Palacio, Raquel Jaramillo (New York, 1963. július 13.) amerikai író

Kollár Árpád (Zenta, 1980. július 13) költő

Vig Balázs (Budapest, 1984. július 13) író

Nagy Katalin (Zenta, 1928. július 13-1988) író

Niit, Ellen (Tallin, 1928. július 13-2016) észt költő

Palacio, Raquel Jaramillo (New York, 1963. július 13.) amerikai író, grafikus

„Próbálok nem úgy gondolkodni, hogy van jó és rossz. Jobban szeretem úgy látni, hogy van fény és sötétség. Hiszek benne, hogy minden emberben van fény, ami ott ragyog bennük.”

(R. J. Palacio: Fehér madár)

Pályafutását grafikusként kezdte, könyvterveket készített és képeskönyveket írt.

Az igazi csoda című regénye 2012-ben jelent meg, s egy csapásra híressé tette. Az arcdeformitással született kisfiúról szóló történet filmváltozatát 2017-ben forgatták Stephen Chbosky rendezésében, Julia Roberts és Owen Wilson főszereplésével. Magyarországon először Csodácska címmel adták ki. Angol nyelvű kísérőkiadványa a Mindannyian csodák vagyunk című képeskönyv fiatalabb olvasóknak meséli el August küzdelmeit.

Hasonlóan nagy sikert arattak hazánkban a Fehér ​madár és a Póni című regényei. A Fehér madár kapcsolódik Az igazi csoda cselekményéhez, először képregényváltozatban jelent meg, később sikerfilm készült belőle Helen Mirren és Gillian Anderson főszereplésével.

Kollár Árpád (Zenta, 1980. július 13) költő, műfordító

„… a teste meg nyálas, a szeme meg nyeles,
milyen furcsa lenne már, ha én is pálcikán
tolnám ki a szemem, amikor mesét nézek,
szerintem a csiga egy nem normális állat,
és ez benne a jó.”

(Kollár Árpád: néhány dolog a csigáról)

Tanulmányait Szegeden végezte, ma is Szegeden él, a helyi irodalmi élet egyik szervezője. A Tiszatáj Online folyóirat irodalmi rovatának szerkesztője. Főként szerb és horvát költészetet, prózát fordít. Gyerekeknek verseket és meséket ír. Milyen ​madár című nagysikerű verseskötete 2014-ben jelent meg, s felkerült az IBBY listájára – a világ legjobb gyerekkönyvei közé.

Gyerekkönyvei:

Egészségmesék-sorozat

Az ​én Debrecenem

Félbevágott ​március

Milyen ​madár

Mire ​jó egy lyukas zacskó?

A ​nagy Lötty, avagy szülinap a bábszínházban

Szuperhősök ​a klinikán

A ​Völgy, írta Tárkony

Vig Balázs (Budapest, 1984. július 13) író

„Nagyon fontosnak tartom az olvasókkal való személyes kapcsolattartást, szívesen veszek részt író-olvasó találkozókon, közönségtalálkozókon, dedikálásokon, és nagy becsben tartom a gyerekektől kapott rajzokat, leveleket, kartonpuszikat, plüssbajuszokat.”

(Vig Balázs)

Több korosztálynak ír, humorával, groteszk történeteivel, de más-más hangon célozza a kicsiket vagy a serdülőket. Témái meghökkentőek és figyelemkeltőek: a bajusz keresi a gazdáját, a fogorvos retteg, a lefolyón egy kalózhajó közeleg és pelenkával nehéz sárkányt ölni.

Meséi:

A bodobácsikrek

Ha átpördül a hinta

Három bajusz gazdát keres

Piros Popó, a pelusos lovag

Puszirablók

A randevú

A rettegő fogorvos

Todó kitálal-sorozat

Zéti, Zoé és az elhagyatott játszótér

Nagy Katalin (Nagy Jánosné) (Zenta, 1928. július 13-1988) író, tanár

Az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa volt, pedagógiai tanulmányokat publikált. Kandidátusi disszertációja Igazságos, ​becsületes, bátor : tizennégy éves tanulók erkölcsi ítélete címmel jelent meg 1973-ban. 1970-1978 között a Kisdobos című gyermeklap levelezőrovatának szerkesztőjeként, Űr Kata álnéven, 6-10 éves gyerekek problémáival foglalkozott.

Tudományos és oktatói pályája mellett gyerekkönyveket írt. Első regényét – a lakótelepi gyerekek életéről – Vakarcs címmel, 1964-ben adták ki. Saját gyermekkora is megjelenik műveiben, Zenta és nagyszüleinek alakja a Rendhagyó emlékkönyvben, 1944-es iskolai éve a Napraforgó lányban. Tanári munkája szintén inspirálta, így született meg a Legfeljebb három pofon.

Négy film készült forgatókönyvei alapján, az 1980-as években készült művek főszereplője Kovács Robi, gyermekszínész volt. Filmjei: Intőkönyvem története, A világ legrosszabb gyereke, Tűrhető Lajos, Öcsi, a sztár.

Regényei:

Az elvarázsolt iskola

Hó-napló

Intőkönyvem története

Kettőnk titka

Legfeljebb három pofon

Madzag

Mini mesék

Napraforgó-lány

Próbarepülés

Rendhagyó emlékkönyv

Szív a kerítésen

Tűrhető Lajos

Vakarcs. Vakarcs vakációja

Viki és Lajos szerelmesek

A világ legrosszabb gyereke

Világgá mentem

Niit, Ellen (Tallin, 1928. július 13-2016) észt költő, műfordító

„Ha ismerlek gyerekkoromban,
biztosan neked ajándékozom
sárga kis hólapátomat,
piros homoklapátomat
s a csillagokkal telefestett
kék vödrömet. …

És azt hiszem,
a sárga mackót,
a szegény, kopott orrú sárga mackót,
minden titkával együtt –
neked ajándékoztam volna azt is,

utána sírdogáltam volna,
magam sem értve:
a veszteségtől-e, vagy örömömben.

(Ellen Niit: Ha ismerlek gyerekkoromban)

Az észt irodalom klasszikusa. 1945-től publikált, számos költeményét megzenésítették. A szovjet időkben a folytonosságot és a stabilitást a legegyszerűbb és legemberibb dolgok biztosították számára: az otthon, a szeretet, a gyerekek, az alkotás. Magyarországon is járt egyetemre, több mint 120 Petőfi-verset és a János vitézt fordította észtre. Emlékére szobrot állítottak Kiskőrösön. Férje Jaan Kross költő.

Célul tűzte ki az észt gyermekirodalom fejlesztését, gyerekeknek mesét, verset írt. Műveit vidám burokba rejtette, a nyelvvel való játék elbűvölte olvasóit.

Gyerekkönyvei magyarul:

A ​lenhajú kislány : történetfüzér

Meskeország : gyerekversek

 

Antológiákban megjelent művei:

Halak (Volt ​játékom aranyalma : gyerekversek)

Harangvirág (Volt ​játékom aranyalma : gyerekversek)

Három deci tejföl (Mákos ​rétes : mesék)

Karácsonyfadíszek (Mákos ​rétes : mesék)

Kellemetlenség (A ​kordé, a kucsma meg a tőr : történetek gyerekekről)

Kicsi lett a ruha (Volt ​játékom aranyalma : gyerekversek)

Morr (Mákos ​rétes : mesék)

Az óra (Ki ​a barátod? : mesék, versek)

Pille-Rin-történetek (Mákos ​rétes : mesék)

A sárga ásó (Mákos ​rétes : mesék)

Január

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Szeptember

Október

November

December

Keressük a

születésnapját