Bond, Michael (Newbury, 1926. január 13-2017) angol író

Veress Miklós (Barcs, 1942. január 13-2019) költő, műfordító

Fehér Tibor (Budapest, 1907. január 13-1993) író

Jurgielewiczowa, Irena (Dzialoszyn, 1903. január 13-2003) lengyel író, pedagógus

Szilvási Lajos (Szolnok, 1932. január 13-1996) író

Dömötör Tekla (Budapest, 1914. január 13-1987) néprajztudós, műfordító, szerkesztő

Bond, Michael (Newbury, 1926. január 13-2017) angol író

„Tévedni medve dolog.”

(Michael Bond: A legsötétebb Peruból jött medve legújabb kalandjai)

Első könyve 1958-ban jelent meg, az utolsó pedig 2017-ben. Az Olga da Polga-mesesorozata egy tengerimalacról szól. Kedvenc hőse Paddington medve, akinek kalandjai óriási sikert arattak világszerte. Több mint 35 millió Paddington-könyvet adtak el, és a karakter népszerű filmsorozatban is feltűnt. A szerző Londonban élt, nem messze a Paddington állomástól, azon a helyen, amely sok könyvét ihlette. A pályaudvaron medveszoborral állítottak emléket az angol gyerekek és felnőttek kedves mackójának, sőt még II. Erzsébet királynő is filmklipet forgatott vele egy közös uzsonnáról. Számunkra Tandori Dezső fordította le. Magyarországon kiadták még A kastély egerei című képeskönyvét.

Veress Miklós (Barcs, 1942. január 13-2019) költő, műfordító

Az almaszósz, az almaszósz,
ne hajíts bele galacsint,
mert arra int a vén kalóz:
Jöhet utána palacsint’!

(Veress Miklós: Kalózdal az almaszószról)

Veress Miklós színvonalas művekkel gazdagította gyermekirodalmunkat. Jellemző eszközei: játékos nyelvi leleményei, sodró lendületű verselése, finom humora, groteszk látásmódja. Több versét megzenésítették. Orosz, ukrán, grúz, észt, bolgár, szerb, török, holland nyelvű irodalmi műveket fordított magyarra. Neki köszönhetjük a PIF kalandjai magyar változatát is.

Verses meseregénye: Égimódi csavargó.

Verseskötetei:

Csalogató, Hóreggel

Csodák és micsodák

Gombolós ​gimbele

Balambér

Fehér Tibor (Szacsvay-Fehér Tibor) (Budapest, 1907. január 13-1993) író, költő, tanár

„Tudjátok, de azért elmondom: kevély koldus, tudatlan pap és félénk huszár semmit sem ér.”

(Fehér Tibor: Tűzön-vízen át)

Szacsvay László színész édesapja.

Fehér Tiborra az ifjúságnak szóló történelmi regények szerzőjeként emlékezünk. A Delfin Könyvek sorozatának állandó szerzője. Regényei fordulatosak, tényismerete – bármely történelmi korszakról is ír -, bámulatos. Sok műve képregényként is megjelent, a Könyves király volt az első színes magyar képregény-album, Zórád Ernő rajzaival.

Történelmi regényei:

Bíborváros : történelmi regény Karthago alapításáról, Kr.e. 9. sz. körül, Eliszár (más néven Dido)

Aquincumi lovas : történelmi regény a római korból. 4. sz., a Dunaújvárosban talált kőkoporsóban fekvő római, intercisai szarkofágban fekvő Joriás egykori életét rekonstruálja

Vasjogar : történelmi regény a longobárdokról, Alboin királyról, 6. sz.

Zoárd vitéz : történelmi regény a honfoglalás korából

Aranykakas : történelmi regény a magyar kalandozások idejéből

Nyugtalan ​vér :  történelmi regény Salamon királyról, 11. sz.

Könyves király : történelmi regény Könyves Kálmánról, 11-12. sz.

Aranyváros hercege : történelmi regény 3. Béláról, 12. sz.

Az ezüstkardú vitéz : történelmi regény a tatárjárásról, 4. Béla, 1241-1242

Lidérckirály :  történelmi regény Kun Lászlóról, 13. sz.

A ródoszi lovag : történelmi regény Endre hercegről, Zách Felicián unokáiról, 14. sz.

Hold ​a Tisza felett : történelmi regény Dózsa Györgyről, 1514

A félhold árnyékában : történelmi kalandregény a török hódoltság korából, 16. sz.

Hajdúk kapitánya : történelmi regény a Bocskai-felkelésről, 1604-1606

Hajdúkaland : 1605. : történelmi regény a török hódoltság korából, 17. sz.

Tűzön-vízen ​át : történelmi regény Kováts Mihályról (1724-1779) az amerikai függetlenségi háború huszárezredeséről

A Tűzvirág ébresztése lett volna utolsó regénye.

Jurgielewiczowa, Irena (Dzialoszyn, 1903. január 13-2003) lengyel író, pedagógus

„És az a rosszul nőtt fog! Ajkait mesterségesen széthúzta, abban a teljesen indokolatlan reményben, hogy a fog most majd nem látszik annyira ki. Kilátszott.”

(Irena Jurgielewiczowa: Minden másképpen van)

Kezdetben kisebb gyerekeknek írt meséket. 1948-ban adták ki első könyvét négy kis verébről. A boldog pillangó című képes mese magyarul is megjelent 1963-ban.

Később lélektani regényeket adott ki fiataloknak. Ez az idegen című regénye Andersen-díjas lett. Magyarul a Minden másképpen van című ifjúsági regénye jelent meg. Műveit Sebők Éva fordította le.

Szilvási Lajos (Szolnok, 1932. január 13-1996) író

„A rendes krapekok mindig elfelejtik, hogy Newton mire oktatja őket.”

(Szilvási Lajos: Egymás szemében)

Olvasmányos lektűrjei tették népszerűvé. Első regénye, a Középiskolások 1953-ban jelent meg. Mindössze 18 éves volt, amikor a SZOT József Attila regénypályázatát megnyerte vele. Kamaszok című könyvében két regényt szerkesztettek egymás mellé: a Fekete ablakok és az Egymás szemében címűt. Mindkét történet 16-17 éves serdülőkről szól, két regényben két nemzedék, párhuzamba állítva az 1945-ös és az 1975-ös éveket. Előttük az élet, azok az évtizedek, amelyekben ők lesznek a felnőttek – nekik kell megméretniük az ítélkező utódok által.

Dömötör Tekla (Budapest, 1914. január 13-1987) néprajztudós, műfordító, szerkesztő

„… a körülöttünk lévő láthatatlan démonoktól csak keveset várhatunk, csak az ember maga az, aki sorsán javíthat.”

(Dömötör Tekla: A ​magyar nép hiedelemvilága)

Tudósként a hiedelmekkel foglalkozott elsősorban, így a mítoszok és mondák szakértőjeként ismeretterjesztő cikkeket írt folyóiratokba, antológiákba.

Szerkesztett és fordított mondaköteteket, meséket:

Germán, kelta regék és mondák

Mitológiai ABC

Az aranyláncon függő kastély

A mesemondó szikla

A Nap nyugati háza

Ámuel-Bámuel ​Sámuel