Február 5.

„Nálunk a szeretet nem azt jelenti, hogy uralkodom a másikon. „ 

(Szunyogh Szabolcs: Amrita ​Sher-Gil)

1990-től 2013-ig a Köznevelés című folyóirat főszerkesztője volt.

Gyermekkönyvei:

Boszorkányszombat, avagy mese tündérrel, boszorkánnyal és Tivadarral, meseregény

Bibliai mesék

Bibliai történetek : antik mítoszok

A kereszténység születése

Jézus, az ember fia : történetek az Újszövetségből

Világvallások Magyarországon

Jeruzsálem lovagjai : történetek a középkorból

Középkori lovagok

I. István király : elbeszélés

Arany János : életrajzi regény

„Ja, nem. Igazából időben érkeztem az iskolába.
Csak otthon felejtettem az iskolatáskámat…” 

(Davide Calì: Azért ​késtem az iskolából, mert…)

Képregény-művészként kezdte a pályafutását. Elsősorban gyerekeknek és fiatal felnőtteknek ír, munkáit 25 országban adták ki és számos nyelvre lefordították. Olaszországban él, A Book on a Tree történetmesélő ügynökség művészeti vezetője. Illusztrációkkal kapcsolatos kurzusokat tart, és könyvet írt a témáról. Társasjátékokat is készít. „A bennem élő gyereknek írok” – vallja magáról.

Gyermekkönyvei magyar nyelven:

A ​boldogságárus

Azért ​késtem az iskolából, mert…

Azért ​nem írtam leckét, mert…

Szavazz a farkasra!

Az ​ellenség

A ​medve és a kardja

„Minél magasabban szárnyal valaki, annál esendőbb.” 

(Varga Imre: A fejút titkai, avagy tehén az előszobában)

1973–1980 között a pozsonyi Irodalmi Szemle korrektora, szerkesztője volt. 1982 óta Magyarországon él. 

Gyermekirodalmi művei:

Galagonya, ​giligán : versek

A ​gyöngykirály lánya : felvidéki mesék

Luca ​kiskönyve : mesék és virágok

Pókvári mese : verses bábjáték

Sárkányölő Jankó : verses mese

Szitakéreg, ​rostakéreg : felvidéki népmondák és hiedelemtörténetek

„Este elalvás előtt a milliomos kivesz a könyvszekrényből egy verseskönyvet, és egy óra hosszat elgyönyörködik azon, hogy a költő azért a sok versért alig kapott pár korona honoráriumot. Ez az úgynevezett műélvezet.” 

(Nagy Lajos: Képtelen ​természetrajz)

Életét, alkotói pályáját Borbély Sándor az Így élt Nagy Lajos című kötetben mutatja be.

Irodalmi karikatúrái, a Képtelen természetrajz 1921-ben jelent meg. A Három ​boltoskisasszony című regényét a Csíkos könyvek sorozatban adta ki a Móra. 

Gyermekirodalmi elbeszélései antológiákban:

Eladó ház (Fiúk Évkönyve 1965)

Fogászat az őserdőben (Lószőr-vitéz)

A gyermek (Két kiskutya barátkozik)

A két kép (Fiúk Évkönyve 1965)

Prof. Csizmadia (Szeptemberi emlék)

Tanyai történet (Százszorszép novellák II.)

„Mese vagy valóság, ki tudja, hol húzódik a határ?” 

(Somfai Anna: A ​képzelet órái)

Fizikusként az anyag törvényszerűségeivel foglalkozott. Több évig élt külföldön, Cambridge-ben a Stephen Hawking vezette Alkalmazott Matematika Tanszéken, itthon az ELTE Elméleti Fizika Tanszékén dolgozott. A tanszék megszűnte után váltott, és kezdett el szépirodalommal foglalkozni, bár már gyerekkorában megérintették a történetek. „Gyermekkoromban sokat voltam a nagyszüleimnél Tolna megyében, Pincehelyen, ahol a nagyapám erdészként dolgozott. Előfordult, hogy beültetett a dzsipbe és magával vitt az erdőjárásaira, máskor szamócát hozott a kalapjában. Gyakran mesélt az erdei állatokról, mindig fejből találta ki a történeteket, ami meghatározó élmény volt számomra. Közös kedvencünk egy róka volt, amelyik a szemben lévő hegyen lakott, és az ő életét mesélte folytatólagosan. Olyan volt, mintha ismerném.”

„Növények, állatok és könyvek közelében érzem jól magam, beszélem a matematika, a csillagok és a macskák nyelvét” – vallja.

Novellát, verset, mesét és ifjúsági regényt is ír. A Barátságháló sorozatának ötletét a fizika egyik határterülete, a hálózatkutatás inspirálta. Külföldi tapasztalatai segítették a Wales-ről és a Berlini falról szóló regényei megírását.

Létrehozta a One More Cup of Coffee-könyvklubot.

1954 óta él Budapesten. 1970-től a Magyar Rádió munkatársa volt. Verses meséje Csodacsikó címmel jelent meg 1986-ban.

„Ha türelmetlen vagy, mindig elrontod az örömödet. Ha valamit szeretnél, legyen öröm a várakozás is… Semmi sem történik előbb, mint ahogy eljön az ideje.” 

(Kálnay Adél: Tündérhajszál)

Gyermekkönyvei:

Dani és Veronika : képeskönyv

Embermesék, ​tündérmesék

Szivárványország : meseregény

Titkok egy régi kertben : meseregény

Tündérek éneke : verses képeskönyv

Tündérhajszál : mesék

Zsuzsi : meseregény (Az ​igazi ajándék címen is megjelent)

„A virág nem perlekedik jogairól, értékéről; ő van, szép, gyarapodik és ígérete az új virágnak: ez minden önigazolása!” 

(Berde Mária: Tüzes kemence)

Első verse diákkorában, 1906-ban jelent meg a Pesti Naplóban. 

Gyermekkönyvei:

Az árva királyfi. Eredeti székely népmesék;

A gyémánt emberke. Székely népmesék;

Az örök film : ifjúsági regény

„Ha madár jön, tőle kérdem,

Virulsz-e még szülőföldem!” 

(Kisfaludy Károly: Szülőföldem szép határa)

A reformkor irodalmi életének fő szervezője, az Auróra-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója.

Versei gyerekekhez szóló antológiákban is megjelentek. A Szeget szeggel vígjátéka az Ez itten a diákszínház című színdaraboskönyvben található.

„Tavaszi szélben
alszik a rét,
hold dédelgeti fák levelét.” 

(Tasnádi Varga Éva: Alszik ​a rét)

1954-től a Magyar Rádió gyerekműsorainak szerkesztője volt. Versei 1972-től jelentek meg.

Önálló verses képeskönyve: Alszik ​a rét.

A cseh rádió szerkesztője, 1973-tól szabadúszó író volt. Rajzfilm-sorozatokat is készített. Irodalmi példaképe Arthur Conan Doyle, műveiből több adaptációt készített írásaiból.

Az óriás Bernátról szóló, 1975-ben indult, Rudolf Čechura író és Jiří Šalamoun animációs rendező által életre keltett csehszlovák rajzfilmet a Magyar Televízóban is bemutatták. Kadaň városában a címszereplő Maxipes Fík (a cseh „pes” szó kutyát jelent) nagy népszerűségnek örvend. A bozontos eb mindenféle kalandokba keveredik: iskolába jár, autót vezet és még a sarkvidéket is felfedezi. A szőrös főhősnek két szobrot is emeltek: az egyiket František Vlček, a másik, modernebb változatot Michal Fiala készítette. Maxipes Fík születésnapját minden év május 29-én ünneplik a városlakók, amikor is egész napos programokkal várják a gyerekeket.

Apró lurkóságok című gyerekszáj kötetéről írja: „Jókedvemben össze-memorizáltam ezt a kicsiny kötetre valót, tisztán apró gyermekeim és unokáim mondásaiból.”

1864-től 1875-ig a pesti református felső leányiskola igazgatónőjeként ő hozta be a magyar nyelv rendszeres tanítását a nőnöveldékbe. 1893-tól a debreceni Református Felsőbb Leányiskola tanára és internátusának igazgatónője volt. Szerkesztette s kiadta a Méhecske c. nevelési hetilapot és a Leányvilág c. képes hetilapot a serdülő ifjúság számára. 

Pedagógiai írásai mellett gyerekekhez szóló szépirodalmi műveket is írt:

Ezeregy éjszaka : napkeleti regék gyöngyei : gyermekek számára

Igaz történetek és mesék : az ifjúság számára a legjelesebb kútfők után

Lótuszvirág : indus rege : elbeszélés az ifjúság számára

Mondafüzér

A nagymama regéi : regék, mesék és elbeszélések mindkét nembeli gyermekek számára

Szorgalom jutalma : mulattató és tanulságos olvasmányok jó gyermekek számára

Tündérkert : legújabb, legszebb tündérmesék és elbeszélések gyűjteménye : kis és nagy gyermekek számára

Válogatott elbeszélések és szindarabok

Verses állatképek : képeskönyv

1945-től a Magyar Rádió Ifjúsági Osztályán dolgozott. Fiatalok számára írt monográfiákat Az én zeneszerzőm címmel. Muzsikáról szóló versekből antológiát állított össze A zene szava címmel.