Sumonyi Zoltán (Sumonyi Papp Zoltán) (Szatmárnémeti, 1942. február 5) költő, író, szerkesztő, műfordító
Szunyogh Szabolcs (Budapest, 1950. február 5) író, szerkesztő
„Nálunk a szeretet nem azt jelenti, hogy uralkodom a másikon. „
(Szunyogh Szabolcs: Amrita Sher-Gil)
1990-től 2013-ig a Köznevelés című folyóirat főszerkesztője volt.
Gyermekkönyvei:
Boszorkányszombat, avagy mese tündérrel, boszorkánnyal és Tivadarral, meseregény
Bibliai mesék
Bibliai történetek : antik mítoszok
A kereszténység születése
Jézus, az ember fia : történetek az Újszövetségből
Világvallások Magyarországon
Jeruzsálem lovagjai : történetek a középkorból
Középkori lovagok
I. István király : elbeszélés
Arany János : életrajzi regény
Szunyogh Szabolcs: Boszorkányszombat avagy mese tündérrel, boszorkánnyal és Tivadarral. ill. Lipták György
Cali, Davide (Liestal, 1972. február 5) svájci-olasz író, illusztrátor
„Ja, nem. Igazából időben érkeztem az iskolába.
Csak otthon felejtettem az iskolatáskámat…”
(Davide Calì: Azért késtem az iskolából, mert…)
Képregény-művészként kezdte a pályafutását. Elsősorban gyerekeknek és fiatal felnőtteknek ír, munkáit 25 országban adták ki és számos nyelvre lefordították. Olaszországban él, A Book on a Tree történetmesélő ügynökség művészeti vezetője. Illusztrációkkal kapcsolatos kurzusokat tart, és könyvet írt a témáról. Társasjátékokat is készít. „A bennem élő gyereknek írok” – vallja magáról.
Gyermekkönyvei magyar nyelven:
A boldogságárus
Azért késtem az iskolából, mert…
Azért nem írtam leckét, mert…
Szavazz a farkasra!
Az ellenség
A medve és a kardja
Varga Imre (Kisgyarmat, 1950. február 5) költő, szerkesztő
„Minél magasabban szárnyal valaki, annál esendőbb.”
(Varga Imre: A fejút titkai, avagy tehén az előszobában)
1973–1980 között a pozsonyi Irodalmi Szemle korrektora, szerkesztője volt. 1982 óta Magyarországon él.
Gyermekirodalmi művei:
Galagonya, giligán : versek
A gyöngykirály lánya : felvidéki mesék
Luca kiskönyve : mesék és virágok
Pókvári mese : verses bábjáték
Sárkányölő Jankó : verses mese
Szitakéreg, rostakéreg : felvidéki népmondák és hiedelemtörténetek
Nagy Lajos (Apostag, 1883. február 5-1954) író, szerkesztő
„Este elalvás előtt a milliomos kivesz a könyvszekrényből egy verseskönyvet, és egy óra hosszat elgyönyörködik azon, hogy a költő azért a sok versért alig kapott pár korona honoráriumot. Ez az úgynevezett műélvezet.”
(Nagy Lajos: Képtelen természetrajz)
Életét, alkotói pályáját Borbély Sándor az Így élt Nagy Lajos című kötetben mutatja be.
Irodalmi karikatúrái, a Képtelen természetrajz 1921-ben jelent meg. A Három boltoskisasszony című regényét a Csíkos könyvek sorozatban adta ki a Móra.
Gyermekirodalmi elbeszélései antológiákban:
Eladó ház (Fiúk Évkönyve 1965)
Fogászat az őserdőben (Lószőr-vitéz)
A gyermek (Két kiskutya barátkozik)
A két kép (Fiúk Évkönyve 1965)
Prof. Csizmadia (Szeptemberi emlék)
Tanyai történet (Százszorszép novellák II.)
Sumonyi Zoltán (Sumonyi Papp Zoltán) (Szatmárnémeti, 1942. február 5) költő, író, szerkesztő, műfordító
1954 óta él Budapesten. 1970-től a Magyar Rádió munkatársa volt. Verses meséje Csodacsikó címmel jelent meg 1986-ban.
Kálnay Adél (Ózd, 1952. február 5) író, pedagógus
„Ha türelmetlen vagy, mindig elrontod az örömödet. Ha valamit szeretnél, legyen öröm a várakozás is… Semmi sem történik előbb, mint ahogy eljön az ideje.”
(Kálnay Adél: Tündérhajszál)
Gyermekkönyvei:
Dani és Veronika : képeskönyv
Embermesék, tündérmesék
Szivárványország : meseregény
Titkok egy régi kertben : meseregény
Tündérek éneke : verses képeskönyv
Tündérhajszál : mesék
Zsuzsi : meseregény (Az igazi ajándék címen is megjelent)
Berde Mária (Kackó, 1889. február 5-1949) erdélyi költő, író, műfordító, tanár
„A virág nem perlekedik jogairól, értékéről; ő van, szép, gyarapodik és ígérete az új virágnak: ez minden önigazolása!”
(Berde Mária: Tüzes kemence)
Első verse diákkorában, 1906-ban jelent meg a Pesti Naplóban.
Gyermekkönyvei:
Az árva királyfi. Eredeti székely népmesék;
A gyémánt emberke. Székely népmesék;
Az örök film : ifjúsági regény
Kisfaludy Károly (Tét, 1778. február 5-1830) költő, író, festő
„Ha madár jön, tőle kérdem,
Virulsz-e még szülőföldem!”
(Kisfaludy Károly: Szülőföldem szép határa)
A reformkor irodalmi életének fő szervezője, az Auróra-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója.
Versei gyerekekhez szóló antológiákban is megjelentek. A Szeget szeggel vígjátéka az Ez itten a diákszínház című színdaraboskönyvben található.
Tasnádi Varga Éva (Budapest, 1924. február 5–1979) költő, író, pedagógus
„Tavaszi szélben
alszik a rét,
hold dédelgeti fák levelét.”
(Tasnádi Varga Éva: Alszik a rét)
1954-től a Magyar Rádió gyerekműsorainak szerkesztője volt. Versei 1972-től jelentek meg.
Önálló verses képeskönyve: Alszik a rét.
Cechura, Rudolf (Čehura) (1931. február 5-2014) cseh író
A cseh rádió szerkesztője, 1973-tól szabadúszó író volt. Rajzfilm-sorozatokat is készített. Irodalmi példaképe Arthur Conan Doyle, műveiből több adaptációt készített írásaiból.
Az óriás Bernátról szóló, 1975-ben indult, Rudolf Čechura író és Jiří Šalamoun animációs rendező által életre keltett csehszlovák rajzfilmet a Magyar Televízóban is bemutatták. Kadaň városában a címszereplő Maxipes Fík (a cseh „pes” szó kutyát jelent) nagy népszerűségnek örvend. A bozontos eb mindenféle kalandokba keveredik: iskolába jár, autót vezet és még a sarkvidéket is felfedezi. A szőrös főhősnek két szobrot is emeltek: az egyiket František Vlček, a másik, modernebb változatot Michal Fiala készítette. Maxipes Fík születésnapját minden év május 29-én ünneplik a városlakók, amikor is egész napos programokkal várják a gyerekeket.
Kner Izidor (1860. február 5-1935) könyvművész, könyvkiadó, szerző
Apró lurkóságok című gyerekszáj kötetéről írja: „Jókedvemben össze-memorizáltam ezt a kicsiny kötetre valót, tisztán apró gyermekeim és unokáim mondásaiból.”
Kalocsa Róza (Róza néni, Tanító néni, Márkus Elekné) (Mezőkovácsháza, 1838. február 5-1901) író, első magyar diplomás tanítónő
1864-től 1875-ig a pesti református felső leányiskola igazgatónőjeként ő hozta be a magyar nyelv rendszeres tanítását a nőnöveldékbe. 1893-tól a debreceni Református Felsőbb Leányiskola tanára és internátusának igazgatónője volt. Szerkesztette s kiadta a Méhecske c. nevelési hetilapot és a Leányvilág c. képes hetilapot a serdülő ifjúság számára.
Pedagógiai írásai mellett gyerekekhez szóló szépirodalmi műveket is írt:
Ezeregy éjszaka : napkeleti regék gyöngyei : gyermekek számára
Igaz történetek és mesék : az ifjúság számára a legjelesebb kútfők után
Lótuszvirág : indus rege : elbeszélés az ifjúság számára
Mondafüzér
A nagymama regéi : regék, mesék és elbeszélések mindkét nembeli gyermekek számára
Szorgalom jutalma : mulattató és tanulságos olvasmányok jó gyermekek számára
Tündérkert : legújabb, legszebb tündérmesék és elbeszélések gyűjteménye : kis és nagy gyermekek számára
Válogatott elbeszélések és szindarabok
Verses állatképek : képeskönyv
Gál Zsuzsa (Ipolyság, 1913. február 5–1979) zenetörténész, műfordító, szerkesztő
1945-től a Magyar Rádió Ifjúsági Osztályán dolgozott. Fiatalok számára írt monográfiákat Az én zeneszerzőm címmel. Muzsikáról szóló versekből antológiát állított össze A zene szava címmel.