Február 22.

„Mert szép, nagyon szép az iskola és sok pénzért nagyon vastag könyvet tudnék írni arról, hogy milyen sokat mulaszt el, aki nem jár iskolába, de ha azt kívánod tőlem, jókedvű olvasó, hogy ingyen mondjam meg a véleményemet, akkor kénytelen vagyok megvallani, hogy akármilyen szép és szükséges az iskola, egyszer éppen elég belőle.” 

(Ambrus Zoltán: Mozi ​Bandi kalandjai)

A Nemzeti Színház igazgatója volt. A magyar irodalom egyik “ködlovagja” a 19-20. század fordulóján. Egyike az első íróinknak, akiknél a modern nagyvárosi lét jelenik meg.

Álomszerű, játékos írása a Pókháló kisasszony elbeszélés-gyűjtemény. A Mozi ​Bandi kalandjai című ifjúsági regénye „12-14 éves ifjú urak számára” készült, az 1910-es évek budapesti diákjainak életét mutatja be. A Nyugatban jelent meg először.

„Egy jó könyv soha nem lehet elég hosszú.” 

(Rojik Tamás: A ​generális talizmánja)

„Én a Harry Potter-generáció vagyok egy az egyben.” – írja magáról. 2016 óta publikál.

Ifjúsági regényei:

Holdezüst ​és éjsötét : fantasy

A ​generális talizmánja : történelmi fantasy

Szárazság

Árulás 

„Valahol bent a testemben, tán a lapockám alatt vagy a szívem táján, de leginkább a fejemben, tovább élt a kisfiú. Az önérzetem valamiképpen megrekedt, egy fikarcnyit sem növekedett.” 

(Bohumil Říha: Hárman ​a Viharoson)

A cseh gyermekirodalom klasszikusa, főleg történelmi regényeket és gyerekkönyveket írt. 1945-ig tanított. Első könyvei 1941-ben jelentek meg, 1949-től élt az írásaiból. 1956-tól a csehszlovák gyermekkönyvkiadó igazgatója lett. 1959-ben adta ki a csehszlovák gyermekenciklopédiát Vladimír Fuka rajzaival. Munkásságáért 1967-ben Andersen-díjat kapott.

Magyarul a Lukesovával közösen írt ismeretterjesztő albuma jelent meg Állatvilág képekben címmel.

Regényei közül a Hárman ​a Viharoson és az Öt ​isten száll a tengeren című műveit fordították le magyarra.

A 19. század népszerű szerzője, a német gyermekirodalom klasszikusa. A festészet és írás nála szorosan összekapcsolódott, meséi is képszerűek, erkölcsi útmutatást adnak, pontosan megvilágítva a különbséget jó és rossz között. Magyarul is megjelent mesegyűjteménye Mesék címmel.

Gyermekverseket és ifjúsági elbeszéléseket is írt. Évi, Pisti, idesüss című verses meséket tartalmazó kötete 1956-ban jelent meg.

Kulcs és kard című ifjúsági regénye a Rákóczi-szabadságharc idején játszódik Léván.

„Csak a kutya képzelődött.” 

(Jules Renard: Vöröske)

Az aforizmák és miniatűr elbeszélések, az irónia mestereként ismerjük.

Állati portrék címen jelentek meg a természethez kapcsolódó karcolatai. Franciaországban egyik legnépszerűbb műve a Poil de Carotte (Vöröske), amelyben a szerző egy mostoha sorsú gyermek történetét meséli el, aki árvának érzi magát saját családja körében a szeretet hiánya miatt. A szerző fanyar humorral ábrázolja, hogy, milyen stratégiákkal igyekszik a fiú túlélni ezt az állapotot. A regény nyomán több népszerű filmfeldolgozás is készült. A regény 1919-ben jelent meg először magyarul Csutak úrfi címen. A Cimbora folyóiratban Szőcs Imre Vöröske címmel jelentette meg fordításait.

Írói karrierje 1932-ben indult. Réz ​Mihályék kóstolója című ifjúsági regényét a világháború alatt írta, de csak 1946-ban jelenhetett meg. Elbeszéléseivel tükröt tart a XX. századi Románia életének. 

Ifjúsági könyvei:

Az asztalos meséje. Az író meséi : novellák, elbeszélések

A Paliék hétfejű sárkánya : elbeszélések

Réz Mihályék kóstolója

Édesanyja Kossuth Zsuzsanna. Nővérével, Gizellával együtt New Yorkban nevelkedett, 1863-ban tért haza. 

Művei:

Tündérmesék a való életből : a serdülő ifjúságnak szánt három elbeszélés

Hajnalka : regény fiatal leányok számára

Meghallgatott ima : gyermekregény

Washington élete

A magyar széppróza egyik előfutára és megteremtője, a reformáció harcos híve. Semptén saját nyomdát alapított. 1563-ban Balassi Bálint nevelője lett.

A magyar gyermekirodalom történetének egyik első darabja az Énekecske gyermekek rengetésére Bornemisza Péter tollából való (1566 körül).

A sündisznók című példázata szerepel az Ámuel-Bámuel ​Sámuel című antológiában.