Július 17.

„Sajtsóhajtó Bottyán, könyvtáros, a rágászattan doktora mondja: Azon rágódom mostanság: mi tulajdonképpen a gyermekvers, avagy van-e egyáltalán? Mert ha igen, akkor léteznie kell a felnőtt versnek is. De felnőhet-e végső soron a vers, felnőhet-e a költő? … belekóstoltam én ehetetlennél ehetetlenebb, megemészthetetlen, magvas és halhatatlan lapokba, remekművekbe … Mindössze annyit állapíthattam meg, hogy bizonyos könyveknek, verseknek más-más az ízük, áthatóbb az illatuk, sokszor soronként változóan, illetve a maturizáltabb poémák némileg penészesebbek, pontosabban kesernyésebbek, jóllehet nemegyszer infantilisebbek is az óvodásmodorban gügyögő, vincogó versikéknél.”

(Kovács András Ferenc: A gyermekség dicsérete)

A posztmodern magyar líra kiemelkedő képviselője, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja, az erdélyi irodalmi élet szervezője. A marosvásárhelyi Látó című irodalmi folyóirat főszerkesztőjeként dolgozott.

Színészgyerek volt, aki félig-meddig a színházban nőtt fel. A költészet számára – hangok, szerepek, maszkok, monológok, dramaturgiai helyzetek és megszólalási módok váltakoztatása, a játék lehetősége. Virtuóz formaérzékkel írt verseiben sokféle hang szólal meg és sok kulturális pozíciót próbál ki. Poétikai alapelve: a vers hangzó, ritmikus, formált nyelv. „A gyerekvers a ritmussal, a hangzással, a versformával való kísérletezés és a nyelvi játék szabad terepe …” – írta róla Mészáros Márton.

1978 őszén az Igaz Szó fiatalokat bemutató melléklete közölte először műveit. 1981-től rendszeresen írt gyerekeknek is a Napsugár és a Haza Sólymai című gyereklapokba.

Gyerekvers kötetei:

Árdeli szép tánc

Dzsinbüge

Egerek könyve

Hajnali csillag peremén

A kártyázó kakadu

Kótya-lapótya

Manótánc,

Miénk a világ

Napsugár-csízió

Vásárhelyi vásár

Víg toportyán

„Oh jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok …”

(Füst Milán: A magyarokhoz)

A Nyugat-nemzedék egyik legnagyobb hatású szerzője, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Minden műfajban alkotott, műveit több nyelvre lefordították. A magyar szabadvers megteremtőjeként tartjuk számon, a görög verselés szöveghullámzásai és a Biblia félvers-félpróza ritmusa hatott rá.

Közel állt hozzá a keleti mesevilág. Filozófiai gondolatait Hábi-Szádi, a bölcs, öreg mágusról szóló példázataiban írta meg, melyek az indiai legendák világát idézik. Minta ezt folytatná a gyerekeknek szóló A kis Tahtúr története című könyvében.

A Konstantin úrfi fiatalsága című elbeszéléskötetében saját gyermekkorára emlékezik (második keresztneve Konstantin volt).

Gyerekkönyvei:

A ​kis Tahtúr története

Konstantin ​úrfi fiatalsága

A ​pákosztos cica

Zsiráfkönyv

„… a Bakonyalján nevelődtem mesék és balladák közt, a bájolók parancsoló ritmusában, a házra támadó regösénekek niagarájában. Verseim néhány vonása innen való.”

(Nagy László)

Az 1945 utáni költőnemzedék emblematikus alakja, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Öccse, Ágh István és felesége, Szécsi Margit költő, fia Nagy András grafikus.

A műalkotásoknak társadalomformáló szerepet tulajdonított. Látomásos költészetében keverednek az érzelmek, a filozófiai gondolatok és a népi hagyományok; jellemző eszköze az erőteljes képiség és szómágia. Grafikusnak készült, de miután megjelentek első versei, 1948-ban az írást választotta pályájának. 1953-tól a Kisdobos, 1959-től az Élet és Irodalom szerkesztője volt. Néhány kötete saját illusztrációival jelent meg. Életművének fontos része a műfordítás, többek között bolgár, albán és délszláv nyelvekről fordított.

Gyerekeknek a Csodafiu-szarvas és a Csodát láttam című verseskönyve jelent meg. A Csodamalac című művében a kisgömböc történetét meséli újra, Szécsi Margit: Eszem a gesztenyét című elbeszélő költeményével szerkesztette egybe Nagy András.

„Békés Rozi munkáinak két alapvető mozzanata van: a rajzolás lágysága és a kompozíció határozottsága. E két, látszólag ellentétes pólus közötti feszültség adja rajzainak erejét és magabiztosságát. … erő és gyengédség egymásnak feszüléséből születik meg a grafikai hatás. A meseillusztrációknál éppen ezért fokozódnak fel az érzelmi tartalmak, és a csoda, a titok, meglepetés, öröm ezért jelenik meg olyan kirobbanóan.”

(Vida Győző)

1980-ban végzett a Magyar Iparművészeti Főiskola könyvművészet szakán. Azóta grafikusként és tanárként dolgozik. Számos gyerekkönyvet, tankönyvet illusztrált, több sorozat tervezője. Révész Emese napjaink legelegánsabb magyar könyvillusztrátorának nevezte Andersen: Vadhattyúk című kötetének megjelenésekor.