Augusztus 14.

„Elég a szörnyű szójátékokból, így is elég bajunk van már!”

(René Goscinny: A ​főnökviadal, Asterix 7)

Gyermekkorát Buenos Airesben töltötte, a francia líceumban tanult. Tréfáival képes volt mindenkit megnevettetni az osztályában. Szívesen olvasott képes történeteket, hatásukra maga is rajzolni kezdett. Pályáját grafikusként kezdte. 1955-ben ügynökséget alapított a barátaival és megírta egyik legsikeresebb művét, A kis Nicolast, mely Sempé rajzaival jelent meg. Könyveik alapján több adaptáció készült, köztük a 2022-es rajzfilm, az Eljött a boldogság ideje.

1963-tól a Pilote magazin főszerkesztője lett, vezetése alatt a francia képregényalkotók színe-javát felvonultatták. Elsősorban a tizenéveseknek készítettek sorozatokat, melyek kötetlenebbek voltak, mint a kisgyerekeknek szólóak. Munkásságuk nagy hatást gyakorolt a popkultúrára azzal, hogy a képregényt művészeti formává alakították.

Magyarországon a legnépszerűbb munkái az Asterix és Lucky Luke.

Szegeden élő és alkotó szerző. „Nyolcadikos koromban vettem a bátorságot és beküldtem a Rádió Gyermekújság szerkesztőségébe az egyik versemet. A mindennapi kenyér megbecsüléséről szólt. Csodálatos módon leközölte a lap, és az a furcsa dolog történt, hogy az érte járó pénzt óra közben hozta be az iskolába a postás” – írta az első publikációjáról. 1962-től jelennek meg könyvei, verset, mesét és regényt is ír. 1974–1992 között a Kincskereső gyerekeknek szóló irodalmi lap főszerkesztő-helyettese, majd főszerkesztője volt.

Gyermekirodalmi műveit két fia inspirálta: „Mindkét fiamnak nagy volt a meseéhsége, verseket is szerettek mondókázni, nagy szerepük volt abban, hogy egy időben szinte teljesen a gyermekirodalom felé fordultam. Ahogy növekedtek, úgy mentem át a meséről az ifjúsági regényre. Attila fiam feltaláló, Kadosa autóversenyző akart lenni, ezért kitaláltam a Nagykópé Haspók figuráját, aki mindkettő volt egyszerre.”

Gyerekversei:

Bohócország címere

Az égre pingált kiscsikó

Tündérkarácsony

Meséi, meseregényei:

A félszárnyú tündérek völgye

Ki lép be a varázskörbe?

A nádszálon szippantott tündér

Az óra körbejár

Robogunk az Észtrabanton : meseregény

Virágos kedvemért

Zobb, a legcsibészebb robot : meseregény 

Gyerekregényei:

Fölnevelem az apámat

A sólymok szabadnak születnek

A világ legszebb lovai

„Nem tanítani akarok elsősorban, hanem el szeretném érni, hogy a gyerekek együtt nevessenek a szülőkkel, és nekik is olyan élmény legyen az együtt töltött idő, mint nekem a nagymamámmal.”

(Kőszeghy Csilla)

A Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán tanult, majd a mesterképzést a Londoni Kingston University illusztráció szakán végezte. Illusztrátorként és grafika tanárként dolgozik. Számos szakkört, tábort és workshopot tart országszerte, a Helyszínezők művészeti szakkört 2009 óta vezeti. Sokoldalú művész, munkáival gyermekkönyvekben, magazinokban, tankönyvekben és animációs filmekben is találkozhatunk.

Először a Madarat a kezembe című kétnyelvű, válogatott gyermekverskötetet illusztrálta 2008-ban, majd megszületett saját mesesorozata, a Bunburi. Már a diplomamunkája is kutyáról – a nagymamája pulijáról szólt, kedveli őket, mert nagyon barátságos világot mutathat be velük, olyat, ami közel áll a gyerekekhez. Modelljét Londonban ismerte meg barátnője családjának nagy fekete pöttyöt viselő négylábúja személyében, aki Oscar Wild színműve alapján szerezte nevét.

Csendeskönyvet is készít, a Wishy Fish 2025-ben jelent meg. Gyerekkorában Chaplin-filmeket nézett, szerette bennük a képekkel való mesélést, mely szerinte hasonlít a silent bookban alkalmazott technikákhoz.

Képeskönyvei:

Bunburi-sorozat

Első mondókáim

Hanna ​és Gubanc

Karácsonyi böngésző

Kedvenc mondókáim

Maxi-sorozat

Nagy sport böngésző

Wishy Fish