Augusztus 10.

„Fülhallgató a fejemen

Teljes hangerővel hallgatom
a gondolataimat”

(Csorba Piroska: Walkman)

Miskolcon élt és alkotott, a város legendáit Fedor Vilmossal gyűjtötte össze (Miskolci ​legendák, Arany Miskolc). Nyugdíjazásáig a Herman Ottó Gimnázium tanáraként dolgozott, irodalmi tankönyvsorozatot írt a tanulóik számára. 1974-től jelentek meg írásai.

Kamaszoknak szóló, svéd típusú, eredeti hangú versei ironikusak, sokszor meghatóak, szellemes fordulatokkal, eredeti szóhasználattal vannak teli. Megszólaltatott hősei keresetlen őszinteséggel, olykor kíméletlenül tárják fel gondolataikat az őket körülvevő világról, a felnőttekről és saját magukról. A Mesélj rólam című verseskönyve az óvodás és kisiskolás korosztály számára készült.

Gyerekekhez szóló kötetei:

Mesélj rólam! : gyermekversek

Csókolom, jól megnőttem! : versek

Falra hányt borsó : versek

Segítség, felnövök! : versek

Ülj ​le és írj! : a fogalmazástól az esszéírásig

„Pedig baromi sokszor hallotta a felnőttektől, hogy: Az ígéretek betartása fontos dolog!”

(Csepregi János: Misinek ​ma rossz napja van)

A család- és gyermekvédelem területén dolgozott 12 évig, a családon belüli erőszak áldozataival foglalkozott. Kulturális programokat szervezett, főleg olyan rendhagyó eseményeket, melyek leginkább a művészeti és tudományos határterületekkel, társadalmi problémákkal foglalkoznak. 6 évig volt a FISZ sorozatszerkesztője. 2018-tól tanít a Sylvester János Református Gimnáziumban.

Első műve 2005-ben jelent meg, fiataloknak Az ​amerikai fiú és a Misinek ​ma rossz napja van című regényeit publikálta. Ifjúsági írásaiban a tizenévesek hangján, a humort érzelemmel vegyítve szólal meg.

Már 17 évesen megjelentek rajzai. Mesterével, Major Henrikel együtt képviselték a megújult, könnyed, „budapestien” eredeti karikatúraművészetet. Első könyvillusztrációit Karinthy Frigyes: Tanár ​úr kérem című regényének első kiadásához készítette 1916-ban, majd Pásztor Árpád: Princesz című meseregényéhez.

1918-ban ismerte meg a filmes világot, mikor az alakuló filmhíradó-sorozat (Az Est Film) állandó karikaturistája lett. A Tanácsköztársaság bukása után hagyta el Magyarországot. Élete végéig főként Párizsban élt, ott lett világhírű, s egyben a „legpárizsibb párizsi piktor”. Festményeivel, litográfiáival, különleges, kis példányszámban megjelent albumaival nemcsak Európában, de a tengerentúlon is hírnevet szerzett magának. 1923-tól jelmez- és díszletterveket készített filmek számára – nagy sikerrel; az 1952-es Toulouse-Lautrec francia festőről szóló, Moulin Rouge című filmért Oscar-díjat kapott. Rajzos önéletrajzát, a Vértes ​varietét 1971-ben adták ki.

Az egyik legkedveltebb brit illusztrátor-szerző. Önálló novellákat és meséket is ír, melyek közül hazánkban a Kis királylány-sorozatot adták ki.

„Az apám bűvész volt a Varázskörben – egy rendkívüli ember. Abban a hitben nőttem fel, hogy szórakoztató és rendkívüli dolgokat lehet megélni. … A dédnagyapám Charles Dickens illusztrátora volt. Régen a Punch 19. századi példányait nézegettem, és megtaláltam a rajzait. Szóval mindig tudtam, mit jelent illusztrátornak lenni” – írta visszaemlékezésében.