Február 4.

„Minden pillanat csak egyszer él…
Mégsem halott: a teljes része!
A látványon túl szívünkkel
indul a mindenségbe.” 

(Takáts Gyula: A látványon túl)

A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2005-ben alapította a somogyi elkötelezettségű fiatal szerzők támogatására a Takáts Gyula Irodalmi Alapítványt.

Verseinek legnagyobb ihletője a táj, színárnyalataival és gazdag formáival, hangulataival önálló világot teremtett. Regényei, elbeszélései is a somogyi tájakhoz kötődnek, életrajzi elemekkel gazdagon átszőtt ifjúsági regényei ugyanúgy a nagyberek életét mutatja be – bár más eszközökkel -, mint Fekete István művei. Versfordításai közül Horatius és Walt ​Whitman legszebb verseit a Móra adta ki.

 Gyermekkönyvei:

Dorombol a hold : gyermekversek

Rózsává lett róka : gyermekversek

A tündérhal és a háló : balatoni halászrege

Egy ​flóbertpuska története : regény

Vitorlás ​a berken : regény

„Túl sokat beszélünk a gyerekekről, de túl keveset beszélünk a gyerekekkel.” 

(Kőszegi Imre: A ​pesti lány)

Ifjúsági és történelmi regényeket írt. Regényeinek helyszíne sokszor szülővárosa, Kőszeg és környéke. A diákszázad becsülete című regényében például megjelenik a Malomárok. 

Ifjúsági művei:

Összkomfortos ​Robinson : egy balsors üldözte feltaláló fantasztikus története

A ​kincstaláló

Tollas ​konty

A ​budai négylevelű

A ​pesti lány, folytatása: Szívet cserélni

Szerelmetes ​Orsikám : történelmi regény Kanizsai Dorottyáról

A ​fellegvári Vénusz : : történelmi regény Széchy Máriáról és Wesselényi Ferencről

A ​jezsuiták végnapjai : történelmi regény

A ​lázadó trónörökös : történelmi regény Rudolf herceg haláláról

A ​diákszázad becsülete : történelmi regény

Ágyúdörgés Budaörsnél : történelmi regény

„A mese olyan, mint egy vadállat, mondta a szörny. Ha elengeded, ki tudja, mekkora pusztítást hagy maga után.” 

(Siobhan Dowd: Szólít ​a szörny)

Ír szülők gyermeke. 2004-ben a gyermekek jogaiért felelős biztos helyetteseként dolgozott. Korábbi sikerei ösztönözték arra, hogy továbbra is gyerekeknek írjon. Szociális érzékenysége mutatkozik meg témaválasztásaiban, komoly problémákat boncolgat és szeretettel, megértéssel fordul nehéz helyzetben lévő szereplői felé. Utolsó regényét (Szólít ​a szörny) – betegsége és halála miatt – Patrick Ness fejezte be.

Halála előtt megalakult a Siobhan Dowd Trust jótékonysági szervezet, mely Dowd irodalmi munkásságának bevételét a hátrányos helyzetű gyermekek olvasási készségeinek támogatására fordítják. 

Ifjúsági regényei:

Éles ​és gyors sikoly

A ​láp gyermeke

A ​londoni óriáskerék rejtélye

Szólít ​a szörny

„Ne veszítsük el a türelmünk,

várjunk, merengjünk.

Várjunk, ha kell, éveken át,

száz év nem a világ…” 

(Jacques Prévert: Hogyan fessünk madarat?)

Népszerű költő volt, a hétköznapok, az utca, az argó nyelvét használta műveiben. Hol szürreális, hol ironikus, játékos, dallamos verseket írt, számtalan művét megzenésítették. Idegen nyelven is több gyermekvers-válogatást adtak ki tőle. Magyarul antológiákban jelentek meg. Önálló mesekötete: Levél ​a Kóbor-szigetekről.

A cseh modern irodalmi próza megteremtője, a cseh gyermekirodalom klasszikusa. 1845-47-ben jelent meg Népi mesék és mondák címmel népmesegyűjteménye, illetve 1858-ban a Szlovák mesék és mondák. Magyarországi úti emlékek (1854), Egy magyar város: Gyarmat (1858), Magyarországról (1863) címmel jelentek meg írásai hazánkban tett utazásairól. Főműve Nagyanyó (Babicka, 1855) című visszaemlékezése gyermekkorára. 

Magyar nyelvű meséi:

A ​három aranytoll : cseh mesék

A ​hűséges pejkó

Az ​időkirály : szlovák népmesék

Mese ​a tűzmadárról és a vízitündérről

A ​tizenkét hónap

„Ha csendesen ül az ember az erdőben, a madár odarepül hozzá, nem fél.” 

(Mihail Prisvin: A madártemető)

Prisvin a természet költője. Bár műveit prózában írja. Az erők, mezők, vizek életének páratlan ismerője, figyelte a növények és állatok életét, kutatta az évszakok változásait. S mindez Prisvin számára a valóság, a természet, az ember szeretetének kimeríthetetlen forrása. Úgy ír egyes állatok életéről, mintha az emberek kisebb közösségéről adna hű képet. Őnéletrajzi regénye A ​varázsló lánca. 

Gyermekkönyvei:

Ádám és Éva : természetleírások, állattörténetek

Csudacsalit : regény

Az erdő emeletei (Mit mesél a természet)

Erdőzsongás : válogatott elbeszélések és karcolatok

Madárlátta ​cipó : elbeszélések

Ösvény ​a rengetegben : visszaemlékezés

1936-ra az egyik legnépszerűbb gyermekszerző lett a Szovjetúnióban. Az 1960-as években árvaházban dolgozott, ez is inspirálta verseinek megírását. Főként óvodások és kisiskolások számára írta verseit, filmforgatókönyveket is készített. 

Gyermekvers-kötetei magyarul:

A ​ház elköltözött

Játékok

A magyar rajzfilm „atyja”. A gimnáziumban saját rajzaival illusztrált diáklapot adott ki. 1932-ben Halász Jánossal és Kassovitz Félixszel Coloriton néven reklámfilmstúdiót alapítottak. Később állami keretek között készítette első filmjeit és magas szintre emelte munkatársaival a magyar rajzfilm rangját.

Ismeretterjesztő gyermekkkönyvét – Kettő meg kettő az négy – Várnai Györggyel írta, melyben a számok, a számrendszerek kialakulását mesélik el. 

Mesefilmjei:

A kiskakas gyémánt félkrajcárja (az első színes magyar rajzfilm)

A két bors ökröcske

Telhetetlen méhecske

Okos lány

Egér és oroszlán

A ceruza és a radír

Peti-sorozat