November 29.

„A bánat olyan, mint a kő: egymagunk leroskadunk alatta, ketten könnyen elvisszük az útból.”

(Hauff: Mesék almanachja)

A gyermekirodalom klasszikusa, a biedermeier irodalom kiemelkedő szerzője. Mesét, elbeszélést, regényt, paródiát, verset alkotott. 1824-1826-ig házitanítóként dolgozott báró Ernst von Hügel tábornok családjánál Stuttgartban. A Hügel gyermekek számára készítette első alkotásait, amelyek az 1826-os Mesealmanachban jelentek meg. Életútjáról Kosáryné Réz Lola írt a Nyugat folyóiratban.

Regék címmel 1862-ben jelent meg az első magyar nyelvű kötete. Írásait sokan lefordították Rónay Györgytől Jékely Zoltánig. Összegyűjtött mesegyűjteményét Tábori Piroska adta közre 1930-ban, minden meséjét Boldizsár Ildikó szerkesztésében adták ki 1996-ban. Művei máig népszerűek, hazánkban a keleten játszódó, A kis Mukk története című meséje jelent meg legtöbbször.

Legszebb gyerekkönyvei:

A gólyakalifa története

A kis Mukk története

A kőszív

Orros, a törpe

A spessarti fogadó : elbeszélések

A szarvastallér legendája

„Készülj a győzelemre!”

(C. S. Lewis: Az ​oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény)

A gyermekirodalom klasszikusa, a gyermekfantasy megteremtője. Sokféle műfajban alkotott.

Háromévesen kijelentette, hogy az ő valódi neve Jack, s innentől kezdve mindenki így is hívta. Bátyjával, Warrennel közeli barátok voltak, gyermekkorukban órákat töltöttek írással és rajzolással, megalkották Boxent, egy állatok által lakott és irányított fantáziavilágot. Oxfordi diákként megismerkedett Owen Barfielddel, akivel közösen megalapították a The Inklings nevű irodalmi csoportosulást, s megvitatták egymás írásait. Itt találkozott Tolkiennel, akihez később szoros barátság fűzte. Életéről Miklya Luzsányi Mónika írta A ​padlásszobától Narniáig című könyvét. Tolkien ​és C. S. Lewis kapcsolatát Colin Duriez mutatja be életrajzi könyvében.

A gyerekekről azt gondolta, hogy nem olvasnak eleget, ez is inspirálta legismertebb művének, a Narnia krónikáinak megírására. Hatással volt rá, hogy a második világháború idején otthonában egy csapat gyerek vendégeskedett, akiket Londonból és más nagyvárosokból evakuáltak. Az egyik kislány adott neki egy további ötletet, amikor engedélyt kért arra, hogy Lewis ruhásszekrényében játszhasson. A regény pedig négy, a bombázások elől kitelepített gyermekkel indul, akik egy idős professzor házába kerülnek. 1948-ban írta meg a könyvsorozat második részét, s 1952-ben adták ki Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény címmel.  Sikerét mutatja, hogy 47 nyelvre fordították le és több film is készült belőle.

Magyarul (először) Stuttgartban jelent meg a mű 1977-ben. Hazánkban 1988-tól publikálta a sorozatot a Szent István Társulat. Háy János és Liszkay Szilvia fordításában 2019-ben adták ki. Elemzése Michael Ward tollából született A ​Narnia-kód : C. S. Lewis és a hét szféra titka címmel.

A kiadás sorrendje nem mindig követi a Narnia krónikái történetének sorrendjét, mely a következő:

A varázsló unokaöccse

Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény

A ló és kis gazdája

Caspian herceg

A Hajnalvándor útja

Az ezüst trón

A végső ütközet

„… maga a költő, a talányos,

zöld köpenyes mutatványos,

kék nadrágos csodatevő,

maga a nagy rím keverő

került a semmiből elő –

térült-fordult, kevert-kavart,

sose láttam ilyen vihart:

hetet-havat összehordott,

ujja hegyén világ forgott,

külön világ – külön ajtó,

külön ablak…

Szólt a költő: Hamm! Bekaplak!” 

(Horgas Béla: Rímkeverő)

1965-től a Gyermekünk című pedagógiai folyóirat munkatársa volt és ebben az évben jelent meg első verseskötete. Feleségével, Levendel Júliával létrehozta a Liget Műhelyt, mely könyvkiadóként is működik, és szerkesztette a Liget folyóiratot. Pedagógiai és irodalmi tanulmányt, esszét is publikált, köztük Csokonai Vitéz Mihályról. Gyerekeknek játékos verseket és különleges hangulatú meséket írt. Fantasy regényének Szeltagor : a sárkány ideje címet adta.

Gyermekversei és meséi:

Az én cirkuszom : versek

A kóbor ceruza tündére : versek

Nyelvöltögető : versek

Sárpogácsa : versek

A ​szarka és a szarkaláb : versek

Tipi-Tupa hercegnő : versek

Állat-élet-képek : lapozó

Amíg te alszol : mesék

Egyik fülem sós : mesék és versek kisgyerekeknek és nagy felnőtteknek

A fabatkák kertje : mesék

A ​hét törpe : mesék

Kacifánt színre lép. Kacifánt, a manók gyöngye : mesék

Mesélek a zöld disznóról : mese

Sétikáló : mesék, versek

Széltoló : meseregény

„Fantasztikus, mennyi mindent tanulhat az ember egyetlen könyvből, ha igazán szereti! Az a legjobb, hogy észre sem veszed, hogy tanulsz, annyira élvezed az olvasást.„

(Lauren Child: Abszolút Clarice Bean)

1993-tól dolgozott illusztrátorként. 1999-ben mutatkozott be saját képeskönyveivel, és megjelent a Clarice Bean-sorozat első könyve, nagy sikerrel. Regényt és mesét is írt, a Charlie és Lola című művéből televíziós film készült. 2017-ben Nagy-Britannia gyermekirodalmi nagykövetévé választották. Célja a gyerekek kreativitásának segítése volt, kreatív projektek elindítására online forrásokat fejlesztett.

Magyarul a Charlie és Lola, valamint a Clarice Bean sorozatok jelentek meg Szabó T. Anna fordításában.

„Ó, barátaim,
hozzuk fel mi a lelkek gyöngyeit
a kusza mélyből – hadd ragyogjanak
tömegben a lelki tündökletek!
S – egy hajszállal is – jobb lesz a világ.”

(Jankovich Ferenc: Liszthez)

Verset és regényt, mesét is írt. Közel állt hozzá a zene, a Zeneakadémia dal tanszakára járt. 1936–1942 között a Magyar Dal című zenei folyóirat felelős szerkesztőjeként dolgozott. A magam emberségéből című Önéletrajzi regényében mesél életéről.

1932-ben jelentek meg első kötetei, az egyik A magyar gyermek karácsonyi képeskönyve című verses mese volt. Gyermekverseit a Szalmapapucs című kötetben gyűjtötte össze. Kedveltek voltak történelmi regényei és elbeszélései, melyekből a Móra Kiadó gyerekeknek is megjelentetett.

Meséi:

Rügyfakasztó Benedek : mesejáték

Villő : meseregény

Történelmi művei az ifjúságnak:

Egy ​udvarházi est : történelmi elbeszélések Zrínyi Miklósról

Huszárok a tengeren : történelmi elbeszélések a török korból

Tyukodi pajtás : történelmi regény a kuruc korból

1925-től újságíróként dolgozott Budapesten, az Új Idők főmunkatársa volt. Filmforgatókönyvet, színművet, dalokat, regényt írt. Az 1930-as években népszerűek voltak mesealakjai Róka gróftól a pöttömnyi Kis Pék Petiig. Mi ​huszonketten című regényében a 20. század elejének fiúiskoláját mutatja be.

Gyerekkönyvei:

A csodaorgona : ifjúsági regény

Fúró ​Feri furulyája : meseregény

Kis Pék Peti : meseregény sorozat

Mesepapucs : meseregény

Mi ​huszonketten : ifjúsági regény

1964-től publikált, több műfajban alkotott és a szlovákiai magyar irodalmi élet egyik szervezője volt. A kassai Thália Színház dramaturgjaként dolgozott, itt mutatták be 1970-ben A szürke ló című mesejátékát. Mese a Hétpettyes házikóról című meseregénye mellett gyerekeknek verseket is írt.

Gyerekversei:

Bújócska

Csikótánc

Héterdő

A szlovén irodalom klasszikusa, 1951-től publikált több műfajban is. Gyerekregényeiben az 1980-as évek lakótelepi életét mutatja be Jugoszláviában. Magyarul a Ringo ​Star című művét adták ki, melynek története nem a híres dobosról, hanem egy kiskutyáról szól, és aki elmeséli: Samu, a képregényfaló hős seriff, a maratoni tévénézés nyertese… Szlovéniában a könyv folytatása is megjelent Ringo, a csavargó címmel.

Anglia egyik legismertebb költője, a magyar irodalom – többek között A Pál utcai fiúk – fordítója. 8 évesen, 1956-ban hagyta el családjával Magyarországot. Angol nyelven ír, saját műveit többnyire más szerzők fordítják le magyarra. Gyerekverses kötetei is megjelentek.

Az írás iránti szenvedélye már ifjúkorában megmutatkozott, melodrámát írt, s lánytestvéreivel előadást szerveztek barátaiknak. Első könyve 1852-ben jelent meg Virágmesék címmel.

Leghíresebb műve a Kisasszonyok, melyet saját gyerekkori élményei inspiráltak. Magyarul először Altay Margit átdolgozásában Régimódi kisasszony, később Jóska ​lányom és Egy régimódi lány címmel is kiadták. A regényből és folytatásaiból több filmadaptáció készült.

Világszerte ismert fantasy regénysorozata, az Időcsavar kalandos mese a szeretet hatalmáról. Első kötete eredetileg 1962-ben jelent meg, magyarra 2002-ben fordították le.

Életrajzát unokái írták meg.

Az NDK-ban élt, az 1970-es években vált ismertté gyermekregényei révén. Magyarországon a Maxi című könyvét ismertük meg, melyet a Pöttyös könyvek sorozatban adtak ki 1985-ben, s a „kulcsos” gyerekek világát ábrázolja.

Képeskönyveit sok nyelvre lefordították. Első önálló és egyik legismertebb műve a Kérem vissza a kalapomat, mely később trilógiává alakult. Hazánkban több mű jelent meg a rajzaival, köztük Sara Pennypacker: Pax-regényei.

2026-ban neki ítélték az Astrid Lindgren emlékdíjat. Az indoklás szerint finom rajzai és könyvei eleganciájukkal, mélységükkel az olvasó társteremtőjévé válnak a történetmesélés során.

Festői munkái mellett tanított, a Pécsi Képzőművészeti Mesteriskola egyik alapítója. 1960-tól könyvterveket és illusztrációkat készített a Szépirodalmi és a Móra Ferenc Könyvkiadó számára.

A cseh művészet kiemelt alkotója volt. Életművében az illusztráció hangsúlyos szerepet kapott, sok gyerekkönyv jelent meg képeivel. Magyarországon Josef Kubín rajzolójaként ismerjük.