Szunyogh Szabolcs (Budapest, 1950. február 5) író, szerkesztő

Cali, Davide (Liestal, 1972. február 5) svájci-olasz író, illusztrátor

Varga Imre (Kisgyarmat, 1950. február 5) költő, szerkesztő

Nagy Lajos (Apostag, 1883. február 5-1954) író, szerkesztő

Sumonyi Zoltán (Sumonyi Papp Zoltán) (Szatmárnémeti, 1942. február 5) költő, író, szerkesztő, műfordító

Kálnay Adél (Ózd, 1952. február 5) író, pedagógus

Berde Mária (Kackó, 1889. február 5-1949) erdélyi költő

Kisfaludy Károly (Tét, 1778. február 5-1830) költő, író, festő

Tasnádi Varga Éva (Budapest, 1924. február 5–1979) költő, író, pedagógus

Čehura, Rudolf (1931. február 5-2014) cseh író

Kner Izidor (1860. február 5-1935) könyvművész, könyvkiadó, szerző

Kalocsa Róza (Róza néni, Tanító néni, Márkus Elekné) (Mezőkovácsháza, 1838. február 5-1901) író

Gál Zsuzsa (Ipolyság, 1913. február 5–1979) zenetörténész, műfordító, szerkesztő

Szunyogh Szabolcs (Budapest, 1950. február 5) író, szerkesztő

„Nálunk a szeretet nem azt jelenti, hogy uralkodom a másikon. „ 

(Szunyogh Szabolcs: Amrita ​Sher-Gil)

1990-től 2013-ig a Köznevelés című folyóirat főszerkesztője volt.

Gyermekkönyvei:

Boszorkányszombat, avagy mese tündérrel, boszorkánnyal és Tivadarral, meseregény

Bibliai mesék

Bibliai történetek : antik mítoszok

A kereszténység születése

Jézus, az ember fia : történetek az Újszövetségből

Világvallások Magyarországon

Jeruzsálem lovagjai : történetek a középkorból

Középkori lovagok

I. István király : elbeszélés

Arany János : életrajzi regény

Cali, Davide (Liestal, 1972. február 5) svájci-olasz író, illusztrátor

„Ja, nem. Igazából időben érkeztem az iskolába.
Csak otthon felejtettem az iskolatáskámat…” 

(Davide Calì: Azért ​késtem az iskolából, mert…)

Képregény-művészként kezdte a pályafutását. Elsősorban gyerekeknek és fiatal felnőtteknek ír, munkáit 25 országban adták ki és számos nyelvre lefordították. Olaszországban él, A Book on a Tree történetmesélő ügynökség művészeti vezetője. Illusztrációkkal kapcsolatos kurzusokat tart, és könyvet írt a témáról. Társasjátékokat is készít. „A bennem élő gyereknek írok” – vallja magáról.

Gyermekkönyvei magyar nyelven:

A ​boldogságárus

Azért ​késtem az iskolából, mert…

Azért ​nem írtam leckét, mert…

Szavazz a farkasra!

Az ​ellenség

A ​medve és a kardja

Varga Imre (Kisgyarmat, 1950. február 5) költő, szerkesztő

„Minél magasabban szárnyal valaki, annál esendőbb.” 

(Varga Imre: A fejút titkai, avagy tehén az előszobában)

1973–1980 között a pozsonyi Irodalmi Szemle korrektora, szerkesztője volt. 1982 óta Magyarországon él. 

Gyermekirodalmi művei:

Galagonya, ​giligán : versek

A ​gyöngykirály lánya : felvidéki mesék

Luca ​kiskönyve : mesék és virágok

Pókvári mese : verses bábjáték

Sárkányölő Jankó : verses mese

Szitakéreg, ​rostakéreg : felvidéki népmondák és hiedelemtörténetek

Nagy Lajos (Apostag, 1883. február 5-1954) író, szerkesztő

„Este elalvás előtt a milliomos kivesz a könyvszekrényből egy verseskönyvet, és egy óra hosszat elgyönyörködik azon, hogy a költő azért a sok versért alig kapott pár korona honoráriumot. Ez az úgynevezett műélvezet.” 

(Nagy Lajos: Képtelen ​természetrajz)

Életét, alkotói pályáját Borbély Sándor az Így élt Nagy Lajos című kötetben mutatja be.

Irodalmi karikatúrái, a Képtelen természetrajz 1921-ben jelent meg. A Három boltoskisasszony című regényét a Csíkos könyvek sorozatban adta ki a Móra. 

Gyermekirodalmi elbeszélései antológiákban:

Eladó ház (Fiúk Évkönyve 1965)

Fogászat az őserdőben (Lószőr-vitéz)

A gyermek (Két kiskutya barátkozik)

A két kép (Fiúk Évkönyve 1965)

Prof. Csizmadia (Szeptemberi emlék)

Tanyai történet (Százszorszép novellák II.)

Sumonyi Zoltán (Sumonyi Papp Zoltán) (Szatmárnémeti, 1942. február 5) költő, író, szerkesztő, műfordító

 

 

1954 óta él Budapesten. 1970-től a Magyar Rádió munkatársa volt. Verses meséje Csodacsikó címmel jelent meg 1986-ban.

Kálnay Adél (Ózd, 1952. február 5) író, pedagógus

„Ha türelmetlen vagy, mindig elrontod az örömödet. Ha valamit szeretnél, legyen öröm a várakozás is… Semmi sem történik előbb, mint ahogy eljön az ideje.” 

(Kálnay Adél: Tündérhajszál)

Gyermekkönyvei:

Dani és Veronika : képeskönyv

Embermesék, ​tündérmesék

Szivárványország : meseregény

Titkok egy régi kertben : meseregény

Tündérek éneke : verses képeskönyv

Tündérhajszál : mesék

Zsuzsi : meseregény (Az ​igazi ajándék címen is megjelent)

Berde Mária (Kackó, 1889. február 5-1949) erdélyi költő, író, műfordító, tanár

 

„A virág nem perlekedik jogairól, értékéről; ő van, szép, gyarapodik és ígérete az új virágnak: ez minden önigazolása!” 

(Berde Mária: Tüzes kemence)

Első verse diákkorában, 1906-ban jelent meg a Pesti Naplóban. 

Gyermekkönyvei:

Az árva királyfi. Eredeti székely népmesék;

A gyémánt emberke. Székely népmesék;

Az örök film : ifjúsági regény

Kisfaludy Károly (Tét, 1778. február 5-1830) költő, író, festő

„Ha madár jön, tőle kérdem,

Virulsz-e még szülőföldem!” 

(Kisfaludy Károly: Szülőföldem szép határa)

A reformkor irodalmi életének fő szervezője, az Auróra-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója.

Versei gyerekekhez szóló antológiákban is megjelentek. A Szeget szeggel vígjátéka az Ez itten a diákszínház című színdaraboskönyvben található.

 

Tasnádi Varga Éva (Budapest, 1924. február 5–1979) költő, író, pedagógus

„Tavaszi szélben
alszik a rét,
hold dédelgeti fák levelét.” 

(Tasnádi Varga Éva: Alszik ​a rét)

1954-től a Magyar Rádió gyerekműsorainak szerkesztője volt. Versei 1972-től jelentek meg.

Önálló verses képeskönyve: Alszik a rét.

Cechura, Rudolf (Čehura) (1931. február 5-2014) cseh író

A cseh rádió szerkesztője, 1973-tól szabadúszó író volt. Rajzfilm-sorozatokat is készített. Irodalmi példaképe Arthur Conan Doyle, műveiből több adaptációt készített írásaiból.

Az óriás Bernátról szóló, 1975-ben indult, Rudolf Čechura író és Jiří Šalamoun animációs rendező által életre keltett csehszlovák rajzfilmet a Magyar Televízóban is bemutatták. Kadaň városában a címszereplő Maxipes Fík (a cseh „pes” szó kutyát jelent) nagy népszerűségnek örvend. A bozontos eb mindenféle kalandokba keveredik: iskolába jár, autót vezet és még a sarkvidéket is felfedezi. A szőrös főhősnek két szobrot is emeltek: az egyiket František Vlček, a másik, modernebb változatot Michal Fiala készítette. Maxipes Fík születésnapját minden év május 29-én ünneplik a városlakók, amikor is egész napos programokkal várják a gyerekeket.

Kner Izidor (1860. február 5-1935) könyvművész, könyvkiadó, szerző

 

Apró lurkóságok című gyerekszáj kötetéről írja: „Jókedvemben össze-memorizáltam ezt a kicsiny kötetre valót, tisztán apró gyermekeim és unokáim mondásaiból.”

Kalocsa Róza (Róza néni, Tanító néni, Márkus Elekné) (Mezőkovácsháza, 1838. február 5-1901) író, első magyar diplomás tanítónő

1864-től 1875-ig a pesti református felső leányiskola igazgatónőjeként ő hozta be a magyar nyelv rendszeres tanítását a nőnöveldékbe. 1893-tól a debreceni Református Felsőbb Leányiskola tanára és internátusának igazgatónője volt. Szerkesztette s kiadta a Méhecske c. nevelési hetilapot és a Leányvilág c. képes hetilapot a serdülő ifjúság számára. 

Pedagógiai írásai mellett gyerekekhez szóló szépirodalmi műveket is írt:

Ezeregy éjszaka : napkeleti regék gyöngyei : gyermekek számára

Igaz történetek és mesék : az ifjúság számára a legjelesebb kútfők után

Lótuszvirág : indus rege : elbeszélés az ifjúság számára

Mondafüzér

A nagymama regéi : regék, mesék és elbeszélések mindkét nembeli gyermekek számára

Szorgalom jutalma : mulattató és tanulságos olvasmányok jó gyermekek számára

Tündérkert : legújabb, legszebb tündérmesék és elbeszélések gyűjteménye : kis és nagy gyermekek számára

Válogatott elbeszélések és szindarabok

Verses állatképek : képeskönyv

Gál Zsuzsa (Ipolyság, 1913. február 5–1979) zenetörténész, műfordító, szerkesztő

1945-től a Magyar Rádió Ifjúsági Osztályán dolgozott. Fiatalok számára írt monográfiákat Az én zeneszerzőm címmel. Muzsikáról szóló versekből antológiát állított össze A zene szava címmel.

Január

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Szeptember

Október

November

December

Keressük a

születésnapját