Február 23.

„Ha egy gyerek megtanult olvasni és szeret olvasni, felfedez és meghódít egy másik világot, a betűk birodalmát. Kitárul előtte egy titokzatos és végtelen földrész. A nyomdafestékből olyan tárgyak, emberek, szellemek és istenek rajzolódnak ki, amelyek másként láthatatlanok maradtak volna. Aki nem tud még olvasni, csak azt látja, ami megfogható: az apját, az ajtókilincset, a lámpagyújtogatót, a kerékpárt, a virágcsokrot, s ha az ablakból kinéz, talán a templom tornyát. Aki olvasni tud, ül a könyv fölött, s egyszer csak megpillantja a Kilimandzsárót vagy Nagy Károlyt vagy Huckleberry Finnt a bokorban, avagy a nyargaló Zeuszt mint bikát, hátán a szépséges Európával. Annak, aki olvasni tud, második pár szeme is van, s csak arra kell vigyáznia, hogy közben tönkre ne menjen az első pár.”

(Erich Kästner: Amikor ​én kissrác voltam)

Német humanista író, a gyermekirodalom időtlen klasszikusa. Műveiben egyenrangú partnerként szól a gyerekekhez, a gyermekkort az éleselméjűség korának tekinti. „A legtöbben úgy ottfelejtik valahol a gyermekkorukat, mint az esernyőt. Pedig negyven-, ötvenévi tanulás és tapasztalás sem ér fel az első évtized érzékeny fogékonyságával.”

Első verseskötete és az Emil és a detektívek című regénye 1928-ban jelent. A regényt azóta 59 nyelvre fordították le, több filmet is forgattak belőle. Érdekesség, hogy az 1932-es első magyar, Gyurka és a detektívek című fordításban a helyszín Budapest, a főszereplő gyerekek magyarok. (Halácsy Endre dolgozta át ilyen módon, az 1954-es Déry Tibor fordítás már az eredeti művet veszi alapul).

Kästnert többször elvitte a Gestapo és kizárták az írószövetségből. 1933-ban az ő műveit is betiltották és jelképesen elégették. Ennek ellenére Németországban maradt, egy filmforgató-csoporttal járta az országot. A második világháború után szerkesztette a Pinguin gyermek- és ifjúsági lapot.

A két Lotti első kiadásának éve 1949, magyarul 1958. Tóth Eszter és Török Sándor fordította le. Az ikerlányok születésnapja a regény szerint 1940. október 14. A regény idején 9 évesek. A filmváltozat elnyerte a legjobb forgatókönyv díját 1951-ben, az író filmben maga szerepelt narrátorként, ahogy A repülő osztályból készült első filmadaptációban is megjelenik.

1960-ban Andersen-díjas lett. Gyermekkorát Mikor én kisfiú voltam című önéletrajzi regényében jeleníti meg. Életéről Kästner und der kleine Dienstag címmel forgattak filmet 2016-ban. Szülővárosában az Erich Kästner Museum tárja fel életművét.

Művei gyerekeknek:

Emil és a detektívek. első változata: Gyurka és a detektívek, Halácsy Endre átdolgozása. folytatása: Emil meg a három ikergyerek

Május 35 avagy Konrád a Csendes-óceánhoz lovagol

A két Lotti

Az emberke : meseregény. folytatása: Emberke meg a kislány

A repülő osztály : elbeszélés gyerekek számára

Az eltűnt miniatűr : regény

Három ember a hóban : regény

Mikor én kisfiú voltam : önéletrajzi regény (Amikor én kissrác voltam címen is megjelent)

Mama nincs otthon : elbeszélés

Erich Kästner mesél : Till Eulenspiegel, Münchhausen, Don Quijote, A schildai polgárok, Gulliver utazásai (a művek külön is megjelentek)

Csizmás kandúr : Erich Kästner mesél

Az állatok konferenciája : meseregény

Pötyi és Anti (Pici és Anti címen is megjelent) : elbeszélés gyerekek számára

Beszéd az első osztályosokhoz a tanév kezdete alkalmából (In: Csillagszóró: mesék versek, történetek)

2010-ben jelent meg első könyve. A Mágikus ​állatok iskolája című regénysorozata tette világhírűvé, több mint 20 nyelvre lefordították; magyarul is kiadták.  A műből film és színházi adaptáció is készült.

Gyermekregényeket és meséket ír, a szlovák gyermekirodalom kedvelt szerzője. Emellett a gyerekek olvasásának módszertani kérdéseivel foglalkozik. Magyarul a Jobb ​anyukát akarok című regénye jelent meg.

A szlovák gyermekirodalom klasszikusa. A Slniečko nevű gyermeklap szerkesztője volt. Az 1920-as években kezdett publikálni. 1945-ben Argentínában telepedett le. Magyarul A ​bátor nyúlfi kalandjai című meseregénye jelent meg 1967-ben.

A Sesame Street egyik grafikusa. Magyarul a Félperces testvérmesék című könyv jelent meg rajzaival.

Édesapja Zs. Nagy Lajos író. A ceruza vált gyermekkora játszótársává, legjobb barátjává, így később, középiskolás korában már verses- és mesés könyveket illusztrált. Mesterei Karol Ondreička és Albín Brunovský voltak. Pozsonyban él és alkot.

Avantgárd festő. Nagy hatással volt a 20. századi magyar művészekre is. Több gyermekkönyv megjelent munkásságáról.

A barokk zene elismert zeneszerzője, nagy hatással volt a bécsi klasszikusokra. 1705-ben mutatták be első első operáját. 1712-ben Londonban telepedett le, élete nagy részét Angliában töltötte.

Gyerekeknek Marko Simsa írt képeskönyvet a Vízizenéről és a Tűzijáték-szvitről német nyelven. Operáinak állatvilágát Donna Leon gyűjtötte össze, a Händel’s Bestiary című könyvét Michael Sowa illusztrálta.

Igazságos Mátyás király a magyar mese- és mondavilág, regények kedvelt szereplője. Diafilmet és rajzfilm-sorozatot is készítettek a Mátyás-mesékből. A reneszánsz uralkodó korát, életét, harcait több monográfia elemzi.

Művek Mátyás királyról:

100 ​mese Mátyás királyról : a bölcs és igazságos uralkodó, aki móresre tanítja az urakat és megvédi a szegényeket

Bárány Tamás: A világ közepe : regény

Benedek Elek: Mátyás ​király juhásza. Mátyás király és a százesztendős ember. A kolozsvári bíró

Bogáti Péter: Halló, ​itt Mátyás király! : regény

Decsi Imre: Mesék ​Mátyás királyról

Donászy Ferenc: Mátyás király ifjúsága és egyéb történeti elbeszélések

Erdődy János: Sasoknál ​magasabban : ismeretterjesztő tanulmány (Nagy emberek élete)

Geréb László: Mátyás ​király lantosa : regény

Hunyady József: A ​király árnyéka : regény

Jankovich Ferenc: Világverő Mátyás király 1-3. : regény

Jókai Mór: Egyszer volt Budán kutyavásár. Róka fogta csuka… A három kérdés

Jósika Miklós: A csehek Magyarországon : korrajz első Mátyás király idejéből

Kiss Dénes: Így ​élt Mátyás király

Kiss Dénes: Mátyás ​király

Kóka Rozália: Mátyás ​király neve napja : száz szép mese Mátyás királyról

Kóka Rozália: Mátyás ​király rózsát nyitó ostornyele : mesék, mondák

Komjáthy István: Mátyás-mondák könyve

László Endre, N.: Mátyás ​király kútja

A ​legszebb mesék Mátyás királyról

Mátyás ​és a török kor olvasókönyve

Mátyás ​király : mesék, mondák, történetek

Mátyás ​király és a százesztendős ember : mesék

Mátyás királysága  : mesék

Mesék és mondák Mátyás királyról

Mészöly Ágnes: A ​királyné violája : regény

Móra Ferenc: Az aranyszőrű bárány : verses mese

Móra Ferenc: A szalontai kovács; Az aranycsináló; Ki álmodta a legszebbet? : mesék Mátyás királyról

Olvasókönyv ​Mátyás királyról és a török időkről

Pósa Lajos: Tanítómesék ​Mátyás Királyról

Solymár József: Mátyás, a sosemvolt királyfi : regény

Szép Ernő: Egyszer ​volt Budán kutyavásár : mese

Szép Ernő: Mátyás király tréfái : mesék

Virágvölgyi András: A ​király : Hunyadi Mátyás arcai : ismeretterjesztő képeskönyv