Január 10.

„Gyerekkoromban, valamikor nagyon régen, olvastam egy könyvet, melynek az volt a címe: Pinocchio, vagy a fabábu kalandjai. (Fabábu olaszul – burattino). Pajtásaimnak, kislányoknak és kisfiúknak, gyakran meséltem Burattino érdekes kalandjairól. A könyvem azonban elveszett, s én minden alkalommal másként mondtam el, olyan kalandokat gondoltam ki, amelyeknek semmi közük nem volt a könyvhöz. Most, évek múltán, eszembe jutott az én régi barátom, Burattino, és elhatároztam, hogy elmondom nektek, kislányok és kisfiúk, ennek a faemberkének rendkívüli történetét.”

(Alekszej Tolsztoj)

Az orosz gyermekirodalom klasszikusa. Turgenyev és Lev Tolsztoj távoli rokona, de édesanyja is elismert ifjúsági író volt. 1918-ban a családjával együtt Párizsba emigrált, 1923-ban tért haza.  Önéletrajzi regénye a Nyikita gyermekkora.

Magyar nyelvű mesekönyvei:

Aranykulcsocska vagy Burattino kalandjai

Az aranyos tarajos kiskakas : képes mese

A ​kérkedő nyúl : mesék

Orosz mesék

A répa : képes mese

„Megyek, megyek

Mendegélek,

Kerek erdőn

Keresgélek.”

(Csanádi Imre: Keresgélő)

Tizenhat évesen írta első verseit. Költészetének egyik ihlető eleme a falusi környezet. „Realista, azt szokták mondani róla: a 17. századi hollandok módján, holott pontosabb lenne Dürert emlegetni vele kapcsolatban, mert ő is szeret oly közel hajolni tárgyakhoz és emberi jelenségekhez, mint a német mester.” – írja róla Csoóri Sándor.

A Négy testvér című gyermekvers-kötete kisdedeknek és óvodásoknak készült, s az évszakok változását követi végig. A Kergetőző négy testvér és az Itt a télapó képeskönyv formában is megjelent. A Kis verses állatvilág kötet már iskolásokhoz szól.

Ő fordította le Ellen ​Niit észt költő verseit.

„A népmesék bűbájos tündére (vagy talán Isten angyala volt?) felkeresett valamelyik szelíd ragyogású őszi délután.
– Kívánj akármit, teljesítem! – Ezüstcsengésű hangja még itt visszhangzik fülemben, kedvesen fenyegető mutatóujja bájos vonalai még mintha szemem előtt kígyóznának.
– Ó, bárcsak kibeszélgethetném magamat Magyarország kis diákjaival – suttogom önfeledten. Hiszen annyi a mondanivalónk egyik a másiknak.”

(Karácsony Sándor: A nyolcéves háború)

A magyar filozófiai gondolkodás egyik legeredetibb alakja. Tanított, diáklapot szerkesztett, pedagógiai szakmunkákat, irodalmi életrajzokat is írt olvasmányos formában. Minden műve pedagógiai fogantatású. Elemi iskolai élményeit a Holdbéli diákélet című regényében adta közre. A gimnáziumot a debreceni Református Gimnáziumban végezte. Az ifjúsági gyülekezet „vigyázó presbitereként” hetedik gimnazista korában színjátékot írt, s csoportjával előadták. Később „Úrnak szolgái mindnyájan” címmel kiadták a darabot.

A nyolcéves háború : a diákélet mindennapi problémái című könyvében a középiskolai nevelés kérdéseit veszi számba.

Pedagógiai regényei:

Holdbéli diákélet

A Siccki-banda : a barátkeresés regénye

„Egy-egy jó költemény olyan, akár a karácsonyi fenyőág – gondolat, tűlevélkéit metafora-fények világítják be.”

(Batta György)

1975–1993 között a Kis Építő című gyermeklap és a Tücsök főszerkesztője, 2001 óta a Göncölszekér című gyermek- és családi magazin alapító főszerkesztője. Meséi csehszlovákiai magyar írók antológiáiban is megjelenetek.

Gyermekkönyvei:

Daloló állatok : verses képeskönyv

Heki bácsi segít : jelenet

Kolbászfurulya : mesék, versek

Tavasz a Magas-Tátrában : elbeszélés

A ​tobozházikó : mese

Eredeti, vicces képeskönyvei, képregényei világszerte sikert arattak.

Meseillusztrációi a Csodaceruza című folyóiratban jelentek meg először. Álomszerű rajzaival adta ki a Petőfi Irodalmi Múzeum a Mesefotel CD-ROMot.

Gyerekkönyvek a rajzaival:

Anga Mária: Az aranypatájú kiscsikó : meseválogatás

Konczek József: Napozik a dongó : versek