Rigó Béla (Kolozsvár, 1942. augusztus 19-2017) költő, író, szerkesztő, műfordító, irodalomtörténész
„Nálatok
laknak-e állatok?
Várnak-e rátok
régi barátok,
kutyák, csalafinta macskák
szimatolva a lábatok,
hogy merre jártatok?”
(Rigó Béla: Nálatok laknak-e állatok)
1974 és 1988 között a Móra Kiadó szerkesztőjeként dolgozott, 1995-től a Kincskereső gyermekirodalmi folyóirat főszerkesztője volt. Gyerekeknek verset, színjátékot és filmforgatókönyvet írt és fordított. Az Így élt-sorozatban jelentette meg Katona József életrajzát és külön drámaelemzést a Bánk bánról. És akkor Szergej című mesekönyvét Szergej Kurepov Magyarországon élő bohóc tv-műsorai alapján készítette.
Híres rajzfilmek képeskönyv változatait adta ki és folytatta Móra Ferenc: Zengő ABC-jét. Mézga Aladár különös kalandjai címen regényt publikált.
Romhányi József hagyatékát gondozta, felesége Romhányi Ágnes költő.
Verseskönyvei:
Hónapsoroló
Nálatok laknak-e állatok?
Tündériskola
Képeskönyvei:
Állatkerti séta : verses képeskönyv
Apróhal álmodik : verses képeskönyv
Doktor Bubó
Eltévedt a Télapó : Makk Marci meséi : verses képeskönyv
Erdőn mezőn kérdezgető : verses képeskönyv
Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki
Hófehérke és a hét törpe
Kandúrhatnámságok
Karácsonyi meglepetés : verses képeskönyv
Ki a fia? : verses képeskönyv
Kicsi vonatkönyv : verses képeskönyv
Lúdas Matyi
Macskafogó
Mézga család
Mikulás és barátai : verses képeskönyv
Misi mókus kalandjai
Rókalagzi : verses képeskönyv
Szaffi
Vuk
Gergely Tamás (Brassó, 1952. augusztus 19) erdélyi író
„Őzite mesélni kezdett: “Van az egyik mesében egy, a tojásból frissen kikelt állat, amit a kacsa anyuka nem szeret, azaz csúnyának talál. És nemcsak ő, hanem az egész környezete. Szegény, sokat szenved, míg fel nem fedezi, hogy vannak hasonló rútak, akik… szépek, mert mindenik hattyú, mint ő. Vagyis ő nem rút kiskacsa, hanem szép hattyú, csak nem megfelelő társaságba került. Te is így gondolod, Anyukám?”
(Gergely Tamás: Őzite mesék : Rút kiskacsa)
1987-től Svédországban él, de a diktatúra bukása után felvette a kapcsolatot szülőföldjével és újra bekapcsolódott az erdélyi irodalmi és művészeti életbe. Meséinek, rövid prózáinak összetéveszthetetlen stílusa és hangulata van, a természet csodáit hozza közelebb, amely „ott bujkál a hátsó kertünkben”. A Szépvölgyi meséket először a kolozsvári Szivárvány közölte folytatásokban. Fifi című meseregényének főhőse egy illatcsepp.
Rofusz Ferenc (Budapest, 1946. augusztus 19) rajzfilmrendező, grafikus
A nevéhez fűződik az első magyar alkotásért odaítélt Oscar-díj, melyet A légy című filmjéért kapott. A Mafilmnél, majd a Pannonia Filmstúdióban dolgozott, később saját stúdiót alapított. 2017-ben az Amerikai Filmakadémia beválasztotta tagjai közé.
2010-ben az összeállításában adták ki Leonardo da Vinci meséit a magyar grafikusművészet legkiválóbb képviselőinek alkotásaival. A Hoppi mesék című rajzfilmsorozatát óvodás korú gyerekeknek készítette. Minden ország minden fontos ünnepéről a Hoppik gondoskodnak, így kalandjaikon keresztül a világ különböző népeit és szokásaikat ismerhetik meg. A film alapján készültek a Hoppi-képeskönyvek: A titokzatos levél és A legvidámabb gyereknap címmel.















