Július 26.

„Ám mindeme képességein felül Tomasa még egy rendkívüli kincset birtokolt. Kulcsa volt egy varázsládikához, amit, ha kinyitott, a világ összes meséje kihömpölygött belőle! Ha olyan kedve volt, maga köré gyűjtötte a gyerekeket, és elkezdett mesélni. Annyi mesét ismert, hogy ha száz évig élnek, se jutottak volna a végére.”

(Ana María Matute: Mezítlábország)

A spanyol irodalom kiemelkedő prózaírója. Lázadó gyermek volt, dadogása miatt beszéd helyett inkább meséket kezdett írni és rajzolni, a fantázia világa végigkísérte életét. Alkotásai középpontjában az emberi lélek áll, a belső történések érdekelték. Életművében különleges helyet foglal el a gyermekkor, felnőtteknek szóló könyveiben is gyakran a gyermek szemével láttat. Gyermekirodalmi munkásságát kisfiának dedikálta. Magyarul három érzelemgazdag gyerekregénye jelent meg, melyeket a gyermeki magány ábrázolása köt össze.

Gyerekregényei:

Mezítlábország

Paulina

Az ​Ulisszesz potyautasa

„Itt valakinek tennie kellene valamit.”

(Huxley: A varjak és a csörgőkígyó)

Az angol irodalom kiemelkedő szerzője, filozófus, több műfajban publikált. 17 évesen kezdett regényt írni, első művei szatírák voltak. Egyik leghíresebb, Szép új világ című fantasztikus regénye 1931-ben született. 1937-től az Egysült Államokban élt.

A varjak és a csörgőkígyó című gyerekkönyvét hatéves unokahúgának, Olíviának írta karácsonyi ajándékképpen.

„Ha meg tudsz nyerni egy csatát anélkül, hogy meg kellene vívnod, vagy ha az ellenség annyira megijed tőled, hogy el se kezdi és elmegy harc nélkül, az a legjobb.”

(Paul Gallico: Jennie, ​te drága!)

Sportújságíróként vált ismertté, amit az 1930-as évek végén a regényírásra cserélt. Könyvei közül több bestseller lett és filmre vitték, macskás könyvei pedig nemzetközi hírnevet szereztek neki. A Néma nyávogást a macskabarátok klasszikusnak tartják. Rowling kedvenc meseregényeként említette Gallico Manxmouse című művét, melyből japán anime is készült.

Magyarul a Jennie, ​te drága című könyvét adták ki. Izgalmas történetében a főhős macskává változik, így meg kell ismerkednie a londoni macskaélet legfontosabb szabályaival.

Jiří Trnka Stúdiójában kezdett dolgozni, ott ismerte meg az animáció készítés fázisait. Az 1960-as évektől a csehszlovák televízió számára rajz- és bábfilmeket, meséket alkotott, köztük egész estés játékfilmet is. Legismertebb sorozata a Moha és Páfrány, mely hazánkban is népszerű. 1990-től illusztrációs munkákat vállalt.