Július 28.

„Ha csak egy kicsit sikerült segíteni a kisgyermekeknek, hogy őszintén élvezzék az élet egyszerű örömeit, akkor tettem valami jót.”

(Beatrix Potter)

Az angol gyermekirodalom kiemelkedő alkotója, illusztrált mesekönyvei tették híressé.

Gyermekkorában öccsével sok apró állatot tartottak: sündisznót, denevért, nyulat, egeret, lepkét, rovarokat; tanulmányozták és lerajzolták őket, beszélgetettek velük. Skóciában töltötték a nyaraikat, felfedezték a természetet. Nagy hatást gyakoroltak rá gyermekkora olvasmányai, családjának kedvence Joel Chandler Harris: Rémusz bácsi meséi (Nyúl testvér) című könyve volt. A természettudomány szinte minden ága érdekelte. Gondolatait titkos, rajzos naplójából ismerjük.

Levelezett volt nevelőnőjével és gyermekeivel, ők javasolták, hogy illusztrált leveleit mesekönyvbe foglalja. Népszerű festett képeslapjai mellett könyvet készített négy nyuszi történetéből, amit maga adott ki családjának és barátainak. Londoni kiadója 1902. október 2-án jelentette meg a Nyúl Péter kalandjait óriási sikerrel, folytatásként évente három kis könyvet publikáltak. Babát, kifestőt, társasjátékot, teáskészletet, plakátot tervezett a népszerű sorozat alakjaiból. 1905-től a Hill Top Farmon gazdálkodott. 

Élete és munkássága több művészt is megihletett. Maria Isabel Sanchez Vegara a Kicsikből NAGYOK sorozatban rajzolta meg portréját, magyarul Linda Elovitz Marshall: A lány, aki megrajzolta az álmait : Beatrix Potter és Nyúl Péter története című könyve jelent meg. 1992-ben a londoni The Royal Ballet készített táncos adaptációt Beatrix Potter meséiből. Miss Potter címmel Renée Zellweger főszereplésével forgattak filmet 2006-ban.

Nyúl Péter és barátai : Beatrix Potter összes meséje című művét Szabó T. Anna és Dragomán György fordította magyarra. Meséit a Nyúl Péter világa-sorozat egészíti ki.

A nyuszi-történetek folytatását Emma Thompson színésznő írta meg.

„Mi lenne, ha

mindenki annyit feleselne,
rendetlenkedne, lustálkodna,
tévézne, játszana, duhajkodna,
csapkodna, dobolna, ordítozna,
ugrálna, koszolna, tolakodna,
hümmögne, piszmogna, szöszmötölne,
prüszkölne, csoszogna, gyömöszölne,
gyűrne, karcolna, durcáskodna,
prünnyögne, ciccegne, hunyorogna,
csipkedne, húzkodna, lökdösődne,
dünnyögne, motyogna, nyeletlenkedne,
szipogna, szortyogna, keccegtetne,
mint én? … „

(László Noémi)

Az Előretolt Helyőrség erdélyi írónemzedék tagja, első kötete 1995-ben jelent meg. Szülővárosában él és dolgozik, a Napsugár gyerekirodalmi folyóirat főszerkesztője. Gyerekeknek verset és prózát ír, Darázsolás című kötete a középiskolásokat és a felnőtteket is megszólítja.

A mi iskolánk című könyve saját kolozsvári iskolás korát, az 1980-as évek világát mutatja meg. Átdolgozta Dickens: Karácsonyi ​ének, Shakespeare: Vízkereszt, ​vagy amit akartok című művét, valamint a Mesék az Operából sorozatban A kékszakállú herceg vára librettóját. A Formák ​a tubusból kötet egyik szerzője.

Gyerekkönyvei:

Afrika : verses lapozó

Bodzabél : versek

Feketeleves : versek

Keljfeljancsi : mesék hívőknek és hitetleneknek

Labdarózsa : versek

A ​mi iskolánk : elbeszélések

A kis formák, a rövid versek mestere volt, 1962-től publikált. A Magvető, majd Az Európa Kiadó szerkesztőjeként dolgozott.

Gyerekeknek antológiákban jelentek meg művei, önálló verses lapozója a Házunk ​körül. Számtalan gyerekkönyvet fordított magyarra, többek között P. L. Travers műveit.

A 19. századi magyar gyermekirodalom egyik úttörője, az anyaszerep elsőként az ő műveiben szerepel hazánk irodalmában.

Arisztokrata családban született. Tizennégy évesen jelentette meg első versét a Hölgyfutár 1851. május 26-i számában, ettől kezdve rendszeresen publikált a lapban és bemutatták egyfelvonásos vígjátékait. Híres írókat gyűjtött maga mellé, unokatestvére Madách Imre, pártfogója Szemere Pál volt.

Jó gyermekek könyve címmel 1866-ban jelent meg gyerekvers-kötete. 1868-ban elvált férjétől, aki törvényes úton elvette tőle a fiát, és maga nevelte fel. Flóra harcolt fiáért, ám az akkori törvények egyértelműen az apának kedveztek, az elvált asszonyokat kitaszította a társaság. Fiának elvesztéséről és az utána való sóvárgásról egy egész kötetnyi verset írt, melyek 1868-ban láttak napvilágot Elégiák kisfiamhoz címmel. Fia Tóth Béla író.

Az ország a Magyar Televízió Ablak című műsorából ismerte meg, mint a mezőgazdaság szakértőjét. A tanítás mellett fontosnak tartotta az ismeretterjesztő munkát. Kiemelkedő szerepet játszott az magyarországi Iskolakert Program népszerűsítésében, szakmai támogatásában és elindításában. Célja az volt, hogy a városi gyerekek is megtapasztalhassák a növények fejlődését, a földművelés alapjait. Konyhakerti és ökológiai tereket hozzanak létre az óvodákban és iskolákban, zöldséget, gyümölcsöt és dísznövényt gondozhassanak a magaságyásokban.

2017-ben a sashalmi könyvtárral olvasókertet létesítettek Bálint gazda kertje néven, átadóján diófacsemetét ültettek a névadóval közösen.

Életéről Kertész Edina írt gyerekkönyvet A ​fiú, aki kertész akart lenni címmel.