Július 27.

A 20. század egyik legsokoldalúbb szerzőjének tartották, aki szinte minden műfajban kipróbálta magát a hadviseléstől a költészeten át korának számos aktuális témájáig.

Nagy sikert aratott A rossz gyerek állatos könyve című, 1896-ban megjelent gyerekkönyve.  Verseiben az állatok bölcsek, az emberek pedig unalmasak és önelégültek; humorának forrása: ironikus hangja és álnaiv tanácsai. Stílusában hasonló műve az 1907-es Gyermekintő mesék, mely a 19. században divatos intő mesék paródiája, s a viktoriánus kor álságos társadalmi szabályait célozza.  Az olyan didaktikus történeteket gúnyolja ki, amelyek a helyes viselkedés szabályait ijesztgetéssel tanították a gyerekeknek. Magyarul a Tavirózsa ​kisasszony című antológiában jelentek meg állatos versei.

Művei hatással volt Roald Dahl és Dr. Seuss munkásságára.

10 évig dolgozott egy gyermekkönyvesboltban. Kisfia születése után kezdett meséket írni. 1992-től a Mijade Publications kiadó szerzője és műveit több nyelvre lefordítottak.

Magyarul A bűvészkedő farkas című képes mesekönyve jelent meg.

A kokesi baba-készítés modern ágának képviselője. Gyermekkorában szerette meg a keleti kultúrát, jóbarátságban volt japán szomszédaikkal. Később két évig tanult Japánban a Kobe Egyetemen, ahol megismerkedett néhány művészeti ág technikájával, köztük a famegmunkálással és a kokesi babákkal. 2011-ben kezdett babákat készíteni, melyeket a távol-keleti országban is díjaztak.

Gyermeke születése után írta meg A csodálatos fababa meséje című könyvét és Rácz Ibolyával publikálta a Kokesi : a japán fababák világa című ismeretterjesztő művüket.

„A nevelés nem a tanítással kezdődik, hanem a szeretettel.”

(Brunszvik Teréz)

Brunszvik Teréz Jozefa Anna Johanna Alojzia grófnő (Pozsony, 1775. július 27-1861) az első óvodák alapítója

„A nevelés nem a tanítással kezdődik, hanem a szeretettel.”

(Brunszvik Teréz)

*

A magyar reformkor nagy alakja. Életútját családja sorsa vezette, segédkezett egyedül maradt Jozefin húgának gyermekei nevelésében. Svájcban megismerkedett Johann Heinrich Pestalozzival, a korabeli pedagógia megújítójával, akinek nézetei nagy hatással voltak rá. Együtt tevékenykedett a nőnevelésben unokahúgával, Teleki Blankával. 1828. június 1-én, Angyalkert néven megnyitotta a Habsburg Monarchia első kisdedóvóját Budán, a mai Mikó utca sarkán. További 11 óvodát indított útjára, haláláig 80-ra nőtt az intézmények száma. A kisdedóvás buzgó terjesztője volt Bezerédj Amália, az első magyar gyermekkönyv szerzője is.

Beethoven alakját megörökítette naplójegyzeteiben, aki zongorázni tanította Bécsben és többször vendégeskedett Martonvásáron, a Brunszvik-kastélyban. Neki ajánlotta Op. 78. Fisz-dúr szonátáját.

A feljegyzések szerint ő állította fel az első karácsonyfát Magyarországon 1824-ben.

A Brunszvik Teréz pedagógiai munkássága című kötetben róla szóló neveléstörténeti tanulmányt és dokumentumokat gyűjtött össze a Tankönyvkiadó. Életéről Dániel Anna (Angyalkert, Teréz küldetése) és Gergely Márta (Teréz, ​a kedves halhatatlan) írtak regényeket.