Ungerer, Tomi (Strasbourg, 1931. november 28-2019) francia író, illusztrátor, polihisztor
A gyermekirodalom klasszikusa, mesélőnek és szatirikusnak jellemezte önmagát. Képzőművészeti munkássága jelentős, épületeket is tervezett. A gyerekek kedvence Wolfartsweierben a macskaformájú óvoda.
Az egyik legeredetibb művész, munkáiban megkérdőjelezi a megszokott normákat és konvenciókat, arra ösztönözve felnőtt vagy gyermek olvasóit, hogy elgondolkodjanak a bevett szabályokon. A gyerekkort az élet nem egy rögzített szakaszaként, hanem a kreativitás és a lehetőségek tereként kezelte. Életművében a gyerekeknek szóló írásai sem különálló kategória; az irodalom egészében gondolkodott, az olvasás aktusát generációkon átívelő közös élménynek tekintette. Fiatal olvasóit komolyan vette, összetett témákat is megfogalmazott számukra. A tartalmak leegyszerűsítése helyett művei arra ösztönzik őket, hogy maguk értelmezzék és kérdezzenek rá a dolgokra.
1957-től jelentek meg a művei. Több mint 40 gyermekkönyvet írt és más szerzők műveit is illusztrálta. 1998-ban Andersen-díjjal tüntették ki. 2000-től az Európa Tanács gyermekekért és nevelésért felelős küldötte volt. Magyarul a Nem puszilom meg a mamát! : kis történet a túláradó szeretetről és a szeretethiányról című meséje jelent meg saját rajzaival.
Laboda Kornél (Siklós, 1984. november 28) író, rendező
„Én ugyanis világűrbajnok vagyok álmodásban.”
(Laboda Kornél: Gavarin és az álomantenna)
„… 2003-ban legnagyobb meglepetésemre Budapesten találtam magam a Színház- és Filmművészeti Egyetem színháztudomány szakos hallgatójaként, aztán még a színházrendező szakot is elvégeztem ugyanott. Jelenleg vagyok többé-kevésbé pályakezdő, és teljes mértékben szabadúszó színházi mindenes, vagyis diplomás rendező és dramaturg, alkalmi kabaréíró, műkedvelő színész, valamint szenvedélyes, ám de képesítés nélküli macskaszitter” – írja magáról. Michael Ende: Momo című regényéből Faragó Zsuzsával készített zenés játékot, melyet 2015-ben mutatott be a Miskolci Nemzeti Színház.
Ifjúsági regényeket ír:
Gavarin és az álomantenna
MátéPONTindul
Börcsök Mária (Budapest, 1944. november 28-2024) költő, író, tanár
„Lesem a fülemülét, fülel-e.
Szidom a muflont, milyen mafla,
s a tapírt, hogy a papírt,
melyre írok,
a mancsával összetapogatja.”
(Börcsök Mária: Mindenki mást csinál)
Az óvónőképző szakközépiskola tanáraként dolgozott, 1992–től a Belvárosi Esti Gimnázium igazgatója volt. Verset, esszét, novellát írt. Népszerűek voltak szellemes, nyelvi játékokkal teli gyermekversei; közülük többet megzenésített Bródy János és a Kaláka.
Gyerekkönyvei:
Állatiskola
Mindenki mást csinál
Nyuszi-kresz
Moravia, Alberto (Róma, 1907. november 28-1990) olasz író
Az olasz posztmodern regényirodalom klasszikusa. A világ szinte minden kontinensét bejárta és közzétette útiélményeit. Főleg az afrikai táj titokzatossága ihlette legszebb írásait. „Egy csodálatos állat – jelen esetben egy elefánt – hirtelen felbukkanása végre formát ad az alaktalannak … feltárva az afrikai természet igazi természetét és őstörténetté alakítva azt” – írta. A Történelem előtti történetek című mesekönyve szokatlan színfolt az életművében, egyszerre tanulságosak és szórakoztatóak. A teremtés körülményeit meséli el könnyed stílusban. A neveket szótagokra bontva alkotta meg, ezzel is hangsúlyozva az ősi jelleget. Állatszereplőit – mint pl. Kroko Dil vagy Ma Dár Ka – emberi tulajdonságokkal ruházta fel.
Somlyó György (Balatonboglár, 1920. november 28-2006) költő, író, műfordító, tanár
„ő a Felis Catus Ludens
aki puszta lényével eltörli
kultúrtörténet és genetika
nagy dilemmáját sokszázezer éve játékkal reprodukálja játékos létének szigorú játékszabályait”
(Somlyó György: A macska tízezer létezésmódja 7.)
A magyar irodalom klasszikusa, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Költészet Napjának kezdeményezője. Somlyó Zoltán költő fia. A Nyugat költője volt, műveiben szinte minden versforma megtalálható.
A macska tízezer létezésmódja című versciklusa Szántó Piroska rajzaival jelent meg. Versei és műfordításai több gyerekantológiában szerepelnek.
Blake, William (London, 1757. november 28-1827) angol költő, képzőművész
„Egy porszem világot jelent,
S egy szál vadvirág az eget,
Fogd föl tenyeredben a végtelent,
S egy percben élj évezredet.”
(William Blake: Az Ártatlanság jövendölései)
Az angol romantikus irodalom klasszikusa. Saját korában teljesen elszigetelten élt, mint rézmetszőt tartották számon. Foglalkozott a színes nyomtatás technikájának fejlesztésével. 1783-tól publikált. Az ártatlanság dalai és A tapasztalás dalai című köteteiben a jó és a rossz örökös ellentétpárjait mutatja meg. Költészetének és festményeinek jelentőségét a 20. században ismerték fel. Alkotásai nagy hatással volt a későbbi művészekre, köztük Tolkien alkotásaira. Nancy Willard verses mesekönyvet írt róla Látogatás William Blake fogadójában címmel.
Verseinek fordításai több gyerekeknek publikált antológiában szerepelnek az Óvodások verseskönyvétől a Tavirózsa kisasszonyig.
Lassila, Maiju (Algot Untola) (Tohmajärvi (Tohmajarvi), 1868. november 28-1918) finn író, tanár
A 20. század elejének finn világát ábrázolta. 1905-ben kezdett írni, műveihez több irodalmi nevet is használt. Magyarul a Fiúk a tilosban című gyerekregénye jelent meg, melyből rádiójáték is készült.
Villeneuve, Gabrielle-Suzanne Barbot de (Madame de Villeneuve) (Párizs, 1685. november 28-1755) francia író
A 18. század kedvelt szerzője volt, mesét, regényt írt. 1740-ben jelentette meg a Szépség és a Szörnyeteg című mese eredeti változatát, melyet később többen átdolgoztak. Hazánkban a népszerűbb, rövid átiratát ismerjük Jeanne-Marie Leprince de Beaumont tollából.
Blok, Alekszandr (Szentpétervár, 1880. november 28-1921) orosz költő
Az orosz szimbolizmus klasszikus költője. Magyarra Lator László fordította le Válogatott verseit, mely a Kozmosz kiadásában, A világirodalom gyöngyszemei sorozatban jelent meg. A Göndörű nyírfácska című antológiában is szerepelnek költeményei.
Bunyan, John (Elstow, 1628. november 28-1688) angol prédikátor, író
A baptista egyház prédikátoraként hirdette protestáns nézeteit a 17. században, melyet az anglikán egyház nem nézett jó szemmel.
Leghíresebb művét, A zarándok útját, később átírták gyermekek számára is és kiadták képes változatát. Gyermekverseket is publikált, magyarul a Mire tanít a természet? címmel jelent meg kötete.






















