Július 18.

„Aki szerényen és nyíltan elismeri, hogy nem volt igaza, nagy előnyt szerez magának.”

(William Makepeace Thackeray)

Az angol szatirikus irodalom kiemelkedő képviselője, a viktoriánus kor egyik legkedveltebb szerzője.

A rózsa és a gyűrű című meseregényét 1854-ben írta, az eredeti kiadás illusztrációit a szerző készítette. Népszerűségét meseszövésének és szójátékainak köszönheti, szereplőinek karaktere a commedia dell’arte hangulatát idézik. Megszületéséről így ír: „Barátnőm, Bunch kisasszony egy népes családnál lakott, ugyanabban a házban, ahol magam is süvölvényeimmel … Bunch kisasszony felszólított, hogy rajzoljak egy csomó mesebeli alakot a gyermekeinek rendezendő kis ünnepségre. Maga is nem kevés fantáziával rendelkező teremtés volt, s hogy sorba vettük az ismert, és megfestett alakokat, ezekből lassan kiformálódott bennünk a mese, melyet kandalló mellett, pantomim előadás formájában játszottunk el a kicsinyeknek.” Több adaptációt – filmet, operát, hangjátékot készítettek a mű alapján. Andrew Lang a Maflázia című meséjével tiszteleg Thackeray műve előtt.

A modern magyar science fiction egyik alapítója. Műveiben összekapcsolta a kalandos történetmesélést az ismeretterjesztéssel. A hajózás izgalmait már gyermekkorában ismerte, hajóskapitány apja többször magával vitte útjaira, 13 évesen járt Jamaikán, a Fülöp-szigeteken és Borneón is. Első írásai 17 éves korában jelentek meg, riportokat írt a Magyar Cserkész című lap számára. Az őskorról szóló, A kőbaltás ember című könyve 1937-ben jelent meg.

Ifjúsági regényei:

Fegyverdörgés ​és tengerár

A ​fehér csapat

A ​fekete bocskor

A ​görög gálya titka

A kőbaltás ember

Lengyel sasfiókok

A nagy kaland

Párbaj ​a levegőben. rövidített változata: Gépünk ​motorja lángol!

Tizenkét ​halálos perc

Ismeretterjesztő gyerekkönyvei:

Az ​óceán világa

A ​postának mennie kell

„…barátot nem lehet rabolni”

(Siri Kolu: Mi, ​Banditáék)

2008-tól publikál gyerekeknek és felnőtteknek. Tanulmányai jelentek meg a drámapedagógiáról és a gyerekirodalomról, alkalmazott drámát és dramaturgiát tanít a Helsinki Metropolia Iparművészeti Főiskolán. Interaktív könyvajánló előadásaival iskolákat és könyvtárakat látogat. A Mi, Banditék című, abszurd humorral fűszerezett utazási regénye és folytatása a skandináv gyerekirodalom klasszikus hagyományaira épít. Ifjúsági művei – Belső ​félelem és folytatása – azt járja körül, hogy milyen lehet a félelmen alapuló társadalomban élni.

A magyar gyermekkönyv-művészet kiemelkedő alkotója. Rajzművészetének alakulásában meghatározó szerepe volt gyermekkori élményeinek, az erdélyi nyaralásoknak és hollandiai utazásainak. Az Iparrajziskolában ruhatervezést tanult, alakrajzot tanító mestere Molnár C. Pál grafikus volt. Az 1950-es évek elején kezdett mese- és gyermekkönyveket illusztrálni, diafilmeket készíteni. Nemzedékek nőttek fel jellegzetes stílusú, humorral teli képein. A Dörmögő Dömötör és a Kisdobos című gyermeklapok egyik legtöbbet foglalkoztatott grafikusa volt.

Munkásságáról unokái – Farkas Judit Antónia szerző és Farkas Anna grafikus – publikáltak könyvet Mosó Masa és barátai címmel.