Twain, Mark (Florida Mo, 1835. november 30-1910) amerikai író
Swift, Jonathan (Dublin, 1667. november 30-1745) angol-ír író
Montgomery, Lucy Maud (Clifton, 1874. november 30-1942) kanadai író
Schutten, Jan Paul (Vlissingen, (1970. november 30) holland író
Dienes András (Kassa, 1904. november 30-1962) író
Sztelmah, Jaroszlav (Kijev, 1949. november 30-2001) ukrán író
Darvas Szilárd (1909. november 30-1961) költő, humorista
Kemény Zsófi (Budapest, 1994. november 30) író, költő
Cser Gábor (Budapest, 1942. november 30–2018) író, szerkesztő
Kovács Margit (Győr, 1902. november 30-1977) keramikus
Twain, Mark (Samuel Langhorne Clemens) (Florida Mo, 1835. november 30-1910) amerikai író
„Ha Tom bölcselkedő kedély lett volna – mint például ennek a könyvnek az írója –, hamarosan megérti a „munka” és a „szórakozás” közti különbséget. Minden munka: amit meg kell tenni, és minden szórakozás: amit önként vállal az ember.”
(Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai)
A világirodalom és a gyermekirodalom klasszikusa. Népszerűségét főként három nagy ifjúsági regényének – Huckleberry Finn, Tom Sawyer kalandjai, Koldus és királyfi -, számtalan adaptációiknak és humoros írásainak köszönheti.
Apja halála után, 13 évesen kezdett írni. Újságíróként és tudósítóként dolgozott, így sokat utazott. A nyughatatlan kalandkeresők közé tartozott, világszemléletét, humorát ez a sokféle tapasztalat formálta. Folyami gőzhajó kormányosa volt St. Louisban, később felvette írói álnevét, mely egy hajós kifejezés. 1871-ben Hartfordban telepedett le, ahol Harriet Beecher Stowe közvetlen szomszédja lett. A Tamás bátya kunyhója komoly hatást gyakorolt a rabszolgaságról vallott nézeteire. 1874-ben vásárolta meg Remington írógépét. A Tom Sawyer kalandjai volt az első olyan könyv a világon, amelynek a kéziratát szerzője írógéppel készítette. Munkásságáról Török András írt könyvet.
Magyarra 1876-tól fordították le műveit, először az Aranykor című, Amerikát bemutató könyvét. A Koldus és királyfi 1880-ban került a könyvesboltok polcaira; később Mándy Iván és Jékely Zoltán is átdolgozta.
Harold : the boy who became Mark Twain / Hal Holbrook
The story of Mark Twain / Joan Howard. ill. Donald Mckay
Twain, Mark: Királyfi és koldus. ford. Bíró Sándor. ill. Biczó András, 1943 (#királyfi)
Twain, Mark: Koldus és királyfi : ifjúsági elbeszélés. ford. Gaal Béla, 1906 (#királyfi)
Twain, Mark: Koldus és királyfi. ford. Mándy Iván. ill. Kocsmáros Pál, 1943 (#királyfi)
Twain, Mark: Koldus és királyfi. ford. Jékely Zoltán. ill. Würtz Ádám, 1955 (#királyfi)
Twain, Mark: Koldus és királyfi. ford. Jékely Zoltán. ill. Würtz Ádám, 1959 (#királyfi)
Twain, Mark: Koldus és királyfi. ford. Jékely Zoltán. ill. Würtz Ádám, 1962 (#királyfi)
Twain, Mark: Koldus és királyfi. ford. Jékely Zoltán. ill. Kass János, 1970 (#királyfi)
Twain, Mark: Koldus és királyfi. ford. Jékely Zoltán. ill. Kass János, 2012 (#királyfi)
Twain, Mark: Tom Sawyer kalandjai. ill. True Williams (repr. eredeti megjelent 1876. június 9)
Twain: Tamás úrfi kalandjai. ill. Pólya Tibor, 1921
Twain: Tamás úrfi mint detektív : elbeszéli Huck Finn. ill. Pólya Tibor, 1935
Twain: Tamás úrfi csinyjei és kalandjai. ill. Sebők Imre, 1936
Twain, Mark: Tom Sawyer kalandjai ford. Karinthy Frigyes. ill. Würtz Ádám, 1954
Twain, Mark: Tom Sawyer kalandjai. ford. Koroknay István. ill. Kass János, 1979
Twain, Mark: Tom Sawyer léghajón. Tom Sawyer, a detektív. ill. Barczánfalvi Ferenc, 1985
Twain, Mark: Tom Sawyer kalandjai. ill. Zórád Ernő (A világirodalom klasszikusai gyerekeknek)
Srácurak : csehszlovák film Twain: Tom Sawyer kalandjai alapján, 1976 (plakát: Benkő Sándor)
Twain, Mark: Tom Sawyer kalandjai. ill. Robert Ingpen
Twain, Mark: Tom Sawyer kalandjai. ill. Scott McKowen
Twain, Mark: Huckleberry Finn kalandjai. ill. Edward Windsor Kemble, 1884 (első kiad. december 10.)
Twain, Mark: Huckleberry Finn kalandjai. ford. Rákosi Jenő. ill. Pólya Tibor, 1921
Twain, Mark: Huckleberry Finn kalandjai. ford. Karinthy Frigyes. ill. Kass János, 1950
Twain, Mark: Tom Sawyer kalandjai. Huckleberry Finn. ford. Karinthy Frigyes. ill. Würtz Ádám. 1950
Twain, Mark: Huckleberry Finn kalandjai. ford. Karinthy Frigyes. ill. Würtz Ádám, 1954
Twain, Mark: Huckleberry Finn kalandjai. ford. Koroknay István. ill. Kass János, 1975
Twain, Mark: Huckleberry Finn kalandjai / átd. Oliver Ho. ill. Dan Andreasen (Klasszikusok könnyedén)
James : Huckleberry Finn kalandjainak továbbgondolása a rabszolga Jim szemszögéből / Percival Everett
Huckleberry Finn kalandjaiból a vörös hajú lány : Mary Jane Guild kalandjai / Hope Jahren
Twain, Mark: Egy jenki Arthur király udvarában : szatíra. ford. Réz Ádám (Ifjúsági könyvek) (#Arthur király)
Twain, Mark: Egy jenki Arthur király udvarában. ill. Zórád Ernő (#király)
Twain, Mark: Puddingfejű Wilson : regény.ford. Réz Ádám. ill. Győrfi András (Ifjúsági könyvek)
Twain, Mark: Megszelídítem a kerékpárt : novellák, cikkek, krokik, humoreszkek. ill. Hegedűs István (Vidám Könyvek) (#bicikli)
Twain, Mark: Jótanácsok kislányoknak. ill. Vladimir Radunsky
Swift, Jonathan (Dublin, 1667. november 30-1745) angol-ír író, lelkész
Az angol felvilágosodás és a szatíra mestere. Tagja volt a Scriblerus Klubnak, melynek célja az igénytelen irodalom és az áltudományok kigúnyolása volt. Leghíresebb alkotása, a Gulliver utazásai minden idők legsikeresebb szatirikus regényei közé tartozik, 1726-ban (október 28.) jelent meg először. Regényében négy utazást mesél el: a törpék országába, az óriások szigetére, filozófusok földjére, valamint a lovak (Nyihahák) országába. Főhőse kívülálló szemlélő, aki abszurd helyzetekben mutatja be az emberi természet, politika és társadalom fonákságait.
Magyar nyelvre 1865-ben fordították le rögtön az ifjúság számára. Karinthy Frigyes átdolgozását 1914-ben publikálták. Számos adaptáció készült a műből, és Gulliver története művészek sorát inspirálta. Gyerekeknek az első két részt adták ki leginkább, mese formában.
Swift, Jonathan: Gulliver utazásai, 1726
Swift, Jonathan: Gulliver utazásai ismeretlen országokban. ford. Hoffmann Ferenc. ill. Offterdinger Károly. 1871 (#Lilliput)
Swift, Jonathan: Gulliver utazásai. ill. Henri Jules Jean Geoffroy, 1880
Swift, Jonathan: Gulliver utazásai. ill. Muhits Sándor, 1905 (#Lilliput)
Swift, Jonathan: Gulliver utazásai. ill. Mühlbeck Károly, 1905 (#Lilliput)
Swift, Jonathan: Gulliver utazásai a törpék birodalmában és az óriások földjén : ifjúsági átdolg. új kiad, 1907 (#Lilliput)
Swift, Jonathan: Gulliver utazásai : ifjúsági kiadás. ford. Dávid Margit, 1907 (#Lilliput)
Swift, Jonathan: Gulliver utazásai. ill. Jeges Ernő, 1926 (Tündérvásár könyvtára)
Swift: Gulliver az óriások országában. ford. Szondy György· ill. Róna Emy, 1929 (#óriás)
Gulliver Törpeországban / Swíft nyomán irta és a képeket rajzolta Róna Emy, 1939 (#Lilliput)
Swift, Jonathan: Gulliver a törpék és óriások országában. ill. Pályi Jenő, 1941 (#Lilliput)
Swift, Jonathan: Gulliver az óriások országában. ill. Pályi Jenő, 1941 (#óriás)
Swift, Jonathan: Gulliver utazása Lilliputban. ford. Karinthy Frigyes. ill. Gyulai Líviusz (#Lilliput)
Swift, Jonathan: Gulliver utazásai. ford. Szentkuthy Miklós. ill. Róna Emy. 1991 (#Lilliput, #hajó)
Swift, Jonathan: Gulliver utazásai. ill. Patrick James Lynch, 2006 (#Lilliput, #törpe)
Swift, Jonathan: Gulliver az óriások között. ill. Viktor Shatunov, 2007 (#óriás)
Swift, Jonathan: Gulliver újabb utazásai. ill. Viktor Shatunov, 2007
Gulliver / átd. Jonathan Coe. ill. Sara Oddi, 2015 (Meséld újra)
Gulliver utazásai / átd. Erich kastner. ill. Horst Lemke, 2013 (#Lilliput)
Gulliver utazásai / átd. James Riordan. ill. Victor G. Ambrus. 1992 (#Lilliput)
Gulliver Lilliputban : képregény. ill. Zórád Ernő A világirodalom klasszikusai gyerekeknek (#Lilliput)
Boy Giant : Gulliver utazásai. átd. Michael Morpurgo. ill. Michael Foreman, 2019
Gulliver utazásai : film / rend. Rob Letterman. főszerepben Jack Black. 2010
Montgomery, Lucy Maud (Clifton, 1874. november 30-1942) kanadai író, tanár
„Van, amikor az ember legfeljebb csak szürke gondolatokra képes. Máskor meg, más napokon szünet nélkül hemzsegnek benne a rózsaszín meg kék meg arany meg bíbor meg szivárvány gondolatok.”
(Montgomery: Az arany út)
Az egyik legnépszerűbb kanadai szerző. Regényeinek hősnői és saját élete közt sok a párhuzam. Még kétéves sem volt, amikor elvesztette az édesanyját, s apja a nagyszüleire bízta nevelését, akik a Prince Edwards-szigeten laktak. Imádta a természetet, a kisvárosi életet. Kilencéves korában kezdett verseket írni és naplót vezetni, eltökélt célja volt, hogy írónő lesz belőle. Sokan azonosították Anne-nal a félárva kislánnyal, de az író saját bevallása szerint, ha mindenképpen választania kellene valakit hősei közül, akiben önmagát látja, az inkább Emily lenne. Gyermekkoráról María Isabel Sanchez Vegara írt könyvet a Kicsikből NAGYOK-sorozatban.
Emily és Anne regényei egyaránt felnövéstörténetek, utóbbi lett mégis népszerűbb: talán éppen a derűsebb, megengedőbb és szeretetteljesebb közege miatt. A Zöldormos Anne-t 1908-ban adták ki Amerikában, azonnal bestseller lett, és több filmes adaptáció is készült a műből. „Egy igazinak ható közeg, amelyben azonban a nehézségek mellett nem a ridegség és a keménység ad újabb kihívásokat, hanem a szeretet és az elfogadás ágyaz meg a problémák leküzdésének. Valószínűleg ez Anne Shirley vagy épp a Váratlan utazás máig tartó sikerének titka: becsatlakozhatunk egy világba, ahol maga az élet zajlik” – írja róla Széles-Horváth Anna. Magyarul 1992-től jelentek meg könyvei. A Váratlan utazás sorozata több művén alapul: A mesélő lány, Az arany út, az Avonlea-i krónikák összevonása.
Sorozatai:
Anne
Emily
A mesélő lámy
Pat
Váratlan utazás
Egyéb regényei:
Gubanc
Jane Lantern Hillből
A kék kastély
Kilmeny a gyümölcsöskertben
Montgomery, Lucy Maud / María Isabel Sanchez Vegara. ill. Ammuska Allepuz (Kicsikből nagyok)
Montgomery: Anne a Zöld Oromból. ill. Elena Distefano (Anne a Zöld Oromból 1)
Montgomery: Anne otthonra talál. ill. Rényi Krisztina (Anne a Zöld Oromból 1)
Anne megérkezik / Kallie George adaptációja . ill. Abigail Halfin
Montgomery: Anne Avonlea-ben (Anne a Zöld Oromból 2)
Montgomery: Anne válaszúton (Anne a Zöld Oromból 3)
Montgomery: Anne új vizekre evez (Anne a Zöld Oromból 4)
Montgomery: Anne férjhez megy (Anne a Zöld Oromból 5)
Montgomery: Anne családja körében (Anne a Zöld Oromból 6)
Montgomery: Anne és a Szivárvány-völgy. ill. Rényi Krisztina (Anne a Zöld Oromból 7)
Montgomery: Anne gyermekei a háborúban (Anne a Zöld Oromból 8)
Montgomery: Gleni krónikák (Anne a Zöld Oromból 9)
Montgomery: Avonlea-i krónikák 1-2. ill. Rényi Krisztina
Montgomery: Anne karácsonya : válogatott elbeszélések. ill. Rényi Krisztina (#karácsony)
Anne Shirley legkedvesebb receptjei : elbűvölő receptek Anne-től és avonlea-i barátaitól / Kate Macdonald, Lucy Maud Montgomery. ford. Ruff Orsolya (#szakácskönyv)
Anna : kanadai filmsorozat, 1985 (rend. Kevin Sullivan. fsz. Megan Follows)
Anne, E-vel a végén! : kanadai családi filmsorozat 3. 2019. fsz. Amybeth McNulty as Anne Shirley
Váratlan utazás : kanadai tévéfilmsorozat, 1990 (fsz. Sarah Polley)
Montgomery: Emily
Montgomery: Ezüst Erdő úrnője (Pat)
Schutten, Jan Paul (Vlissingen, (1970. november 30) holland író
Ismeretterjesztő műveket, történeteket és mesét is ír gyerekeknek. Szellemes szövegeit több mint harminc nyelvre fordították le. A Tim, az erdőjáró és Az erdő ura című műveit Tim Hogenbosch erdésszel (és műsorvezetővel) írta. A két szerző az erdőrajongó kisfiú Tim gyermekkoráról mesél és magát az erdő életét írja le.
Az Így keletkezett az élet és János bácsi fél pár zoknija című könyvében kísérletet tesz az evolúció magyarázatára, hogyan jöttek létre a Földön a növények, az állatok és az ember.
Schutten, Jan Paul: Tim, az erdőjáró : Tim Hogenbosch és az erdő. ford. Wekerle Szabolcs. ill. Emanuel Wiemans (#erdő)
Schutten, Jan Paul: Tim, az erdőjáró : Tim, az erdőjáró. ford. Wekerle Szabolcs. ill. Emanuel Wiemans (#erdő)
Schutten, Jan Paul: Ludas és Bontje. ill. Sanne te Loo (#róka, #nyúl)
Schutten, Jan Paul: Így keletkezett az élet és János bácsi fél pár zoknija. ford. Rádai Andrea. ill. Floor Rieder (#biológia)
Dienes András (Kassa, 1904. november 30-1962) író, irodalomtörténész, rendőr
Katonai karrierje mellett novellát és regényt írt. A Magyar Királyi Csendőrségnél szolgált hivatásos tisztként, 1945–1951 között a Magyar Államrendőrség egyik újjá szervezője volt, ezredesi rangig jutott. Megpróbáltatásai ekkor kezdődtek, politikai fogoly lett, csak 1957-ben rehabilitálták. Az Irodalomtörténeti Intézet tudományos munkatársaként Petőfi-kutatásokat végzett. 1962 nyarának végén az MTA üdülőjébe utazott Balatonalmádiba, de a vonaton valaki ellopta a táskáját, benne a Radnóti halálának körülményeiről szóló kutatás teljes anyagával. Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy augusztus 30-án az üdülőben szívinfarktust kapott és meghalt.
Gyerekeknek Farkasles című történelmi regényét és Petőfi Sándorról írt ismeretterjesztő műveit adták ki A fiatal Petőfi : a költő származása és életútja 1838 nyaráig és Az utolsó év : Petőfi és a szabadságharc címmel.
Dienes András: Farkasles : történelmi regény. ill. Szecskó Tamás (Delfin könyvek) (#kuruc-kor)
Sztelmah, Jaroszlav (Kijev, 1949. november 30-2001) ukrán író
Kisregényt, novellát, színdarabot, filmforgatókönyvet írt. Kritikusai lebilincselő cselekményszövését, gyerekportréit, finom humorát dicsérik. Magyarul Az erdei tó titka című kalandos gyermekregénye jelent meg.
Sztelmah: Az erdei tó titka. ill. Káldi Judit (#tó)
Darvas Szilárd (1909. november 30-1961) költő, humorista
Szatírát és humoreszket, színdarabot, bábjátékot, verset és dalokat, irodalmi paródiákat írt. Korának legnépszerűbb konferansziéja volt. Gyerekeknek Mackó pajtás elindul címmel jelent meg mesekötete.
Művei antológiákban:
Az én papagájtörténetem (Nyomozom a detektívet)
Nő a gyerek (Nyomozom a detektívet)
Ponyvaregény című versei (Szavalókönyv versmondó diákoknak. Háziszínpad)
A villamos balladája (Szavalókönyv versmondó diákoknak. Háziszínpad)
Darvas Szilárd: Mackó pajtás elindul. ill. Szür-Szabó József (#medve)
Kemény Zsófi (Budapest, 1994. november 30) író, költő
Regényt, verset, színdarabot ír. 2012 óta lép fel rendszeresen slam poetry szövegeivel. 17 éves hőseiről 2014-ben látott napvilágot az Én még sosem című ifjúsági regénye. A Reposzt – Klasszikusok fiataloknak című sorozatban Arany János verseskötetet állított össze.
Szülei Kemény István költő és Szirmay Ágnes dramaturg.
Kemény Zsófi: Én még sosem : ifjúsági regény
Cser Gábor (Budapest, 1942. november 30–2018) író, szerkesztő
Irodalmi pályázatokon figyelt fel írói képességeire Peterdi Pál újságíró, s 1969-ben beajánlotta a Pajtás újsághoz. 1991-től lett a Dörmögő Dömötör főszerkesztője, emellett képeskönyvekhez, kifestőkhöz írt kísérőszövegeket, verseket, meséket. Gyerekkönyvet írt az olimpiáról Színes karikák titka címmel és átdolgozta Lupatelli: Mi legyek? című ismeretterjesztő képeskönyvét.
Cser Gábor: Mi legyek? ill. Anthony Lupatelli (#foglalkozások)
Cser Gábor: Színes karikák titka. ill. Kondor Lajos (#sport, #olimpia)
Kovács Margit (Győr, 1902. november 30-1977) keramikus, szobrász
Különleges szobrai létrehozásánál egyesítette a korongozás technikáját és a plasztikai megformálást. A terrakotta anyagát később samottra váltotta, s egyre több témát dolgozott fel mesékből és mondákból. Egyik legszebb szobra a Mesemondó. Alkotásai ihlették Kiss Benedek: Korong Matyi álma című mesekönyvét.
Kiss Benedek: Korong Matyi álma : mese Kovács Margit szobraira (#kerámia)
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
