolvasás grádicsain is egyre feljebb jutnak a könyvet forgató gyerekek.” 

Gyerekkönyvei:

Bárányhívogató : lapozó

Gyíkpalota : versek

Hét zöld csillag : versek

Kertkapun ha bekukkantasz : verses abc kicsiknek, nagyobbaknak

Kisfiú idegenben : mesék és elbeszélések

A ​király és az űrutazó : mesék Gilgamesről és Etanáról

Az Egyesült Államokban született és nőtt fel. Zenészként sokat utazott, érdekelte a világzene, az afrikai és a dél-amerikai kultúra. Magyarországra a Veszprémi Utcazenefesztiválra és a Művészetek Völgye rendezvényeire érkezett. A Kabóca Bábszínház kérte fel, hogy készítsen zenés-mesés előadást gyerekeknek. Azóta megtanult magyarul, népmesét és saját történetet is elmond. Különleges világot teremt, ahol a hangszerek és a szövegek párbeszédbe lépnek egymással és elrepítenek minket a világ más tájaira. Szereti a modern népmeséket (Amerikában Tall Tales), szívesen kísérletezik, játszik a szavakkal, dalokkal és a zenével.  Egyik kedvenc magyar szava a megzabolázhatatlan.

Előadásai alapján született meg az Ez nem az apu hangja! című mesekönyv.

„Ha netán kétkednétek a Mikulás létezésében, legyen eszetekben: akit szeretnek, az van!”

(Zeke László: Borzontorz meséi)

A debreceni kulturális élet egyik meghatározó személyisége. 1993-tól publikálja szarkasztikus humorú műveit, meséit. Írásaiban „oly könnyedén és nagyszerűen tojja le a mesterség vaskalapos és nem vaskalapos hagyományait, hogy repes tőle az ember szíve” – írja róla Lázár Ervin. Szívesen rajzol és videókat, mesefilmeket is készít. Létrehozta a ZEKE Grafika Kft-ét.

Gyerekkönyveit maga illusztrálta:

Borzontorz ​esete a félszemű játékmacival

Borzontorz ​meséi

„… nincs messzibb út, mint magamban,
utat bárhol keresgéljek.”

(Felic Lope de Vega: Elindulok magányomba)

A barokk irodalom egyik legnagyobb költője, a spanyol dráma megújítója. Kalandos és botrányos életet élt. 1588-ban részt vett az Armada tengeri csatájában Anglia ellen. 1627-ben a Máltai Rend lovagjává avatták. Életéről és a barokk aranykorról Reza Nazari írt képeskönyvet.

Gyerekeknek szóló versei magyarul a Sevillai ​altatódal című antológiában jelentek meg.

Tervezői és illusztrációs tevékenysége mellett a magyar művészeti élet egyik meghatározó egyénisége. Részt vesz a tervezőgrafika legjavát felvonultató Arany Rajzszög-kiállítás szervezésében és koordinálja a Budapesti Illusztrációs Fesztivált.

A kisfia születésekor kezdett gyerekkönyv-illusztrációval is foglalkozni. E téren az első munkája Finy Petra: A csodálatos szemüveg című képes meséjének megrajzolása volt. Több sorozat, köztük a Móra Klassz könyvek arculattervezője. Egyéni stílust alakított ki, képei hangulatteremtő erejűek. Munkáit a sok apró, kidolgozott részlet, játék a színekkel és motívumokkal jellemzi.

Az egyik legkedveltebb magyar grafikus, főleg egyedi stílusú, ötletes és derűs rézkarcokat készített. Képeire jellemző a gyermeki látásmód, de jellegzetes színezési technikájának köszönhetően minden nyomata különbözik a többitől. Gyűjtötte a 19-20. századi babákat, játékállatokat, kis bútorokat, csipkéket, hímzéseket, porcelánfigurákat, melyek motívumokként jelentek meg képein.

Tárgyaiból és grafikáiból kiállítást rendeztek az Iparművészeti Múzeumban. Alkotásaiból Szelényi Károly készített kompozíciót, melyet a Móra Kiadó jelentett meg Gross ​Arnold emlékkönyve címmel 1985-ben. Andersen-emléklapját a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi.

Illusztrálta E.T.A. Hoffmann: Murr ​kandúr életszemlélete című regényét és Adamis Anna: Versek ​és képek albumát.